Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-03 / 5. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 3. 1977. C&EMÖNA Mesterhegedű-késsitök mesteriskolája OLASZORSZÁG: A Po-menti, 85 ezer lakosú szép, lombard varoska, Cremona neve valóságos fogalommá vált az alatt a négy évszázad alatt, amely bizonyos Andrea Amati nevű férfi ottani megtelepedese, ■ 1566 óta eltelt. A Cremonában készült vonos hangszerek, elsősorban hegedűk a maguk nemeben mestermunkák és utolérhetetlenek. Az Amatiak nemzedéke, majd a Stradiváriak és a Guarneriek a világ minden igényes muzsikusának vágyálmaiban szerepló hangszereket alkottak, ame­lyeket megvenni soha nem volt olcso mulatság, de ma is a világ szinte minden kiemelkedő hegedű­művésze, sót, a legjobb zenekarokban még nem szólisták, hanem zenekari tagok is cremonai hege­dűn szólaltatják meg a zeneirodalom minden vonós alkotását. A cremonai hegedű — egyedi darab, nem folyik szériagyártás, nincs munkamegosztás: egy hegedű — vagy brácsa, cselló — egyetlen mester munkája, aki mindent maga vegez el rajta. Legfontosabb talán a megfelelő faanyag, amelyet a dél-tiroli Al­pokból szereznek be — ma, mondjak Cremonaban, természetesen nehezebb elegendő es megfelelő fát szerezni, mint háromszáz évvel ezelőtt. Ma Cremonában mintegy hatvan mester keszit vonós hangszereket. Összesen körülbelül kétezer darab kerül ki a kezük alól evenként. Az arak 1000—5000 dollár között vannak. De Cremona nemcsak hangszerek bölcsője, ha­nem iskolája is azoknak, akik ilyen hangszereket képesek előállitani. Az egyház anyagi támogatásá­val fenntartott iskola évszázadokon át virágzott, de körülbelül a múlt század közepén kihalt. Az­után 1938-ban támadt uj életre: akkor alapítottak meg Cremonaban a Nemzetközi Hegedükeszito Is­kolát, amely 1960-ban Hegedűkeszitesi es Fameg- munkálasi Nemzetközi Intezet-te alakult at. Az inté­zethez zeneiskola és jelentős szakkönyvtár is tarto­zik. Nemrég költözött át egy erre a célra renovált XVÍ. századi palotába. Az iskolának 400 tanulója van. Közülük százán vesznek részt a négy évig tartó mesterhegedü-készi- tö tanfolyamon. A hallgatóknak csak mintegy tiz százaléka olasz: a világ minden részéről érkeznek tanulók, akik közül a legjobbak sokszor megtelep­szenek Cremonában és öregbítik a város míivesz- mestereinek hírnevet. A Los Angeles Times cimü amerikai napilap riportere, aki nemrég járt Cremo­naban, megírta, hogy az intézet egyik legtehetsé­gesebb növendéke a magyar “Stefano Conia” (fel­tehetőleg: Kónya István) volt, aki 1972-ben szerez­te meg oklevelet, majd cremonai lányt vett felesé­gül es Cremonaban dolgozik. Eddig 220 vonós hangszert készített, amelyekkel számos nemzetközi dijat nyert, általa gyártott hangszereket vásároltak olyan kiváló együttesek, mint a Londoni Filharmo­nikusok, a Los Angeles-i Filharmonikusok és masok. Egy másik ismert cremonai mesternek, a 47 éves Francesco Bissolottinak a munkái már két vagy három évre előre le vannak kötve. Cremonát elkerülték a nagy forgalmú autosztra- dak, ezért a város nem növekedett túl nagyra és a modem urbanizáció ártalmai nem zavarják meg ennek a művészi műhelynek a légköret. Ennek a légkörnek az érzékeltetésére érdemes megemliteni egy mozzanatot: a városháza előcsarnokában üveg­bura alatt őrzi Stradivari egyik mesterhegedujét, amelynek neve “La Cremona”, s az iskola egyik vezetője, jelenleg Andrea Mosconi kurátor minden­nap előveszi az 1715-beu készült remeket, hogy néhány percig játsszon rajta — rendszerint Bach valamelyik szólószonátajából —, mert “igy őrzi meg a formáját”. A cremonai hangszerek nem múzeumi tárgyak: a zene élteti őket. MEGJELENT V, «> Lutheran István : verseskötete j 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv * szép kötésben kapható • Ára: $ 4.- • Lutheran István versei megjelentek évtizedeken at • a Nők Világa magazinban és az Előre, Uj Előre J és Magyar Szó hasábjain. Versei visszatükrözik * gyermekkorát, ifjúságát, munkás életét, küzdelme • it, harmonikus családi életet es sok érdekes témát • érintenek. • Lutheran István verseskótete ne hiányozzon egyet • len magyar család könyvtárából sem! • Az első 50 db. konvv teljes összegét, a további • példányok eladási árának felél a szerző a Ma- J gyár Szó fenntartására ajánlotta fék a Megrendelő szelvény: * a**»*****-»«»**#**********«****»*«*»*«» • Amerikai Magyar Szó J 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003 J , • Megrendelem Lutheran István verses!.otetet • név:................................................;........ • CÍM:............................................................. 9 Varos:..........................Állam:.................... • Zipcode:.................... * Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ- vai Bizonyos idő óta egyes személyek, felhasználva álnéven szereplő szervezeteket, leveleket küldözget­nek és hamis információt terjesztenek az IKKA-val kapcsolatban. Ezek a személyek és szervezetek sze­mélyi és ónzó célból próbálnák rossz hirt kelteni az IKKA-nak. Ismert tény az, hogy az IKKA több, mint 25 éve megbízhatóan es eredményesen szolgaija azokat, a- kik Magy arországon kivid élnek és ajándékot óhaj­tanak küldeni Magyarországon élő barátaiknak es rokonaiknak. Valótlanság, hogy az IKKA-ra nincs már szükség, sót az IKKA hasznossága megnóveke- dett, mióta külön szolgalatokat is nyújt. Ma IKKA ajáudék-utaiványt küld valaki, arra nem számítanak vámot es nincs bankköltség sem. Fürdés (Bath) a cime egy nemrég kiadott ameri­kai folyóiratnak. A kiadó — Leonard Koren — szerint a fürdés nem közönséges dolog, mert szociá­lis, kulturális, művészeti es más szerepe is van. A lap első szama a kínai fürdési szokásokat mutatja be. Szovjet szakemberek felfigyeltek a légkondicio­nálás hátrányaira. Azt tapasztaltak, hogy a lég­kondicionált helyiségekben dolgozó emberek gyak­rabban szenvednek náthától és vérkeringesi zava­róktól, mint a természetes szellőztetés mellett dol­gozók. Ennek oka, hogy a kondicionált levegő villa­mos töltést hordozo részecskéinek (ionjainak) ösz- szetétele megváltozik. Csökken a levegő ózontar­talma is, de mesterségesen pótolható, és ez jóté­konyan hat az emberek közérzetere. a A földrengések tavaly hétszázezer ember halalat okoztak. A földmozgás a legsűrűbben lakott terü­leteken pusztított: Kinaban,Törökországban, Olasz­országban, Indonéziában es Közép-Amerikában. A földrengések tavalyi térképe erősen eltér a sok évi átlagtól. A rengesek korábban főleg Alaszka és Kamcsatka térségében zajlottak le. . .. Ó Finnország tozegkeszleteinek fokozott felhasz- nalasaval kivánja energiaszuksegletét fedezni. A vi­lág tozegkeszlete — olajegyenértékre átszámítva — mintegy 155 milliárd tonna, ebből 2 milliárd tonna található finn lelőhelyen. A tőzeg fűtőanyagként való felhasználása ebben az országban különösen fontos, mert szén es földgaz készlete csekély. '0 . Az abszolút gyorsasági világrekordot szeretne megdonteni Kitty O’Neill. A 28 éves amerikai kasz­kadőr, aki születése óta súketnema, egy 48 ezer loeros, háromkerekű, rakétameghajtásu járművel 825 kilométeres atlagsebesseget ért el. A sivatagi palya egy szakaszán 952 kilométeres sebesseggel száguldott. Az abszolút világrekordot honfitársa, Garry Gabelich tartja 1015 kilométeres óránkénti sebességgel. o Otmilliárd dollar értékűre becsült kincset akar fel­színre hozni a del-kinai tengerpart közelében 1945 áprilisában elsüllyesztett Awa Maru nevű japan ten- gerhajo gyomrabol egy amerikai expedició, amely­nek tagjai Scott Carpenter űrhajós és a hires repülő fia John Lindberg is. Az expedició vezetői már el is juttattak engedélykérelmüket a kinai hatóságokhoz. Az Awa Maru-t annak idejen kórházhajónak álcázták, a valóságban azonban kincseket szállított a Japán által megszállt területekről az anyaországba. A ten­gerben 56 meter mélyen nyugvó hajó rakománya a tohbi között 12 tonna platina, 40 hatalmas lada- ba csomagolt műkincs, 150 ezer karat nyers gye - mant, 200 tonna wolfram. o, Vevőre var a “France” oceanjáro hajó a francia­országi Le Havre kikötőjében. A 315 méter hosszú­ságú hajóórias üzemeltetése — a kőolaj árának emelkedése miatt — veszteségesnek bizonyult. A “France” két éve vesztegel, gondozása eddig 7.8 millió frankot emésztett fel. Becsléseit szerint éven­te 70 ezer utast kellene szállítania, hogy jól jöve­delmezzen. Az is lehet, hogy egyszer majd szállodát rendeznek be a jobb sorsra érdemes hajón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom