Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-20 / 3. szám

Thursday, Jan. 20.1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ez az irás a világ legnehezebb szellemi munkájá­ról, az ujságcsinálasrol szól. Olyan, mint a görög legenda királyának, Sziszifusznak soha véget nem éró munkája, aki az alvilágban arra volt Ítélve, hogy egy nehéz sziklat gördítsen fel a hegyre, de mielőtt felért volna a hegytetőre, a szikla visszazuhant a völgybe. A különbség az, hogy egy lapszerkesztő­ség munkája nem büntetés, hanem napról napra megismétlődő alkotó munka. Mint például a Magyar Szó szerkesztŐségenek munkája, aminek gyümölcse a lap hétről hétre pontosan megjelenő száma. Az ujságcsinalás nem közönséges rutin munka, nemcsak gondolatok szavakba öntése, hanem egy világnézet, életfilozófia ismertetése, fejtegetése a mindennapi elet tükrében. Nézzük a Magyar Szó akármelyik számat, az oldalak összeállítását, a kö­zölt cikkek es hírek tartalmát, terjedelmét, meg­szövegezését. * E-sorok irojanak is volt valami gyakorlata az új­ságírás es ujságcsinálas térén. A huszas évek végén es a 30-as evek elejen a clevelandi Szabadság bel- munkatarsa, 1936 es 1938 között, az egységfront es a spanyol polgárháború idején, az Új Előre és a Magyar Tovö dolgozója voltam. Tehát alkalmam volt személyesen is tapasztalni az ujságcsinálas sziszifuszi munkáját, amikor — például — heten­kent helyet cserélve munkástársaimmal, Somogyi' Palival es a többiekkel, a kora reggeli órákban be­futottam az Új Előre Buckeye Road-i szerkesztő­ségebe, hogy lapzárta előtt megírjam a legeslegújabb hirt, mert minden reggel 7 órakor megindult a nagy nyomdagép. Ezen irás második fontos tárgya a következő. Olvasóink jól tudják, hogy szülőföldünkön, Ma­gyarországon a könyvek százait adják ki minden évben, tudományos könyveket, technikai müveket, filozófiai, szociológiai és irodalmi tanulmányokat, történelmi és vallástudományi Írásokat, verseket, regényeket és színdarabokat. Az utóbbi években ezen kiadványok közül egyre több kerül Ameriká­ba is. Egy ilyen könyv fekszik előttem, ami kivált­képpen érdemes amerikai magyar olvasok érdeklő­désére. A könyv cime “Lékai János pályafutása” es Írója Svéd László, 49 éves történész. A könyv 1976. tavaszán jelent meg az Ifjúsági Lapkiadó Vallalat gondozásában. Le kai Tanos 1895-ben született Varasdon es 1925-ben, 30 éves korában halt meg tüdőbajban, tudőverzés következtében New Yorkban. Kora egyik figyelemre méltó politikai Írója volt. Verset, regényt és drámát is irt. Még 20 éves sem volt, ami­kor megkezdte rövidre fogott pályafutását. Első Írásai az “Ifjúmunkás”-ban jelentek meg. 1918 ok­tóber 16.-án sikertelen merényletet követett el Tisza István ellen. Fontos szerepe volt a Tanács­köztársaságban, majd emigrációba ment. Becsben, Németországban, Franciaorszagban és Oroszország­ban végzett partmunkat egyre rosszabbodo egész­ségi állapotban es 1922-ben Brémában hamis útle­véllel egy New Yorkba induló hajóra szállt. A hu­szas evekben Lékaival együtt mind több magyar szocialista emigráns erkezett Amerikába, többek között Bebrits Lajos, Gárdos Emil, Gyetvay János, Wechsler Antónia és igy tovább. A párt tagjai ko­zott csak fokozta az érdeklődést az új jövevény iránt Lékai Tisza Istvánnal történt esete és az a tény, hogy személyesen ismerte Lenint. “Meglepetést keltett, amikór a kopott, szürke, utiruhás, külsejét tekintve kisfiúnak látszó, Lekai beállított az Új Előre szerkesztőség szobájába és a legtermészetesebb hangon a jelenlévők értésére ad­ta, hogy ö az a szerkesztő, akit a külföldről vár­nak” írja Svéd László könyvének első fejezeteben. SZISZIFUSZI MUNKA Lázzal, köhögéssel, testi kínokkal bővelkedő rö­vid három esztendő maradt meg a fáradhatatlan fiatal harcos életében. Lapot szerkesztett és tanit- gatta az amerikai magyar dolgozókat, oroszlánrészé volt a pártharcokban, mindig a kisebbségben, de mellette voltak mindig es vele harcoltak a szebb jövőért a mozgalom baloldali hívei, köztük Lusztig Imre, aki az 1921-ben megalakult Amerikai Magyar Ifjúmunkások Szövetsége titkára lett és- mindvégig Lékai mellett állott. A szerkesztői munkán kívül * -Lékai verseket, kritikát, tanulmányokat irt és -* Colorádoban egy gyógykiira alkalmával színdarabot 'isí'Sved László könyve időrendben közli Le kai Írá­sainak javát, többek kozott egy rendkívül érdekes- es jellegzetes Írást: cime “Hogyan készül az Új Előre?” A cikk az Uj Előre 1923. március 4.-i számában jelent meg. Lékai három könyvoldal ter­jedelemben megírta az Új Előre készítésének egy napjat. Mint szerkesztő, a kora reggeli órákban 5 volt az első a szerkesztőségben. “A szerkesztöseg öt emberből áll.-A lap szerkesztőjéhez, e sorok Író­jához fut be a posta... A szerkesztőség minden reggel felosztja az anyagot, megállapítja, azt, hogy ki mit írjon,” -.Írja L^kai. A lap híreit az International News Service nevű távirati iroda sürgöny.-szekrénye Önti magából a szerkesztőségi szobában. -Ezek a hírek képezik a lap gerincét. A lapnak véréfcés húsát az eredeti cik­kek, a vezércikk és tudósítások képezik. A vezér­cikket felváltva írjuk. Rovataink, melyekben az eseményeket kísérjük figyelemmel a Fényszóró, melyet Szombati Pál ir, az Elet s a Szilánkok, melyék Éber rovatai s végül e sorok írójától kerül ki a Világ. Az eredeti riportokban Csont Péter vezet. A cikk' ezután fölsorolja a külnjunkatársak ne­veit és beszámol a különböző amerikai városok tudósítóinak a munkájáról. Megemlíti Komor Ágo­tát, Moor Pétert, Egri Lajost, Vörös Ferencet, “a világ legpontosabb sakk-rovat vezetőjét”. “X’ú- lön meg kell emlékeznünk pittsburghi szerkesztő­ségünkről, ahonnan hetenként egyszer szállitjak'az anyagot a Western Pennsylvania oldalra”. Ezután a külföldi szerkesztőségek munkájáról számol be Lekai. “Becsben, Berlinben, Moszkvában és Paris­ban sikerült szerkesztőségeket szervezni a magyar emigráció legértékesebb elemeiből. Gábor Andor, Illés Béla, Komját Aladár küldenek cikkeket az Új Elórenek. Most kaptunk értesítést arról, hogy most már rendszeresen ir Kun Béla, Bokányi Dezső, Szabados Sándor és Bogár Ignác is. Ezeknek a kül­földről érkező cikkeknek a nagy tömege teszi lehe­tővé, hogy mindig a legszebbet, a legértékesebbet adjuk.” Szóba kerülnek az olvasóktól érkező levelek is, amelyek roppant érdekesek, “mert hisz ezek tük­rözik vissza legjobban munkástársaink gondolko­dásmódját s mutatják meg, hogy mit gondolnak, mit éreznek. De mindez nem elég. Nem elég irni. A lap megszerkesztése, megírása a lapcsinál ásnak csak az első állomása. Következik a második: alap kiszedése és formába öntésé... A nyomdának ter­mészetesen az egész nap folyamán szükségé van kéziratokra... Amikor elkészül a lap, megindul a nyomdagép és ezerszámra önti magából a kinyo­mott példányokat. A lapok címzésé következik ez­után”. “A kiadóhivatalokra hárul az a feladat, hogy a lapot terjessze, megszerezze a lap előállításához Szükséges pénzt... Mi csak olyan hirdetéseket foga­dunk el, melyek-felfogasunkkal nem ellenkeznek. Minden, olyan panaszt megvizsgálunk, mely egy hirdetőre-'vonatkozik s amennyiben a panasz indo­kolt, a hirdetést rögtön kidobjuk... Az Uj Elórenek nagy hivatása van”, igy fejeződik be Lékai cikke. “Ez kötelezettségeket ró ránk es ezeket a kötele­zettségeket örömmel vállalja az Új Előre szerkesz­tősége, kiadóhivatala és nyomdai személyzete egy­aránt”. . Alig két evvel később Lekai halott volt. Kíván­sága szerint holttestét elhamvasztottak. A new yorki Munkás Otthonban ravatalozták fel. A gyászoló amerikai magyar munkások tömegei vettek reszt a szertartáson. Pályatársai bücsuztatták a fiatalon ki­dőlt harcost. “Tömegek mozgatója volt, vezér, de mindig a legszerenyebb,” e szavakkal búcsúzott tőle feb er szerkesztőtársa. Azután a vörös lepellel beborított koporsot vallukra vettek baratai és el­indult a 2.000 főből álló gyászoló tömeg Long Islandra, a Forest Hill temetőbe. Ott is a gyászolok sora mondott bücsüszót Lekaihoz — köztük a Magyar Szó mostani szerkesztője, Lusztig Imre, ugyancsak Csont Peter es Gardos Emil. 1955-ben, harminc évvel később, haza szállítottak Lékai Janos hamvait. Díszsírhelyet kapott a Kerepesi úti teme­tőben Budapesten. Ötven év telt el azóta, hogy a világtörténelem egyik hőskorának magyar üstököscsillaga kihunyt. Uj világot élünk azóta, de azok a problémák és feladatok, amelyekkel 1925-ben az Új Előre és Lékai küszködött, most is megvannak es minden nap nehe'z, fáradságos munkát követelnek a Magyar Szó dolgozóitól. Nagyon szépen kérem kedves olva­sóimat, hogy tartsanak ki továbbra is hűségesen és szeretettel Lusztig Imre es munkatársai mellett. j SOBBL OVERSEAS CORP. I I IKRAFoÜGYNÖKSÉG ™“•SSfeffÄ** — -i I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY VIZUMSZERZÉS E = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra —v TUZEX Csehszlovákiába s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom