Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-05 / 18. szám
Thursday, May, 5. 1977. “Az alanti cikket lapunk volt kűlmunkatársa, a kiváló magyarországi újságíró, Jak Sándor irta, nyílt levél formájában egy Detroitban élő honfitársunknak, aki nem olvasója lapunknak. Közérdekű mivoltára való tekintettel itt közöljük bö részletekben. Eredetileg a Budapesten megjelenő Uj Élet ben, a MAGYAR IZRAELITÁK LAPJA-ban jelent meg. Kedves Barátom! Bizonyára meglepődsz, hogy leveledre a magyar zsidóság lapjanak hasábjain válaszolok. Okát mindjárt megmagyarázom! Érdeklődsz hogylétem felöl és ugyanezen leveledben megkérded: “Milyen a zsidóság helyzete Magyarországon?” Ilyen kettős érdeklődésű levelet kaptam én mar Sydneyből, Tel-Avivból, Los Angelesből es másutt élő barátaimtól, ismerőseimtől. Miután tudomásom van arról, hogy az Uj Elet sokfelé eljut a határon túl, ezért úgy vélem: leghelyesebb, ha a kérdésedre ilyen utón felelek. Mert hiszen a zsidóság helyzetéről való érdeklődésed — közügy. Mar csak azért is, mert tapasztalom, hogy az en barati ismerősi körömön tűi, a kint élő magyar zsidóság figyelemmel kiséri az itteniek sorsát. Ha akár átutazóban, akár látogatóba érkeznek Magyar- országra, első kérdéseik közé tartozik: “Mennyi zsidó él Magyarországon és hogyan élnek?” Először néhány mozaik a vallási előírások megtartásáról: Minden zsidó hite es meggyőződése szerint reggel-este fohászkodhat a neolog, vagy ortodox templomok egyikeben; ha rituálisan kivan étkezni: kóser vendéglő (a Hanna) áll rendelkezésére, vagy kóser mészárszékből vásárolhat húst, felvágottat; naponta megmártozhat a rituális fürdőkben (mikve); peszachra valamelyik hitközségnél, vagy pékségnél paszkát vehet; egyházi esküvőkről, briszekröl, névadásokról, bar-micvokról a lap hasábjain rendszeresen lehet olvasni híreket. Ugyancsak a lap adja tud- tul az istentiszteleti tennivalókat, az imaidöket es a zsidó kulturális esemenyeket. A zsidó felekezetüek ugyanolyan körülmények között élnék, mint az állam más polgárai: vannak magyar zsidók magas állásokban, s vannak, akik nehezen élnek meg keresetükből. Ismerek magyar zsidót, aki elegáns autón robog, s sok olyat, aki villamoson, autóbuszon préselödik, velem együtt. Van, aki előkelő éttermekben bankettezik, van, aki a hitközség áltál fenntartott szociális népkonyhára jár. Van, aki külföldön utazgat, van, aki csak akkor jut pihenőhöz, ha a szakszervezet valahová beutalja. Mindez azt jelenti, hogy nincs semmifele megkülönböztetés, ha zsidó vallásunak mondja magát éppen úgy nem hátrány, mint ha valamelyik keresztény felekezethez tartozna. A vallás mindenkinek magánügye. Az anyakonyvbe nem jegyzik be a vallást, ez valamikor Magyarországon eldöntötte az újszülött sorsat. A zsidókét az “izr.” megjelölés végigkísérte a társadalomból való kizárástól — a gázkamráig. Ma a szülő dönti el, hogy utódát bejegyezteti az egyik, vagy a másik felekezet anyakönyvebe, amint a szülő dönti el azt is, kivánja-e gyermekének vallasoktatás'at, vagy sem. A felekezeti gimnáziumok diákjait ugyanolyan módon veszik fel az egyetemekre, mint más középiskolát végzetteket. A diakok a tanulási és felvételi vizsgán szerzett pontszámaik alapján kerülhetnek egyetemre. Miután a vallás magánügy és az egyéntől függ, hogy kiván-e tagja lenni valamelyik egyházközösségnek, igy nem tudok arra választ adni, hogy mennyi zsidó él Magyarországon. Tudomásom szerint a hitközségeknél vannak erre vonatkozó adatok, de szerintem azokat csak becslések alapján állíthattak össze. Számok helyett inkább személyes tapasztalataimról irok, gondolom, ez mint egy mozaikdarab tükrözi az egészet! Az ötvenes evekben még a nagy ünnepeken is csupán idősödő, vagy idős zsidókat láttam a templomban; a szörnyűségeket átéltek utolsó maradványai voltak ók. Akkoriban az volt a benyomásom, hogy a magyar zsidóság előbb-utóbb elsorvad: a külső körülmények hatására önmagát számolja fel. Tévedtem! A legutóbbi nagy ünnepekkor a budapesti zsidó templomok zsúfolásig megteltek; még a padsorok között is állták. Igen sok fiatal, tizen-, huszonéveseket láttam. Helytelen volt negyed századdal ezelőtti benyomásom, a magyar zsidóság nemcsak nem sorvadt el, hanem újjáéledt. Mindehhez azonban nem eleg a zsidósághoz való tartozni akarás, nem eleg a valláserkólcsi alap, a templomok; a zsidó intézmények fenntartásához anyagi fedezet is szükséges. Ehhez édeskevés az önkéntesen fizetett hitközségi adó. A hitközségek a “chevra kadisa” bevételeiből, az adományokból tartják fenn magukat. A magyarországi társadalmi rendszerben akadnak kettősségek: ilyen az is, hogy a szocializmus építése közben a kormányzat az Állami Egyházügyi Hivatal utján jelentős anyagi támogatást nyújt a felekezeti intézmények fenntartásához (papi kongrua, templomok renoválása, hozzájárulás a szociális intézmények költségeihez stb.). Nem ismerem a hitközségek belső helyzetét, de az egyéni véleményem, hogy a zsidóság állami támogatás nélkül nem tudna fenntartani intézményeit. Ahhoz, hogy a magyar zsidóság tovább eljen, fennmaradjon, elsősorban rabbikra van szükség, ezek nevelése az Országos Rabbikepz’ó Intézetben folyik. A Rabbiképzö Intézet igazgatója ismért tudós — dr. Schreiber Sándor. A felekezeti és állami támogatásból fenntartott Intézet növendékei — szociális helyzetük és előmenetelük szerint — ösztöndíjban részesülnek, a vidékiek internátusbán, vagy a Fiú és Leány Arvaházban laknak és az Anna Frank Gimnázium menzáján étkeznek. Az Intézet végzett növendékeit, akarcsak a Magyarországon mükódö rabbikat meghívják a keleti országok zsidó egyházai is, miután a szocialista országok közül csak Magyar- országon folyik rabbikepzes. Végül a zsidóság helyzetéről Írni és ezzel kapcsolatban az antiszemitizmusról nem szólni szinte lehetetlen. Az 1929-ben kiadott “Magyar Zsidó Lexikon” egyetlen más dologgal sem foglalkozik annyit, mint az antiszemitizmus kérdésével. Az ország felszabadulása óta antiszemita megnyilvánulásról csak 1956. október végén hallottam konkrét formában, amikor a reakció es a fasiszta elemek magukhoz akarták ragadni az államhatalmat és vidéken máris elkezdték a zsidóüldözést. Ma Magyarországon elkepzelhetetlen a legkisebb antiszemita megnyilvánulás. Lehetséges, hogy az Nyári egyetem Ady jegyében Ady Endre születesenek centenáriumi eveben a költő élete és munkássága áll az augusztus 4—15 kozott, a nyíregyházi nyári egyetem középpontjában. Történészek idézik fel Ady korának gazdasági és társadalmi hatteret, irodalmárok vallanak a költő gondolati örökségéről, művészettörténészek pedig a századelő magyar építészeti stílusait, a képzőművészet haladó hagyományait mutatják majd be. A nyári egyetem vendégei ellátogatnak Erdélybe is, ahol felkeresik az Ady-emlékhelyeket. f — Uj városrész épül Dunaújvárosban A tereprendezéssel es a csatornázás elókészitésé- vel megkezdődött Dunaújváros újabb lakóterületének, a Béke városrésznek az építése. A város és a vasútállomás közötti területen összesen 3500 lakás és a kiegészítő létesítmények készülnek el 1985-ig. A Béke városrész első ütemben felépülő része 8.5 hektáron terül el, 562 lakást, óvodát, bölcsödet, egészséghazat foglal magaban. A kivitelezésre ösz- szesen 354 millió forintot költenek, a költségek a gázellátást és a távfűtést is fedezik. Magyar vágóhidak Iránnak Nagy teljesítményű vágóhidak exportjára kötött szerződést a Komplex külkereskedelmi vállalat iráni partnerevei. A megállapodás alapján a következő két évben Irán északi és közép-nyugati részében felépülő húskombinátok berendezéseit szállítja a magyar vállalat, csaknem 10 millió dollár értékben. Irán egyébként a Komplex egyik legnagyobb közel-keleti partnere. Jelenleg is magyar közreműködéssel épül Shirazban egy vágóhíd, Gorgan környéken pedig egy 6 ezer hektáros mezőgazdasági terület fejlesztésén dolgozik a vallalat, ahova a farmok, javítóüzemek, magtisztítók, silók és két juhfarm berendezéseinek nagy részét már leszállították. ^ Parkváros lesz Kecskemét Mar 800 hektár erdő övezi Kecskemétet, a távlati tervek szerint pedig 1700 hektáros zöldövezet veszi majd körül a fában szegény alföldi varost. A Szabadság téren az útburkolat helyén modem elrendezésű park formálódik, sétányokkal, frissítő szokokutaAkal. Á tatabanyai üzem specialistái befejezték egy nagyméretű víztisztító üzem elkészítését a szlovákiai Sturovo papírgyára részére. Ez Szlovákia legnagyobb papírgyára és most sokszorosan nagyítják termelési kapacitását. Ha elkészül, 55.000 köbméter szennyvizet termel a gyár naponként. Ennek a tisztítására rendelték meg a tatabanyai tisztító rendszert. Az üzem által munkába állított rendszer már a múlt ősz óta eredményesen dolgozik. idősebb korosztályokban, régi nevelés emlékeként élnek gonosz indulatok, gondolatok, de ennek nem mernek kifejezést adni, mert azok legkisebb megnyilvánulása kimeríti az izgatás bűntettet. Befejezéskent tömören: napjainkban a magyar zsidóságnak nincsenek zsidósági problémái. Szívélyesen üdvözöl barátod: Jak Sándor-------AMERIKAI MAGYAR SZÓ__ 7 Magánlevél zsidó közügyben
