Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-05 / 18. szám

Thursday, May, 5. 1977. A legszebb asszony most nincs otthon A szépasszonyok elete mindig kacskaringós. Hat meg a legszebbé. Nofretete három és fél ezer évvel ezelőtt hallhatta a jóslatot, hogy szépségé örökre rabul ejt mindenkit, áld valaha is csak megpillantja ót. Eknaton fáraó — napkirály — fiatalon vette fele­ségül. Aztán, ahogyan teltek az évek, úgy lett napról napra szebb a hitvese. A nép csodálta uralkodonójet. Hódoltak neki. Végül istenként tisztelték. Imádtak. Azt mondtak, hogy ilyen szépségét soha máskor nem hord majd hátán többé a föld. A világ legna­gyobb templomában, az egy mérföldnyi hosszú, hatalmas szent csarnokban, a Nofretetenek emelt áldozati oltárok száma több száz volt, hogy egyszer­re áldozhassanak neki rengetegen. Aztán, ahogyan telt az idó, úgy omlottak össze az óriás templom oltárai, oszlopai, falai. A templo­mok leomlanak. De — Nofretete el. Századunk elején megtaláltak Nofretete mellszob­rát és elhoztak Egyiptomból Európába. A berlini Muzeumszigeten talált otthonra, ahol a világ fel­fedezte és újra csodálta öt, a legszebb asszonyt. Ám ekkor ismét pusztulás leselkedett reá. A fasiszta fenevad szabadította reá is a vészt. A fasisz­ták felgyújtották a világot. S a világ védekezett. A szovjet csapatok Berlinhez közeledtek. A varos lán­gokban állt. A berlini Muzeumsziget műkincseit — a Nofretetet is — kimenekitették a városból s elrejtették mélyen a föld ala, valahol Németországban. Nem sokkal ez után Berlinben végképp elszabadult a pokol. A fasiszta fenevad, hogy az utolsókig védje, a fészké­be szorulva, önmagát, — elpusztította... elpusztit- tatta Berlint egészen. Aztán, ahogyan teltek az évek, úgy kezdett élni újra a város. A műkincsek is visszakerültek helyeik­re a föld mélyéről. Kiveve — jó néhányat. , A Nofretete se került vissza a Muzeumszigetre, amely Berlinhez, a Német Demokratikus Köztársa­ság fővárosához tartozik. Máshová ' erűit, érdekes és rejtélyes módon. Nyugat-Berlinben látható, noha nem az övék. A nyugat-berlini Egyiptomi Muzeum — az Ägyptisches Museum — falai között láttam en is. Fekete marványtalapzaton, vastag üveg alatt, kísér­teties reflektorfényben bűvöli az embert ez a hosz- szu, karcsú nyakú szépség. Ez a macskaszeríi szép­ség. Ez az asszonyi isten. Ez az isteni asszony. Nofretete, a világ legszebb asszonya. Most a nemzetközi jog csatázik érte. Pontosab­ban szólva, a jog és jogtalanság méri össze erejet felette. A Nemet Demokratikus Köztársaság jogosan kö­veteli vissza a berlini Muzeumszigetre. S visszatartja AMERIKAI MAGYAR SZÓ NOFRETETE’ Festett mészkő. Készült # «1 t f Thotmes műhelyében, az időszámításunk előtt 1350 körül. Orvosok egymás között.. Betegeidet ne avasd be műhelytitkaidba. Manap­ság ugyanis mindenki orvos, és elképzelni is rossz, mi lesz akkor, ha még a magad egyem titkait is elárulod. Ne légy állandóan népszerű orvosi tanács­adó. * * * Csak addig légy családod orvosa, amig az egész­séges. * * * Az uj orvos mindig jó orvos — amig meg nem győződnek az ellenkezőjéről. Vigyázz, mint kez­dő orvos, ne akarj minden gyógyíthatatlan beteget meggyógyítani, mert hamar rád ismernek. * * * Meggyógyítani csak azt lehet, aki maga is gyó­gyulni akar. A náladnál “okosabb” és mindig mást akaró betegekkel szemben bizony te maradsz alul — ha kellő időben ki nem térsz előlük. Kerüld az ilyen betegeket, mert sohasem fogod meggyógyítani tudni őket. * * * Az orvos is halandó: lehetsz, sőt leszel beteg is. Ha ilyenkor orvoshoz találsz menni, ne mondd meg, hogy ki vagy, és inkább fizess. Hidd el nekem, nem bánod meg. Mert csodálatosan másképp néz az orvos Kiss János beteg tisztviselőre, mint dr. Kiss Jánosra, a beteg orvosra. Kié a hajóroncs? Az Orkney-szigetek Skóciától északra terülnek el, a Pentland-szoros választja el őket Skóciától. A szi­getcsoportot a IX. században a norvégok hódítot­tak meg, a XV. században csatoltak Skóciához, és Skóciával együtt lett Nagy-Britannia része. 1976. júliusában három békaember szállt partra az Orkney-szigetekhez tartozó Észak Ronaldsay- szigeten, egy vízzel átitatott, különös deszkát von­szolva maga után. A fa kívül megfeketedett a tenger­víztől az évszázadok folyamán, de amikor felhasi- tották, élénkpiros nedvet eresztett. Hajdan festéket nyertek ebből a régi indiai fafajtábol, amelyet ma mar nem hasznainak. Sok ilyen deszka nyugszik a tenger fenekén, nyolc méter melyen, a hínár sűrűjében. Először ezeket a deszkákat sikerűit felhozni a nemrég fel­fedezett hajoroncsbol: az elsüllyedt Sverige hajó­ból, amely a Svéd Kelet-Indiai Társaság tulajdona volt es 1740. november 18.-án süllyedt el. A hajóroncs pontos helyet 1975-ben állapították meg. Rex Cowan volt jogász, jelenleg a tenger alatti régészét egyik legkiválóbb angol szakértője magne- tométerrel állapította meg a hajó fedélzeti ágyúi­nak helyét. Az angol régészek titokban tartottak, hogy a hajoroncs hol fekszik. Az expedíció 1976. júliusában kezdte meg mun­káját az Orkney-szigeteken. A roncs megtalálása mar nem okozott gondot, de hozzáférni nagyon nehez volt. Ilyen keserves dolguk még sohasem volt a búvároknak, pedig Nagy-Britannia part-menti vizeiből már vagy egy tucat történelmi jelentőségű hajóroncsot emeltek ki. A viz alatti áramlás olyan erősnek bizonyult, hogy csak a legtapasztaltabb búvárok dolgozhattak a három méteres hínárral sűrűn benőtt, sziklás tengerfenéken. Mindenekelőtt nagy irtást kellett vágni ebben a viz alatti erdőben. Ez majdnem négy napig tartott. Julius közepén sikerült kiszabadítani a hajó egyik felet, pontosan megvizsgálni a horgonyokat, ágyu­kat és más megmaradt részeket. Azután kezdődött az igazi régészeti munka. A Sverige története viharos volt elsüllyedése előtt, közben és után egyaránt. A több,mint 40 mé­ter hosszú, mintegy 600 tonnás hajó a kínai Kan­tonból tért vissza selyem- és porcelánrakománnyal. A festekrakományt valószínűleg Bengáliában vet­te fel. Itt azonban az egyik tengerész agyonlőtt egy embert, és a hajónak sietve indulnia kellett. A hajónak 28 ágyúja volt. A 150 főnyi legény­ségből az ut folyamán negyvenet elvitt egy járvány, a kapitánnyal együtt. Amikor a hajó zátonyra futott, a fedélzeten va­lószínűleg lázadás tőrt ki, a legénység birtokába vet­te az egyik mentőcsónakot, és nem engedte oda sem a kapitányhelyettest, sem a tiszteket, sem a gazdag utasokat. A búvarok már régen kerestek a roncsot. Sokan halálukat lelték közben. Cowannak is gondjai vannak a ronccsal. Renge­teg pénzt költött a 16 bekaember munkájára, a do­kumentáció összegyűjtésére Svédországban és a fel­szerelésre. Költségei aligha fognak megtérülni. RÉTESHAZ ÉS CUKRÁSZBA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A Sl.ik Street sarkán) — Telefon: LB 5-MM. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Iter. Ml tzvah-torták. — Postán szállítunk as ország minden részébe. — Este 7A0-lg nyitva 8 _ a nyugat-berlini Egyiptomi Múzeumban... a jogta­lanság... Lám, milyen a sorsa a világ legszebb szobrának, a halhatatlan szépségnek. Simon Gy. Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom