Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-21 / 16. szám

Thursday, April 21. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZG Biztonságos atomsalak eltávolítás Tengertudományi szakér­tők, az Energy, Research and Development Administ­ration megbízásával végzett kutatásokban megállapítot­ták, hogy a tengerfenek biztonságos lerakodó helye lehet az egyre nagyobb mennyiségű, mergezo es hosszú életű atomsalakter- mékeknek. A tudósok az 1973 óta folytatott vizsgala­tok eredményéről az Ocea- nus nevű szaklapban tettek jelentést, amelyet a Woods Hole Oceonographic Insti­tution ad ki. Hangsúlyoztak, Possible Methods for Seabed Disposal of Nuclear Wastes WINCH - EQUIPPED SHIP DRILLING SHIP EMPLACEMENT C WITH FREE-FALL ] INSTRUMENT PACKAGE• DRILLED HOLE PACKAGE j DRILLING SHIP DRILLED . HOLE hogy az eddigi eredményekre a tengerfenékről vett mintákon végzett laboratóriumi kísérletekből jutot­tak, de ezekből megállapíthatták, hogy egyes helye­ken a tengerfenék akár egy millió évig is zavartalan raktározó helye lehetne az erősen hatékony atom­salaknak. A mintákat a tudósok Hawaiitól északra 600 és 800 mérföldre a tengerfenékről vették. Ezeken Ilyen címmel irt vezércikket James Reston, a N.Y. Times szerkesztője, a lap egyik számában. Arról a sokmillió gyermekről szólt a cikk, akik az Egyesült Államokban nem kaptak védőoltásokat. Többek kö­zött a következőket Írja: “Enyhén szólva országos szégyen ez az ügy. Biztonságos, hatásos és ha kell in­gyenes védőoltások léteznek pólió, diftéria, szamár- köhögés, tetanusz, kanyaró, mumpsz és rubella el­len, de úgy latszik, egy uj szérumra van szükség, ami a közönséget és a kongresszust a nemtörődömség és a tudatlanság ellen immunizálja. “A U.S. Immunization Survey számítása szerint 15.5 millió gyermek 1975-ben nem kapott elegen­dő pólió elleni védőoltást, 9.3 millió gyermek nem kapott diftéria, szamarköhogés és tetanusz elleni, 13.8 millió gyermek kanyaró elleni szérumot, azon­kívül 13.9 mülió gyermek maradt védetlenül a ru­bella es 26.4 millió a mumpsz (fülfómirigy daganat) ellen. “A Center for Disease Control Atlantában azt Az utóbbi időben különböző csopor- ' tok látogattak el Vietnámba. A Menoniták, a Qua- kerek, az ENSZ egyik csoportja és nemrégen a World Bank egy küldöttsége töltött négy hetet Vietnám­ban az ottani gazdasági helyzet felmérésére. Ezek a csoportok jelentik; hogy alig két évvel a háború vé­ge óta, a mezőgazdaság helyreállítása nagy lépések­kel halad előre. Úgyszólván biztosra vehető, hogy a World Bank megadja a kért kölcsönt Vietnámnak a Mekong-delta öntözésének kifejlesztésére, északon a szénbányászát, délen a villanyeröművek kiterjesz­tésére és vasúti alkatrészgyárak építésére. Jelenleg legalább 100 millió dollár kölcsön felett tárgyalnak. Nem hiszik, hogy az Egyesült Államok ellenezni a helyeken 200 láb vastagságot is elérő agyaglerako­dások vannak, kb. 18.000 láb mélységben. Ez a Föld tektonikus középrétegében van, messze az el­tolódó és vulkanikus aktivitású rétegektől. Ebben a mélységben csak alig észlelhető óceán-áramlatok vannak. Az agyaglerakodasban végzett fúrások azt mutatják, hogy ez az egész környezet sok százezer éven át zavartalan volt es valószínűleg a jövőben is az marad. mondja, hogy ez a statisztika elevult; még nagyobb az ellenállás a védőoltásokkal szemben az utóbbi két évben és a múlt téli swine-flu immunizálás csőd­je sem segített sokat az immunizálási program sike­réhez.” “Az idén már eddig is meglepően sűrűn fordul­tak elő kanyaróesetek Californiában, Michiganben, Idahoban, Marylandban és Virginiában és 1977-re kanyaró, mumpsz és rubella járványokat jósolnak." “Már három éve néhány képviselő és szenátor ostromolja az elnököt és a kongresszust, hogy hívja fel a közfigyelmet a védőoltások nagy fontosságára, de ez mindig valahogyan elsiklik a ‘cruise missile’- ekről folyó vitákban és a szibériai emberi jogokról szóló absztrakt érvelésekben.” Előzetes hírek szerint Carter elnök és Califano egészségügyi miniszter nagy védőoltási programot szándékszik bejelenteni, ami lehetőleg minden gyer­meket elér. fogja a kölcsönt, különösen miután egy elnöki bi­zottság , Leonard Woodcock vezetésével most járt Hanoiban, ahol sikeres tárgyalásokat folytattak Phan Van Dong külügyminiszterrel a háborúban el­tűnt amerikai katonák felderítése ügyében. A Menonita látogatók közül Max Ediger társadal­mi munkás, aki 1971-től 1976-ig Vietnámban élt, elmondta, hogy meglepődve látta a volt felperzselt területeken a dúsan zöldellő gabonaföldeket. A Menonita és Quaker csoportok, mint a Friendship- ment tagjai, nagy segítséget nyújtottak múlt év de­cemberében a Vietnamban küldött 40d?000 dollárt kitevő segély felszerelés összegyűjtésében. New York város bajban van Már évek óta tudja minden new-yorki lakos, hogy a város súlyos anyagi bajokkal küzd, tapasztalja nap-mint nap, hogy a városi szükséges szolgáltatások csökkennek, leromlanak. Romlik a kórházi ellátás, az iskolai oktatás, a köztisztaság, a tűzoltói szolgá­lat, a közbiztonság, de legsúlyosabban, a közlekedés, tehát a munkába járás lehetősege. A város és a politi­kai élet urai a megoldást kizárólag abban látják, hogy csökkenteni kell a szolgáltatásokat. Ez nem a logikus megoldás. Ha en egy kereskedés tulajdonosa vagyok es az üzletem veszteséggel jár, ezen csak úgy javíthatok, hogy meg kell találnom a bevetel növe­lésének módját, nem pedig úgy, hogy az üzlet for­galmát csökkentem, mert ez csak arra vezethet, hogy a végén bezárom: az üzletet a veszteség megszűnte­tése céljából. Ez pedig nem megoldás. Minden kor­mányzat, városi vagy állami, működésének, tehát a népnek nyújtott szolgáltatasainak költségét a beszedett adókból fedezi, Ha ezeket az adókat nem szedi be, nyüváu veszteség, deficit, áll elő. Ez a hely­zet majdnem minden nagy varosban. New York város bevételeinek legjelentősebb forrása az ingat­lan adókból ered. Köztudomású, hogy nagyszámú, bűsás jó'vedelmet hozó értékes ingatlan adóját jelen­tősen alulbecsült értek alapjan állapították meg, es szintén köztudomású, hogy ezeknek az adóknak jelentős részét nem hajtották be, ez pedig óriási összegeket tesz ki. Nagyvallalatok irodai, áruházak es gyaruzemek azért vannak New Yorkban, mert üzletvitelükre itt vannak a legkedvezőbb körülmé­nyek, elsősorban a szükséges munkaerő. Ha nincs megfelelő köz-szállitási, közlekedési rendszer, nem all rendelkezésre a szükséges munkaerő, és a vállala­tok, üzletik becsukhatják üzemeiket. Tehát a köz­lekedés költségeit nem az utasok zsebéből, hanem a vállalatok, bankok, áruházak és gyárakra kivetett adókból kellene fedezni, nem pedig a közlekedést csökkenteni. A közlekedést épp olyan kozszükseg- letnek kellene tekinteni mint a közvilágítást, viz- szolgalatot, tűzoltóságot, rendőrséget, a köz erdeke- ben nyújtott szolgáltatást. Ha egy üzlet anyagi baj­ban van, kölcsönt vesz fel a bajok kiküszöbölésének idejére. Ezt tette a város is mar hosszú évek óta, a fent leirt orvoslások helyett, mig ma már a fel­halmozódott kölcsönök kamatszolgálata oly hatal­mas összegeket emészt fel az adójöVedelemből, hogy ez maga okozza a súlyos deficitet. A kölcsönöket nyújtó bankok most a további kölcsönök megtaga­dásával fenyegetve, kényszerítik a várost, hogy ne­kik kedvező módon oldják meg a válságot: a kis emberek zsebéből és életminőségük romlásából fedezzék a hiányt, nem pedig az Ö uzsorás kamat­jaik megtagadásából. Ez a nagyon leegyszerűsített históriája New York város bajainak. V. O. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th ^Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under die Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre ^ 15.- félévre 1 «j 8.— Minden más Ttfilfóldi országba egy évre $ 18 -félévre $ 9.50 “A legnagyobb butaság” Ujélet sarjad Vietnam földjein 2____

Next

/
Oldalképek
Tartalom