Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-07 / 14. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXI. No. 14. Thursday, April 7. 1977.. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254- 0397 TELJES KUDARCCAL VÉGZŐDÖTT VANCE KÜLÜGYMINISZTER MOSZKVÁBAN TARTOTT“LEFEGYVERZÉSrKONFERENCIÁJA Minimum órabér A jelenleg érvényben lévő $ 2.30-as minimum órabér fel­emelése mar évek óta esedékes és szükséges. Senki, de senki nem tud ma megélni $ 81.20 heti bruttó keresetből. Az AFL—CIO országos vezetői 3 dolláros órabért javasoltak es abban a hiszemben ringatták magukat, hogy ha közreműködnek es segítenek a kongresszusban túlnyomó többségét létrehozni a demokraták részere es a Feher Hazba a Demokrata Part jelöltjei juttatják, a három dolláros mini­mum órabér biztosítva lesz. Az 1976-os választásban elérték a kitűzött célt. Jimmy Carter lett az elnök, de mind a nagy többségben levó törvény­hozók, mind a demokraták, mind az ország elnöke ellenzik az AFL—CIO vezetők javaslatát. John W. Dent, Pennsylvania demokrata képviselője, a Carter-kormány neveben javasolja a minimum bér felemelését $ 2.30-ról $ 2.35-re. Alig nyújtotta be javaslatát, a felháborodás a munkások sorában oly hatalmas volt, hogy az elnök szószólója kijelentet­te: a Fehér Ház lakója $ 2.50-re akarja emelni a minimum órabért. Ez sem elégítette ki a dolgozók kívánságát, úgyhogy a demokrata szenátorok és képviselők azon véleményüket nyilvánították, hogy a minimum órabért az AFL—CIO 3 dolláros és a Fehér Ház S 2.50-es javaslata közti Összegben kell megállapítani. Ez az AFL—CIO vezetőség — es a munkásság — második nagy veresége. Az első az volt, amikor a képviselők leszavaz­ták azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna sztrajkórseg felállítását minden olyan építkezésnél, ahol egy, vagy más szakmabeliek sztrájkba lépnek és ezzel megbénítják az épít­kezést. Ezt a törvényjavaslatot az előző kongresszus megszavazta, de Ford elnök megvétózta. Meany és tarsai “vétomentes” törvényhozó testületet akar­tak létrehozni, de a demokrata többség ismét bebizonyította, hogy amikor kenyértórésre kerül a sor, a munkáltatók és nem a munkások érdekét szolgálják. Aggodalmat olvashatunk le — es jogosan - azok arcarol, akik hallgatják Carter elnök jelentését a moszkvai konferencia kudarcáról. Cartertöl balra Mondale alelnök és jobbra Robert C. Byrd, a szenátus demokrata többségének elnöke. MOSZKVA, Holtpontra ju­tottak az Egyesült. Államok es a Szovjetunió közti tár­gyalások a “Salt JI” egyez­mény kérdésében, mely hi­vatva volna végetvetni a két ország közti fegyverkezesi versenynek es lefektetni az alapjat a mar meglévő fegy­vertartalék csökkentésének. A tárgyalások kudarcát az hozta létre, hogy az USA által tett két javaslat mind­egyike szabad kezet adott volna az Egyes'ült Államok­nak a “Cirkáló Rakéta” — Cruise Missile — további . if » • . » f Iái laonfocora no irvQrtaoaril volna az Egyesült Államok­nak a “Cirkáló Rakéta” — Cruise Missile — további fejlesztésére es gyártására. FIGYELEM NEW YORK FIGYELEM! tavasz; bazár 1977 április 17-en VASÁRNAP 11 órától 5 óráig a YOUNG MEN CHRISTIAN ASS’N WILLIAM SLOAN HOUSE B-C TERMÉBEN 34. St. & 9 . Ave. New York, N.Y. ^ EREDETI MAGYAR BLÚZOK KÉZIMUNKÁK AJANDEKTARGYAK szőttesek ékszerek magyar paprika játékok könyvek HERENDI PORCELÁNOK MAGYAR HANGLEMEZEK ES SOK MÁS ÁRU ételek - kávé - sütemény belépődíj nincs A MAGYAR TÁRSASKÖR RENDEZÉSÉBEN Az USA első javaslata az volt, hogy iijak ala a Vladivosztokban létrejött megallapodast, mely szerint “mindkét fél rendelkezhet meghatározott, számszerűleg egyeztetett mennyiségű, ha­dászati fegyver célbajuttata- sára alkalmas eszközökkel”. E szerint mind az USA, mind a Szovjetunió 1.200 — 1.200 olyan célbajuttató eszközt tarthatott volna meg, melyek alkalmasak a másik fel katonai es polgári cél­pontjainak megsemmisitésé- re. A nezeteltéres a két fel között az volt, hogy a szov­jet államférfiak szerint az egyezmény megtiltotta mindkét fél részére ÚJABB TÁMADÓ FEGYVERNE­MEK gyártását, beleértve a Cirkáló Raketat is. Az USA külügyminisztere tagadta ezt es ragaszkodott azon állásponthoz, hogy a Cirkáló Rakéta kérdésében nem jött létre egyezmény. Az USA második javaslata lecsökkentette volna a két fel meglevő támadó rakétái­nak számát, de engedélyez­te volna az USA részére a Cirkáló Rakéták tovább­fejlesztését. A szovjet államférfiak bunt követtek volna el az emberiség legelemibb érde­kei ellen, ha beleegyeztek volna az USA javaslataba, mert annak elfogadása nem jelent egyebet, minthogy a két ország közti fegyver­kezési hajsza újabb hatal­mas lendületet vett volna. FENYEGETŐZIK CARTER ELNÖK A moszkvai tárgyalások kudarca félelmet es bizony­talanságot keltett Washing­tonban, a világ minden részeben. Carter elnök jelentést tett a kongresszusi vezetőknek és rögtönzött sajtó-e'rtekez- letet tartott, ahol kijelentet­te: “Ha a Szovjetunió nem mutat jóhiszemű magatar­tást a májusi ülésen, kény­telen leszek meggyorsítani a fegyvernemek további ter­vezését”. (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom