Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-07 / 14. szám

Thursday, April, 7. 1977. KAMPÁNY HÍREK- • _____ “Ez lapunk utolsó száma” “Ez lapunk utolsó szama” fejeimmel jelent meg a Long Island Press 1977 március 25.-én. A lap elsó száma 1821-ben, 156 évvel ezelőtt látott napvilágot. Azóta megjelent minden nap. Most csatlakozott ahhoz a 13 napilaphoz, amely kiesett az “élők” so­rából. Nincs többé “The World”, “Tribune”, “Herald”, “American”, “Mirror”, “P.M”, “Herald Tribune” és a többi csődbement napilap. Mi az oka ennek? William Kennedy, a Long Island Press tulajdono­sa ezt mondta: “A bevétel egyre csökkent. A kiadás folyton emelkedett. Befektettünk 10 millió dollárt uj gepekbe, de nem tudjuk felvenni a versenyt a rádióval, a TV-vel, a nagy napilapokkal.” 700 munkás vesztette el megélhetési lehetőségét. A nyomdászok, gépészek, riporterek legtöbbje kép­telen lesz szakmájában elhelyezkedni. Csatlakoznak a munkanélküliek több milliós tá­borához. Érdekes ellentmondás Amikor egyik polgári lap a másik után zárja be kapuit, hagyja el a porondot, mert a lap tulajdono­sa keptelen az újság kiadásából hasznot huzni, a mi lapunk lelkesebb támogatást kap olvasóitól, mint valaha, mert tudatában vannak az állandóan emel­kedő kiadásoknak és készek áldozatot hozni, hogy biztosítsák lapjuk, az Amerikai Magyar Szó folyta­tólagos megjelenését. Alig kezdődött el lapunk évi 20.000 dolláros kampánya, máris tettekkel, adományaikkal sietnek bebizonyítani, hogy felismerik a tényt: az Amerikai Magyar Szó nemcsak informálja olvasóit a napi eseményekről, nemcsak szórakoztatja őket nívós elbeszelésékkel, nemcsak hiteles híreket hoz Ma­gyarország iparanak, mezőgazdaságának, kultúrájá­nak fejlődéséről, hanem síkra száll egy mindenkire kiható egészségügyi törvény beiktatásáért, a szövet­ségi nyugdíj felemeléséért, a kis- és középkeresetü- ek adójanak csökkentéséért, a különböző társadal­mi rendszereken alapuló országok közti békés egy­más mellett élés létrehozásáért. Ez a magyarázata annak a szinte példátlanul hűséges és önfeláldozó magatartásnak, melyet olva­sóink a los angelesi detroiti és a new yorki bankette­ken demonstráltak. E három összejövetelen egyedid 4.800 dollárt adtak olvasóink és támogatóink lapunk 20.000 dol­láros évi kampányának sikerre viteléhez. Minden jel arra mutat, hogy bar olvasóinkat is súlyosan érinti a közszükségleti cikkek árának emel­kedése, mégis junius végén teljes sikerről tudunk majd beszámolni. A lapkampány kvótája: New York 6.000.00 California 6.000.00 Michigan, ül. Ind. 2.000.00 Ohio, Penn. 2.000.00 Florida 2.000.00 New Jersey, Conn. 1.000.00 Vegyes 1.000.00 20.000.00 Helyreállítják aBronx-i botanikai kertet New York egyik nevezetessége, a Bronx Botanical Garden renoválás alatt áll. Az üveghazat már meg­nyitották a közönségnek es az első nap sok ezren mentek az épület 17.000 üvegtáblából álló dómját megnézni. A 3.5 millió dolláros helyreállítást Ed­ward Larrabee Barnes építész végzi s egy ev múlva amikor a munka befejeződik, a melegház ismét regi formájában lesz látható, amint azt William R. Cobb építész 1901-ben átadta a varosnak. Azóta a melegház túlélte a lebontás veszélyét es a sok átalakítást, ami eredeti formáját lényegesen meg­változtatta. Az épület sok érdekes de elrongalódott öntöttvas részét alumíniumból reprodukálják, de úgy, hogy teljesen azonos lesz az eredetivel. A me­legház eredeti rajzai mar nincsenek meg, ami meg­nehezíti a renoválást. Ezt az érdekes építészeti példányt, amiből már csak alig nehány maradt meg az országban, későbbi rajzok és fényképek alapján építik újjá. A renoválás költségeinek felet eredetileg a város­nak kellett volna fizetni, de New York pénzügyi gondjai miatt az ajánlatot a város visszavonta es most a munka további részéhez magánadományokat gyűj­tenek. Emberi jogok Az utolsó hetek során mar szinte hisztérikus rikácsolássá fajuló, az “emberi jogok”-kál handa- bandázo propagandahadiarat arra kényszerit, hogy meg egyszer hozzászólják ehhez a tárgyhoz. Külön­leges indítéka ennek a hozzászólásnak az a cikk, amely megjelent a New York Times február 20.-i szamaban, az “Editorial Section” 15. oldalán, C.L. Sulzberger tollából. C.L. Sulzberger a N.Y.T. szerkesztőségenek oszlopos tagja, az újság alapító­jának ivadéka, és az amerikai hírközlő világ jelentő­sen befolyásos személyisege. Üdvözli Carter elnök “határozott, friss álláspontját; mellyel vezérséget nyújt a szabadság es emberi jogokért való nemzet­közi mozgalomnak, ...amely remélhetően, nem egy elnyomó uralom “destabilizációjával” végződhet.” Jusson eszünkbe itt, hogy a “destabilizáciö” szót az amerikai pénzzel és ösztökéléssel végrehajtott Chile-i véres, és még ma is, három és fél ev után, veres, puccs iktatta be szótárunkba. “Az amerikai nép és kormánya folytatni fogja határozott elköte­lezettséget az emberi jogok tiszteletének előmozdí­tására, nemcsak saját országunkban, hanem másutt is”, mondja C.L.S. Nincs tudomásom arról, hogy C.L.S. és hangoskodó társai felemelték volna har­sány hangjukat, vagy meg csak nagyon csendes szavukat is, amikor Sacco es Vanzetti-t, és a Rosenberg házaspár-t, ártatlanul, megfosztottak nemcsak “emberi jogaik”-től, hanem élethez való jógáiktól is, “sajat országunkban”. Nem hallottuk szavaikat a hírhedt McCarthy-korszak idején, ami­kor a Kommunista Part vezetőit 8 évi börtönnel sújtottak, eszméik hirdetése miatt, ugyanaz időben, a Hollywood Ten szinmu-irói működésé miatti ül­döztetése ellen tiltakozva; nagyon hallgattak Ange­la Y. Davis meghurcolasa es életenek veszélyeztetése idejen, es nem halljuk őket ma a “Wilmington Ten” vedelmeben. Es ez csak egy néhány példa az emberi jogok megfosztásának felsorolható sok esete közül, nem szólva a 10—12 millió munkanélküliről és azok családjairól, akiket a kereset hianya megfoszt a leg­elemibb emberi jogtol, a megélhetés lehetőségének jogától, es mindez “sajat országunkban”! Nem len­ne tálán ildomos a saját házunk táján söpörni, mi­előtt mast szidnánk a söprés hianya miatt? Vagy pedig ez tálán a zsebtolvaj esete, aki “tolvaj, fog­jak meg”-et kialt, hogy a figyelmét saját magáról elterelje? Két sorral odább C.L.S. megállapítja, hogy Carter elnök üzenete .“felbátorít egy kicsiny, de eltökélt disszidens csoportot a Szovjetunió­ban...”. Majd szerényen megjegyzi, hogy “nincs ertelme összeírni a listáját azoknak az államoknak, ahol kifogásoljuk, ahogy a vezetők ott bánnak né­peikkel”, es, hogy Kuba, Angola es Kambodzsa emliteset fedezze, megemlíti Chile-t és Rhodésiát is, de nem említi Indonéziát, Iránt, Argentínát, Braziliát, Uruguayt, Paraguayi, többek között: igaz, hogy ezek “baráti” államok. V. 0. AMERIKAI , MAGYAR SZQ Published weekly, except 3rd -& 4th week ; in July by Hungarian Word, Inc. I30 £ast l6th Street, New York, N.Y10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 3fi. 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban ,és Kanadában egy évre $ 15.- félévre «; 8.— Minden más 'külföldi országba egy évre $ 18.-félévre $ 9.50 ^ 2________ — AMERIKAI MAGYAR SZÓ___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom