Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-03 / 9. szám

Thursday, March, 3. 1977»

óhaza

Több kiránduló, kevesebb üdülő

A védett Tihany

Hiaba fagy be a Balaton, a Tihanyi-felsziget most is az ország első számú tájvédelmi körzete. Tizenkét négyzetkilométernyi területe páratlan szépségű termeszeti-történelmi rezervátum.

Az ősi állapotban megmaradt Belső-tó körül félmillió éves vulkanikus tajban gyönyörködhetünk; az óvári vulkankup kettétört oldalába ókori és magyar történelmet vésett az idő. Az egyik oldalon az 1055-ben alapitott bencés apátság — alatta a festői látványt nyújtó, népi műemlékekben gazdag Tihany község, a másikon a görögkeleti szerzetesek tufaba vájt cellái, a barátlakások. Az óvári kráterből már a vaskori ember földvárat alakított. Ha majd tavaszodik, ezrek és ezrek láthatják újra: itt- ott még tenyészik a pannon ősgyep, levendulame- zok keklenek a sajkodi öbölben ösnádas hullámzik, s meredeken zuhan le az erdős magaspart a vízre. Beljebb szolok, régi művelésű, szelíd parcellák.

Erdógyúrűben

E csodálatos táj az utóbbi évtizedekben — jöttek a turisták — pusztulásnak indult. Ellensúlyozására nem bizonyult elégségesnek a természetvédelem és a müemlékóvás sok-sok erőfeszítése. Átfogó igényű, komplex intézkedést várt mindenki. Aztán — végre — a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben elkészült a félsziget minden részletre kiterjedő tajrekonstrukcios terve. A munkában részt vettek az Országos Természetvédelmi Hivatal es az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei is.

— Ez hazánk első tájrendezési programja — hallottuk a VATI-ban Korbonits Dezsönétől, a tihanyi rekonstrukción dolgozó tervező kollektíva vezetőjétől. Geológusok, növény- és állattannal foglalkozó szaktudósok, kertészmérnökök vizsgálták a pusztulás mértékét és a helyreállítás lehetőségeit. Ugyanakkor prognózisok készültek a várható üdülő- és kirandulolétszámrol is.

A terv legfontosabb alapelve, hogy a jövőben a táj-, a termeszei- és a műemlékvédelem érdekei összehangoltan érvényesülnék a felszigeten. A biológiai egyensúly visszaállítására aktiv módszert javasoltak, s igy Tihany szerepkörének jelentős módosulását fogalmazták meg. Vagyis a félsziget elsősorban a kirándulóké, az üdülők számat pedig korlátozni kell.

Tihanyt a külső gyűrűben zárt erdöóvezet és beljebb lazább erdögyürü védi majd. A pihenőparkok sorát is létrehozzák, mégpedig az itt valaha honos, de már kihalt fa, és növényfajtákból.

— Az eredeti tájkép megőrzésére gondolva — hallottuk továbbá —, a terv támogatja a hagyományos kisparcellas szőlő- és földművelést. E területen a szőlögazdálkodás további fejlődését az üdülőépítések rovására kívánjuk fejleszteni. Vannak Tihanyban nagyüzemi művelésű szőlők is, ezek, valamint a természetes növényzetű és a parlagon heverő területek gondozását jo lenne mielőbb egy kézben látni.

Járművek nélkül

A felszigeten jelenleg kilenc szigorúan vedett területrész van. A tájrendezesi terv fontolóra veszi az összes, még a természetes állapotában található terület megkülönböztetett védelmet. Megszületett a javaslat az elmocsarasodott Külső-tó rendbe hozására, továbbá a tájtól idegen növényzet kiirtására, s a honos vegetáció terjesztésere.

Az előrejelzések szerint a félsziget forgalma a jövőben sem csökken. A tervezők a védelem érdekében úgy vélik, e körzetben legfeljebb 1800 állandó lakos élhet, s nyárpn Tihanyt 9000 tartósan üdüló, 26—27 ezer kiránduló és 1200 bejáró dolgozo keresheti fel. Összesen csaknem 40 ezer ember.

A védett falut teljes egeszeben elkerülik a jármüvek. Az uj főút a község alatt, a Belsó-tó és az Apátsági major között, eredeti nyomvonalon fut majd. Ezzel felszabadul a vizparti ut is. A község határában pedig több autóparkolót hoznak létre. Tihanyban a középkori utcácskák és közök kibontására tesz javaslatot a terv; itt sétálva, eddig kevéssé ismert épületcsoportokra, látványosságokra bukkanhatunk majd.

Kilátók, csárdák

Egy-egy szép ponton pihenőhelyek, kilátók, bo- rozőpincék várják a kirándulókat. Bővül a rév és a hajóállomás melletti üzletközpont is, a műemléki területen pedig több épületben kisebb csárda, étterem, bisztró, presszó, sót turistaház létesül.

Tihany tehát nemcsak visszanyeri régi hangulatát, hanem uj színekkel is gazdagodik. S télen- nyáron elkápráztatja majd látnivalóival a kiránduló és pihenő turistákat.

Juhasz Erzsébet

3Himiiii!íiíiíiii:iijiuiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiViiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiríiiíiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiE^

1 SOBEL OVERSEAS CORP. I

1 IKKfl F6ÜGYNÖKSÉG — TELEFON: (212) 535-0490 — ' ' E

| UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE |

E SZÁLLODA FOGLALÁS — ÍKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS “

E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK

E ÍKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába §

EiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiutttftHttfK

Akár esik

akár fagy

Nagy hótakaró alatt apró kis román falucska, már a neve is szép: Mara. Nagybányától északra a havasok csúcsai közt bújik meg — azon a vidéken, amely a népművészet egyik legjellegzetesebb területe. Románul Oas-nak hívják, magyarul Avas-nak emleget - juk. A vasárnap a falu közös ünnepe színes es vidám — s a máig megőrzött népviselet és régi szokások meg látványosabbá, gazdagabba teszik.

Már a délelőtt is sétáló, beszélgető csoportoktól hangosak az utcák, a délután pedig, — akár esik, ar kar fagy — a táncé. A fedett, de nyitott oldalú pavilonban a falu legenyei kezdik a férfi táncot, melyet az ut szeléről az egész falu figyel. S amint kedvet kapnak egy páros tánchoz, csak ldkiabálják a lányok nevét, s a hívottak futva igyekeznek párjukhoz.

Az este mar a meghittebb otthoni mulatságoké. Kevesebb dobogás és több a páros tánc, az ölelés.

106 éves i

Nanuska néven szólítják a családban az unokák unokái is. Néhány eve még, amikor leánya fel akart menni va padlásra, ő nem engedte. Féltette, még leesik a létra tetejéről azzal a reszketeg lábával. A reszketeg lábú leány tűi volt már akkor a hetvenedik évén. Ő, Nanuska — Zsarkó Alajosne — pedig közel járt a százhoz. Azóta újabb évek teltek el. Zsarko Alajosne Nyikos Maria most 13-an betöltötte a 106-ot, s a távoli délalföldi vidék legidősebb polgára, akit születésnapján dr. Csätordai Antal, Hódmezővásárhely tanácselnöke köszöntött. Mindig ott élt a hódmezővásárhelyi Bajcsy-Zsilinszky Endre utcai lakóházban. Szülővárosa határát egyetlen egyszer sem lépte át.

6—