Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-12-09 / 48. szám
Thursday, Dec. 9. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZQLéggömbmnzeum Normandiában. Bayeux város melletti Balleroy kastélyban avatták fel a világ első léggömbmúzeumát. Az avatóünnepségre hat európai országból gyűltek össze a lelkes ballonrepülők, akik gyakorlatban is felelevenítették a repülés hőskorát. A kastély parkjából több felszállás történt hidrogén és meleglevegős ballon segítségével. Franciaország jelentős szerepet játszott a léggömbrepülés és a léghajózás születésében. 1783 novemberében Pilatre de Rosier és Ar'an- de márki Montgolfier-léggömbön emelkedett a levegőbe. A ballonrepülés katonai alkalmazásának úttörői között is ott találjuk a franciákat. 1794-ben a fleurus-i csatában a franciák bevetették az első katonai ballon századukat, a „Corps des aerostiers militaires”-t. Kötélen felengedett ballon kosarából a-megfigyelő tiszt igyekezett kikémlelni az ellenség erődrendszerét és csapatai mozgását. A ballonos bevetés érdekes módon történt. A kötelet egy század katona tartotta, akik különböző irányban masíroztak a földön, ily módon biztosították a helyzetváltozást a kosárban helyet foglaló tiszt számára. Ez tehát egy félig kötött léggömbös megoldás volt. Érdekes az is, hogy Napóleon nem látott fantáziát az említett ballon században, amelyet uralkodása idején fel is oszlatott. 1870-ben a körülzárt Párizs ballonok segítségével tartotta az össze- 1 köttetési a külvilággal. Gambetta léggömbön hagyta el a blokád alá vett francia fővárost. Az első világháborúban mind a kötött léggömbök, mind a kormányozható léghajók nagy szerepet játszottak. A második világháborúban kötött léggömböket már csak légvédelmi ballonzárként használták, elsősorban az angolok. Ez a védekezési módszer azonban nem vált be. A ballonrepülés az elmúlt évtized óta reneszánszát kezdi élni. Versenyeket tartanak a sportrepülők. Az Atlanti-óceán átrepülési kísérletei sajnos egymás után tragédiákkal végződtek, a nagy seoességü „jet- stieam"-ek, légmozgások miatt. Az említett múzeumot s~ámos francia tudományos és közlekedést szervezet támogatásával hozták létre. A jelenlegi francia repülőmúzeum több olyan relikviával rendelkezik. amelyek a francia ballonrepülés hőskorát. 3z 1870-es' porosz—francia háborút és az első világháborút idézik. Ezeket a relikviákat most az új ballonmúzeum rendelkezésére bocsátják. Cary Grant, Henry Fonda és a többiek... Világsztárok — korhatáron túl A hollywoodi “álomgyárak” egykor hódító külsejű, lányszivek millióit megdobogtató vonzerejű hősszerelmesei, enekes-táncos férfisztárjai fölött is eljárt az idő... Hogyan élnék, mit csinálnak ma az egykori “bálványok”? A rangidős: a 76 éves Fred Astaire. A “géppuska- lábunak” becézett filmrevu- sztar 33 eves korában, Ginger Rogers partnereként aratta első világsikerét. Osztrák származású, valódi neve: Frederik Austerlitz. Sok tucatnyi filmje közül az idősebb mozilatógatók bizonyára meg jól emlékeznek a “Top Hat”-ra, a “Broadway melody”-ra, a “Ziegfeld Follies”-re, s egyik legiskeresebb prózai szerepere, “Az utolsó part”-ban. Mostanában újra felfedeztek: a legutóbbi cannes-i fesztiválon hosszú percekig zúgott a tapsvihar “Hollywood, Hollywood” cimu uj filmjének bemutatása után. A 72 éves Cary Grant (“Gunga Din”, “A vádlott közbeszól”, “Night and Day”, “Forgószél”) fénykorában olyan filmcsillagok partnere volt, mint Mae West, Marlene Dietrich, Grace Kelly*, és Audrey Hepburn. Tiz évvel ezelőtt önkéntes nyugdíjba ment, s azóta visszavonultan él. Teheti, szép vagyona van. Henry Fonda egyik legújabb filmje, a “Bizalmi állásban”. Aki latta, el se hinné, hogy Fonda mar 71 éves. Az újságíróból lett filmsztár — bar négy évvel ezelőtt szívinfarktusa volt — mostanában többet filmezik, mint valaha. S méltán büszke gyermekeire, Jane Fondára es Peter Fondara. James Stewart is atlepte mar a hetedik X-et. Többszörös nagypapa, s már csak ritkán vállal szerepet. Legnagyobb sikerei: “Becsületből elégtelen”, “így élni jó”. A 63 éves Gene Kelly (“Egy amerikai Párizsban”, “Hello Dolly”) balettmester- ból lett táncfilmek sztárja, s Oscar-díjas művész. Sikerei teljében vonult vissza, de a stúdióktól nem vált meg: forgatókönyveket ir, film- koreografiákat készít és producerként dolgozik. Kirk Douglas 60 éves, de tiz esztendőt nyugodtan letagadhat a korából. Filmjei bizonyítják: épp oly izmos, rugalmas es kemény- öklú, mint ifjú korában volt. Szülei még a cári Oroszországból vándoroltak ki Amerikába. Nagy filmjei “Spartacus”, a “Párizs ég?” és a “Telemark hősei.” Amikor egy év 410 napig tarlóit Közelebb volt a Hold a Földhöz — Szökőár és vulkán A korállok nyáron gyorsabban fejlődnek, mint télen, s evgyúná a fákéhoz hasonlítanak. Amikor az 1960-as evekben Angliában több száz korall napi és évi gyűrűjét megvizsgáltak: olyan felmilliard év előtti kórról vallottak, amikor még a Földön egy év 45 nappal tovább, vagyis 410 napig tartott. Joggal kérdezhetjük, tehát hová tűnhettek el ezek a napok? — Tulajdonképpen nem tűntek el, csupán lassabbak lettek a napok — mondja Varga Peter, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa. — Az ok és az egyetlen magyarázat az, hogy a Hold akkor még közelebb volt a Földhöz, mint most s ezért nagyobb mozgásokat okozott a felszínen. A keregben végigvonuló emelkedesek, tomeg- atrendezódesek — ugyanis a nehezebb anyagok a Föld belseje fele torlódtak — megváltoztattak a Föld Nap körüli mozgási sebességét, emiatt pályáját 410 nap alatt tette meg. Ezek a Foldtorteneti változások jól olvasható nyomokat hagytak a Föld egész szerkezeteben: A Fold magvának sugara körülbelül 200 kilométerre] nagyobb lett. — Az ár-apály jelenségeket a Hold és a Nap tömegvonzása okozza, tizenkét óránként nemcsak a tengerek, oceanok, hanem a Föld Lereg is megemelkedik és lesüllyed. Fold- modeleken Geodéziai es Geofizikai Kutató^ Intézet munkatársaival kiszámítottuk ezeket a varható mozgásokat, s a mérési eredményeket egyeztetjük négy évenként a Nemzetközi Geodéziai Unió tagjaival is. Tihanyban hasonlítják össze az 1975-ben Prága mellett elvégzett mérési eredményeket a szocialista országok Föld ár-apállyal foglalkozó szakemberei. A nehézségi erő változását műszerek jelzik, s földmodelleken kiszámítottuk, hogy a Fold köpenyén hatoránként körülbelül tiz centiméteres mozgási változások zajlanak le. A tomegvaltozaskor egy száz tonnás súly tizedgrammnvit csökken. Ez ugyan kevesnek tűnik, mégis, e titokzatos eró hatasára földrengés, szökőár pusztíthat, s vulkaín is kitörhet. A Föld tehat lassul, de egyszer majd a Hold forgásával szinkronban lesz. Dehogy' mikor, az meg a jővo kérdése — hiszen a Fold történetében 100 millió evekben kell számolni,nem pedig száz ezrekben. Sz.E. Az olajban dúsgazdag Szaud-Arábia ivóvízben koldusszegény. Ezért az ország vezetői közül az utóbbi időkben sokan arra gondolnak, Hogy a vizinseget az Antarktisztöl Dzsiddaig vontatott jéghegyekkel kellene enyhíteni. Egy francia vallalat mar a technikai lebonyolítás részleteit es a költségeket is kidolgozta. A hamburgi Die Welt szerint egy 85 milliárd mazsa súlyú jéghegy vontatási költségei 90 millió dollárba kerülnének, es igy egy köbméter ivóvíz önköltségi ara 50 dollárcent lenne. A jéghegy, amelyet műanyag fóliákkal boritanának be, az utón csak terjedelme 20 százalékával fogyatkozik meg. Négy es fel ezer eves óegyiptomi emlekekre bukkant egy csehszlovák expedíció: Kairótól délnyugatra, Abuszir térségében feltárták Hekeretnep hercegnő sírboltját, s értékes falfestményeket es feliratokat találtak benne. Rábukkantak egy több ezer éve összedőlt piramis maradványaira is, melyeket eddig elborított a sivatag homokja. Feltárása még nem fejeződött be, de dr. Miroslav Verner, az expedíció vezetője szerint, minden jel arra mutat, hogy ez a piramis Neferirkare fáraó hitvesének sírja volt. • Csaknem 3 ezer — XVII — XX. századi, igen értékes történelmi térképét küldött a napokban a lengyel földrajzi intézet francia partnerének. A térképeket ugyanis a háború alatt Franciaorszagbol raboltak el, a hitleristák, s amikor a szovjet hadsereg elöl menekülniük kellett, a megszállt Lengyelország• f •' • « a » « - kii ■ • > • •*« »• » » » ü » U v ban rejtettek el azokat.-7
