Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-04 / 43. szám

Thursday, Nov. 4. 1976.

2

AMERIKAI MAGYAR SZO

Költséges a San Franciscoi kábelkocsi

San Franciscóban több, mint egy évszázada működik a hires kabelkocsi. Habár a világ legtöbb városában ilyen járműveket már regen megszüntették, itt még ragaszkodnak hozzá, pedig csikorgó, zajos, bizonytalan es veszélyes a működtetése és költséges a fenntartása. Mégis ez a legnépszerűbb jármű a városban és úgy a lakosok, mint a turisták sokszor órákig várnak, hogy utazhassanak rajta.

Működtetése nagy anyagi gondot okoz a városnak, amely kevesebb, mint évi félmillió dollárt költ a városban futó 535 autóbuszra, de 5.1 millió dollárt a kabelkocsikra.

A régiségnek számitó, kézzel gyártott járművekre ót régimódi szakember készíti és szereli fel a pótlandó részeket. Azt mondják, hogy akik e kék-sárga kedves kocsikon utaznak, 25 cent viteldij ellenében, az életükkel játszanak, olyan gyakran fordulnak elő balesetek. Nemrégen egy baleset következtében többen megsérültek és előfordul, hogy utasok kiesnek a nyitott kocsikból. A gyakori balesetek miatt a viteldijnak egy részét kártérítés céljaira teszik felre.

Sok problémája ellenere sem szüntetik meg, sót országos műemléknek nyilvánították, aminek működését csakis népszavazással lehet megszüntetni. Erre nem sok az esély. Az egyik szakember, akinek apja is a kocsikon dolgozott, megjegyezte: “A magunkfajta szakemberek már majdnem kivesztek, újakat nem tanítanak be és nem tudom, mi lesz ha mi mar nem leszünk. A kocsinak minden részé kézimunka. Nem lehet semmit a készből pótolni, mindent kézzel kell előállítani.” Ahhoz, hogy valaki szakember legyen kell, hogy az “oregek”-töl három, vagy négy évi kiképzést kapjon és több szakmahoz értsen. Az ilyen tanfolyamra aligha akad jelentkező.

Anglia csökkenti a NATO támogatást?

LONDON, James Callaghan, Anglia miniszterelnöke kijelentette, hogy ha a nemzetközi bankárok, az amerikaiakkal az élen, csak úgy adják meg a

3.9 milliárd dolláros kölcsönt, ha az angol fontot 1.50 dollár értékre csökkentik. Anglia kénytelen lesz a NATO-nak adott támogatást alacsonyabb szintre hozni.

Washingtoni kormánykörök e kijelentésre nagy meglepetéssel és aggodalommal tekintenek, mert attól tartanak, hogy ezt a példát követi majd Olaszország, Franciaország és számos más európai ország, melyeknek nemzetgazdasága szinten rossz lábon áll.

TTSerika!MAGYAR SZO >

I Published weekly, except 3rd. & 4th Week in July by Hungarian Word, Inc.

|!30 East 16th Street, New York, N.Y.10003

I

Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March ^1, 1879, at the P.0, of _____________New York, N.Y,___________

Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50, félévre $ 7.00. Minden más lo'ilfóldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.

Gershwin szülőháza

George Gershwin, hires amerikai zeneszerző, a Porgy and Bess hires népopera szerzője, akit az egész világon ismernek, Brooklyn kerület East New York negyedében született 1898-ban a 242 Snediker Ave. alatti házban.

A ké<emeletes kőház tulajdonosai, <Mrs. Maria Vargas és fia, Edwin elköltözött Long Islandra. Vargasék 2000 dollar adóhátralékban voltak, amit nem akartak megfizetni,mely esetben a ház a városra maradt volna es mivel elhanyagolt állapotban van, bizonyára lebontásra kerülne.

Most egy kiváló zenesz, Jens Nygaard sietett Gershwin szülőházának megmentésere. Hatezer dók lárért megvette es terve az, hogy miután rendbehozatja, zenei központot csinál belőle, ahol ő és barátai ingyenes hangversenyeket adhatnak. A ház egy teljesen leromlott vidékén van; pl. a hazra kiszögezett emléktáblát már kétszer ellopták és állandó a veszély, hogy valaki felgyújtja. Mr.Nygaard gondozót keres a házhoz, hogy' meg tudja azt menteni az utókornak.

Az átírásnál jelen volt a “The Gershwin Years” c. könyv iroja, Mr Ed ward .1 ablonski, valamint a volt tulajdonos, Mrs. Vargas, aki 2 évig élt a Gershwin hazban. 0 és fia megfizette a 2000 dolláros adótartozást, úgyhogy Mr.Nygaard, mások segitségével, képes lesz a házat tataroztatni és terveit megvalósítani. Ezzel Gershwin szülőházát megmentette az utokor- részére.

BESZÉLJÜNK A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL

Napjaink egyik legégetőbb kérdése a folytonosan tartó és emelkedő irányt mutató munkanélküliség. Bar a hivatalos jelentések közel 8 %-os munkanélküliségről szolnak, a valóságban, a hivatalos statisztikai eljárás módjai miatt, a szám énnél jóval magasabb, hiszen ebbe a számba nem vonják be azokat, akik csak részidőt dolgoznak, a nőket, akik, ha elveszünk munkájukat, “háziasszonyok” lesznek, és főleg a fiatalokat, akik az iskolából kikerülvén, még sohasem dolgoztak alkalmazásban. így aztán az átlagnál súlyosabban érinti a munkanélküliség a fekete dolgozókat, a nőket általában, de legfőképen a fekete fiatalokat, akik között, hivatalosan elismerten, a munkanélküliség meghaladja a 40 %-ot.

Joggal kérdezheti az olvasó, hogyan lehet az, hogy ebben a 215 millió lakosságú országban, a világ legfejlettebb és természeti kincsekben leggazdagabb országában, ahol a lakosságnak annyi jogos igénye nincs kielégítve, ilyen nagyméretű és állhatatos mt\nkanélküliség van?

Ennek megválaszolására kissé a dolgok mélyére kell néznünk. A fennálló gazdasági rendszernek alaptörvénye a magánvállalkozás, ahol a termelő- eszközök magántulajdonban vannak. A magánvállalkozás egyetlen célja működéséből hasznot hajtani, nem pedig a közérdek szolgálata. Ebben a rendszerben a munkavállaló berbe adja munkaképességét a munkaadónak, aki azt a törvények es a szerződések áltál megállapított határig felhasználja. Az ilyen munkaidő során a munkás sokkal több értékű árut termel, mint a berendezésre, nyersanyagra, stb. és munkabérré költött összeg. Ez a különbözet a profit. De miután a dolgozo nem tudja béréből megvásárolni az altala termelt árucikkeket, felesleg marad a vállalkozó kézén, aminek csak kisebb részét tudja külföldi piacon elhelyezni, minthogy a külföldi országokban is hasonló a helyzet. A raktárakban felhalmozódó árucikkek a gyártás csökkentését idézik elő és következik a munkáslétszam csökkentese. De ezzel a munkásság még kevésbé képes a szükséges árucikkeket megvásárolni, és ez igy megy tovább, amig aztán bekövetkezik a gazdasági pangás, a gazdasági válság. Ezzel együtt megcsappan viszont a vállalkozó profitja is, különösen, mivél a munkabérén kívüli költségeket nem tudja csökkenteni. Ezt a nehézséget többfele módón igyekszik a vállalkozó megoldani: 1. az el-nem-bocsatott munkasokat eröltetettebb termelésre, a termelé- kenyseg növelésere ösztökéli, amit azok, az elbocsátástól való aggodalmukban, meg is tesznek;

2. felemelik az árucikkek árat, amire a felvásárlás újból csökken, mert a munkabéreket csak kisebb mértékben emelik, igy aztan végtelen körforgásba kerül a gazdasag; 3. az ipar jelentős részét a hadiiparra terelik, annak termékeit az állam búsás áron veszi at, de ebből a nepnek semmi előnye nem származik, es nem is ad annyi munkaalkalmat, mint a közfogyasztásra alapuló ipar.

v.o.

(Folytatjuk.)

A SZOVJETUNIÓ CSÖKKENTI HADIKIADÁSAIT

MOSZKVA, A szovjet kormány kinyilvánította, hogy az imperialista hatalmak machina'ciója a haderők megerősítésére kényszeríti a hadsereg vezetőit, de ugyanakkor csökkentik a hadikiadásokat 7.2 százalékkal.