Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-04 / 43. szám

Thursday, Nov. 4.1976. 3 mumus ar világ gaiúasági jövőjéről Az Egyesült Nemzetek Gazdasági es Társadalmi bizottsága október középén jelentést adott ki a világ gazdaságának jövőjéről. A nemzetközi köz­gazdász csoport által elkészített jelentes összefogla­ló kivonatat alabb közöljük. At ENSZ második fejlesztési évtizedére vonatko­zó Nemzetközi Fejlesztési Stratégia kitűzött terme­lési céljai nem elégségesek ahhoz, hogy megszüntes­sek a nagy jövedelmi különbségét a fejlődő és a fej­lett országok között. A fejlődő országokban az 1980—90-es evekben fokozottabb fejlesztésre van szükség es valamivel csökkentebb fejlesztésre a fej­lett országokban, hogy a jövedelmi különbség a 2000. evben legalább a felere redukálódjék. A tartós gazdasági növekedés és fokozott fejlő­dés legfobb akadályai nem fizikai, hanem politikai, társadalmi es intézményi jellegűek. A 20. században nincs leküzdhetetlen akadálya annak, hogy a fejlődő területek nagy lendülettel előrehaladhassanak. AZ ELOSZTÁS EGYENETLENSÉGE A fejlődő területek gyorsan növekvő lakosságá­nak egetó elelmezesi problémáit meg lehet oldani a jelenleg megmüveletlen, művelésre alkalmas terüle­tek bevetésevei es a jelenlegi termeles megsokszoro­zásával. Mindkét feladat technikailag megoldható attól függően, hogy ennek kedvező, mélyreható politikai és társadalmi változásokat vezetnek be a fejlődő országokban. A fokozott fejlesztés céljaira szolgáló ásványi es természeti kincsekben nem az abszolút hiány a probléma, hanem a kevesebb termelékenység, a drágább ásványok felhasználasa, valamint uj ásvány- területek kiaknázása, különösen az eddig asvanvban szegény helyeken. Ha meglehetősen szigorú szennyezódes elleni sza­bályokat alkalmaznak is a fejlődő országokban, ennek az általános költségéi a számítások szerint a brutto össztermelésnek nem több, mint 1.5-2 százalékát tennék ki, vagyis nem képeznének le­küzdhetetlen gazdasági akadalyt a fejlődéshez. A fejlődő országokban a fokozott fejlesztés csak olyan körülmények között lehetséges, hogy brutto össztermelésüknek 30—35, vagy esetleg 40 százalé­kát tőkebefektetésre használják fel. A tőkebefekte­tés arányának állandó emelkedése megkíván gyöke­res gazdasági változásokat az adóztatás es hitel té­rén, s kormány befektetéseket az ipar és a népjólét elősegítésére. A jövedelem egyenlőbb elosztására és jelentős társadalmi és intézményi változtatásokra van szükség, hogy az ilyen politika hatásos lehessen. A külföldről jövő befektetések csak másodrendű fontosságúak lennének, a belföldi intézkedésekhez kepest. A NEHÉZIPAR FONTOSSÁGA Az általános ipari fejlesztéshez képest a meg­gyorsított fejlesztés szempontjából különös hang­súlyt kell helyezni a nehézipari fejlesztés fokozásá­ra, ha nem is minden kis országban, de egyes na­gyobb területeken, ami elősegítené az ipari együtt­működést a fejlődő országok között. Sok helyen azonbáh a könnyűipar maradna még sokáig a leg­főbb termelési ág, ami jelentős módon elősegítené az árucikkek exportálását a fejlődő* országokból. A stagnálás helyett a meggyorsított fejlődés jelentős AMERIKAI MAGYAR SZÓ Salisbury főváros elkülönített részében, Highfield- en laknak a fekete dolgozok, nbk és férfiak, akik­nek munkájából a főváros fehér lakosai jómódban, kényelemben élhetnek. A N.Y. Times tudósítója, Henry Kamm meg­látogatta Highfield egyik családját. Többek között a következőket Írja: “Életük nyomora azonnal szembetűnik, mihelyt a látogató kinyitja az udvar­ra vezető törött kaput es meglátja a formátlan cement lakóhazat, a lakok lerongyolódott ruháza­tát, a kévés, rozoga holmival bútorozott szobát. “Patrick és Ann Kasere, hét gyermekükkel, tipikusan highfieldi módon élnek. A férfi, mint segédmunkás egy motorjavitó műhelyben dolgozik, a feleség évi négy hónapon at egy dohánygyárban, az ev többi részeben időnként, mint háztartási al­kalmazott, amikor eppen akad munka. Legmagasabb összjövedelmük rhodésiai pénzben havi $ 59.01, ami amerikai dollárban $ 94.42-t tesz ki.” Ebből a keresetből nem sokra telik. '"A gyerme­kek a nagyszobában es a folyoson, a földön alsza­nak. A ruhák a szoba egyik sarkában zsinóron lógnak, az edenyek gyutnölcsszállitó ládában, egy másik sarokban. Mrs. Kasere mentegetőzött kevés bútoruk miatt. A lakás másik két szobáját albérlet­be adták ki, hogy a havi házbért (15.60 rhode“siai dollár) megfizethessek, amihez a villany és vizdij még külön havi 5 dollárba kerül. Másik nagy kiadás az iskoláztatás. Évente három­szor 28.08 dollárt kénytelenek fizetni három gyer­mekük tandija fejeben. A többi gyermek anyjukkal együtt gyümölcsöt árul az utcán, amit Mrs.Kasere a piacon vásárol. Eladásra csirkéket nevelnek az ud­varban. “Nem jó ez az élet — mondta Mrs. Kasere^-ha az ember vásárolni megy, fehérek vagy feketék egyfor­ma árat fizetnek. Nekünk más árakat kellene szab­ni, mert az afrikaiak kevesebbet keresnek, mint az európaiak.” A hivatalos statisztika szerint a feher dolgozok átlagban tizenegyszer annyit keresnek, mint a feketék. A fekete többség uralmáról folyó tárgyalásokat ovatos reménnyel mérlegelik Rhodésia fekete lako­sai. Tudják, hogy nagy változás kell ahhoz, hogy nemcsak társadalmi, de gazdasági elnyomottságuk- ból is felemelkedhessenek. Vágó Klára hogyan Élnek rhodésia fekete módon megnövelné a fejlődő vidékek részesedését a világ gazdasági termelésében. A keresett árucikkek exportálásából nagyobb jövedelemre tennenek szert, amivel a saját fejlődésükhöz szükséges árucikkeket importálhatnák. De a behozataluk és kivitelük kö­zött még sokáig fennálló nagy különbségek miatt, a fejlődő1 országok legtöbbje a külföldi fizetések mérlegében nagy deficittel nézne szembe. Ez el­kerülhető egyrészt a fejlődésnek a fizetés mérlegé­hez igazított lelassításával, másrészt az országok közötti gazdasági viszonyok megváltoztatásával. NÖVELNI KELL A KIVITELI JÖVEDELMET. a fejlődő országok fokozott segélyezése, a kedve­zőbb külföldi befektetésre vezető légkör megterem­tése. A meggyorsított fejlődés biztosításának két elő­feltétele van: 1.) a fejlődő országokban messzeme­nő társadalmi, politikai és intézményi változások létesítése, 2.) a világ gazdasági rendszerének jelentős megváltoztatása. Csakis ennek a két feltételnek a megvalósításával lehet a fejlett és fejlődő országok jövedelme közötti különbség megszűntetésére ve­zető meggyorsított fejlődést elérni. Nyilvánvaló, hogy egymagában véve egyik feltétel sem elegendő, csakis a kettő együtt képes a szükséges eredményt biztosítani. A fejlődő országokban a deficit megszúntetese- nek egyik módja az exportált ásványok es mező­gazdasági termékek árának fokozatos emelése, az importált ipari cikkek árához képest. Az ásványo­kat és mezőgazdasági termékeket nem exportáló országok úgy állíthatnak helyre fizetési mérlegük kedvezőtlen egyensúlyát, hogy kevésbe szorulnak importált árucikkekre és többet exportálnak saját könnyűipari termékeikből. Az ilyen termékek ver­senyképessé tétele, a vámhatárok megszüntetésével, előfeltétele annak, hogy a fejlődő országok a fejlett országoknak szállíthassanak. Mindezekhez szükséges TALÁLKOZZUNK Edith Ballantyne-nal, a Women’s International League for Peace and Freedom főtitkárával SZOMBATON, november 6-áp. 777 United Nati­ons Plaza (First Ave. és 44 St. NYC.) d.u. 4—6-ig. Adomány 3 dollár. Edith Ballantyne tisztséget arra használja fel, hogy háború, ínség és diszkrimináció-mentes tár­sadalmat teremtsünk. LAKÓI

Next

/
Oldalképek
Tartalom