Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-11-04 / 43. szám
Thursday, Nov. 4.1976. 3 mumus ar világ gaiúasági jövőjéről Az Egyesült Nemzetek Gazdasági es Társadalmi bizottsága október középén jelentést adott ki a világ gazdaságának jövőjéről. A nemzetközi közgazdász csoport által elkészített jelentes összefoglaló kivonatat alabb közöljük. At ENSZ második fejlesztési évtizedére vonatkozó Nemzetközi Fejlesztési Stratégia kitűzött termelési céljai nem elégségesek ahhoz, hogy megszüntessek a nagy jövedelmi különbségét a fejlődő és a fejlett országok között. A fejlődő országokban az 1980—90-es evekben fokozottabb fejlesztésre van szükség es valamivel csökkentebb fejlesztésre a fejlett országokban, hogy a jövedelmi különbség a 2000. evben legalább a felere redukálódjék. A tartós gazdasági növekedés és fokozott fejlődés legfobb akadályai nem fizikai, hanem politikai, társadalmi es intézményi jellegűek. A 20. században nincs leküzdhetetlen akadálya annak, hogy a fejlődő területek nagy lendülettel előrehaladhassanak. AZ ELOSZTÁS EGYENETLENSÉGE A fejlődő területek gyorsan növekvő lakosságának egetó elelmezesi problémáit meg lehet oldani a jelenleg megmüveletlen, művelésre alkalmas területek bevetésevei es a jelenlegi termeles megsokszorozásával. Mindkét feladat technikailag megoldható attól függően, hogy ennek kedvező, mélyreható politikai és társadalmi változásokat vezetnek be a fejlődő országokban. A fokozott fejlesztés céljaira szolgáló ásványi es természeti kincsekben nem az abszolút hiány a probléma, hanem a kevesebb termelékenység, a drágább ásványok felhasználasa, valamint uj ásvány- területek kiaknázása, különösen az eddig asvanvban szegény helyeken. Ha meglehetősen szigorú szennyezódes elleni szabályokat alkalmaznak is a fejlődő országokban, ennek az általános költségéi a számítások szerint a brutto össztermelésnek nem több, mint 1.5-2 százalékát tennék ki, vagyis nem képeznének leküzdhetetlen gazdasági akadalyt a fejlődéshez. A fejlődő országokban a fokozott fejlesztés csak olyan körülmények között lehetséges, hogy brutto össztermelésüknek 30—35, vagy esetleg 40 százalékát tőkebefektetésre használják fel. A tőkebefektetés arányának állandó emelkedése megkíván gyökeres gazdasági változásokat az adóztatás es hitel térén, s kormány befektetéseket az ipar és a népjólét elősegítésére. A jövedelem egyenlőbb elosztására és jelentős társadalmi és intézményi változtatásokra van szükség, hogy az ilyen politika hatásos lehessen. A külföldről jövő befektetések csak másodrendű fontosságúak lennének, a belföldi intézkedésekhez kepest. A NEHÉZIPAR FONTOSSÁGA Az általános ipari fejlesztéshez képest a meggyorsított fejlesztés szempontjából különös hangsúlyt kell helyezni a nehézipari fejlesztés fokozására, ha nem is minden kis országban, de egyes nagyobb területeken, ami elősegítené az ipari együttműködést a fejlődő országok között. Sok helyen azonbáh a könnyűipar maradna még sokáig a legfőbb termelési ág, ami jelentős módon elősegítené az árucikkek exportálását a fejlődő* országokból. A stagnálás helyett a meggyorsított fejlődés jelentős AMERIKAI MAGYAR SZÓ Salisbury főváros elkülönített részében, Highfield- en laknak a fekete dolgozok, nbk és férfiak, akiknek munkájából a főváros fehér lakosai jómódban, kényelemben élhetnek. A N.Y. Times tudósítója, Henry Kamm meglátogatta Highfield egyik családját. Többek között a következőket Írja: “Életük nyomora azonnal szembetűnik, mihelyt a látogató kinyitja az udvarra vezető törött kaput es meglátja a formátlan cement lakóhazat, a lakok lerongyolódott ruházatát, a kévés, rozoga holmival bútorozott szobát. “Patrick és Ann Kasere, hét gyermekükkel, tipikusan highfieldi módon élnek. A férfi, mint segédmunkás egy motorjavitó műhelyben dolgozik, a feleség évi négy hónapon at egy dohánygyárban, az ev többi részeben időnként, mint háztartási alkalmazott, amikor eppen akad munka. Legmagasabb összjövedelmük rhodésiai pénzben havi $ 59.01, ami amerikai dollárban $ 94.42-t tesz ki.” Ebből a keresetből nem sokra telik. '"A gyermekek a nagyszobában es a folyoson, a földön alszanak. A ruhák a szoba egyik sarkában zsinóron lógnak, az edenyek gyutnölcsszállitó ládában, egy másik sarokban. Mrs. Kasere mentegetőzött kevés bútoruk miatt. A lakás másik két szobáját albérletbe adták ki, hogy a havi házbért (15.60 rhode“siai dollár) megfizethessek, amihez a villany és vizdij még külön havi 5 dollárba kerül. Másik nagy kiadás az iskoláztatás. Évente háromszor 28.08 dollárt kénytelenek fizetni három gyermekük tandija fejeben. A többi gyermek anyjukkal együtt gyümölcsöt árul az utcán, amit Mrs.Kasere a piacon vásárol. Eladásra csirkéket nevelnek az udvarban. “Nem jó ez az élet — mondta Mrs. Kasere^-ha az ember vásárolni megy, fehérek vagy feketék egyforma árat fizetnek. Nekünk más árakat kellene szabni, mert az afrikaiak kevesebbet keresnek, mint az európaiak.” A hivatalos statisztika szerint a feher dolgozok átlagban tizenegyszer annyit keresnek, mint a feketék. A fekete többség uralmáról folyó tárgyalásokat ovatos reménnyel mérlegelik Rhodésia fekete lakosai. Tudják, hogy nagy változás kell ahhoz, hogy nemcsak társadalmi, de gazdasági elnyomottságuk- ból is felemelkedhessenek. Vágó Klára hogyan Élnek rhodésia fekete módon megnövelné a fejlődő vidékek részesedését a világ gazdasági termelésében. A keresett árucikkek exportálásából nagyobb jövedelemre tennenek szert, amivel a saját fejlődésükhöz szükséges árucikkeket importálhatnák. De a behozataluk és kivitelük között még sokáig fennálló nagy különbségek miatt, a fejlődő1 országok legtöbbje a külföldi fizetések mérlegében nagy deficittel nézne szembe. Ez elkerülhető egyrészt a fejlődésnek a fizetés mérlegéhez igazított lelassításával, másrészt az országok közötti gazdasági viszonyok megváltoztatásával. NÖVELNI KELL A KIVITELI JÖVEDELMET. a fejlődő országok fokozott segélyezése, a kedvezőbb külföldi befektetésre vezető légkör megteremtése. A meggyorsított fejlődés biztosításának két előfeltétele van: 1.) a fejlődő országokban messzemenő társadalmi, politikai és intézményi változások létesítése, 2.) a világ gazdasági rendszerének jelentős megváltoztatása. Csakis ennek a két feltételnek a megvalósításával lehet a fejlett és fejlődő országok jövedelme közötti különbség megszűntetésére vezető meggyorsított fejlődést elérni. Nyilvánvaló, hogy egymagában véve egyik feltétel sem elegendő, csakis a kettő együtt képes a szükséges eredményt biztosítani. A fejlődő országokban a deficit megszúntetese- nek egyik módja az exportált ásványok es mezőgazdasági termékek árának fokozatos emelése, az importált ipari cikkek árához képest. Az ásványokat és mezőgazdasági termékeket nem exportáló országok úgy állíthatnak helyre fizetési mérlegük kedvezőtlen egyensúlyát, hogy kevésbe szorulnak importált árucikkekre és többet exportálnak saját könnyűipari termékeikből. Az ilyen termékek versenyképessé tétele, a vámhatárok megszüntetésével, előfeltétele annak, hogy a fejlődő országok a fejlett országoknak szállíthassanak. Mindezekhez szükséges TALÁLKOZZUNK Edith Ballantyne-nal, a Women’s International League for Peace and Freedom főtitkárával SZOMBATON, november 6-áp. 777 United Nations Plaza (First Ave. és 44 St. NYC.) d.u. 4—6-ig. Adomány 3 dollár. Edith Ballantyne tisztséget arra használja fel, hogy háború, ínség és diszkrimináció-mentes társadalmat teremtsünk. LAKÓI
