Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-30 / 38. szám

Thursday, Sep. 30. 1976. HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás AZ ÉRTEKEZLETET KŐVETŐ INTÉZKEDÉSEK A reszt vevó alIamoV, áttekintve es felbecsülve az Európai Biztonsági es Együttműködési Értekezleten élért haladast, úgy ítélve meg továbbá, hogy szelesebb, világ­méretű összefüggésben az Értekezlet fontos össze­tevője az európai biztonság megsziWditasa es az együttműködés fejlődésé folyamatának es az Érte­kezlet eredményei jelentősen hozzájárulnák majd ehhez a folyamathoz, azzal a szándékkal, hogy megvalósítsak az Érte­kezlet Záróokmányának rendelkezéseit, hogy az Értekezlet eredményei teljes mértekben kifejthes­sék hatásukat, s ezáltal továbbra is elősegítsek az európai biztonság megszilarditasanak es az együtt­működés fejlődésének folyamatai, abban a meggyőződésben, hogy az Értekezlet célkitűzéseinek elérésere újabb egyoldalú, kétoldalú és többoldalú erőfeszítéseket kell tenniük, valamint folytatniuk kell az alábbiakban vázolt megfelelő formákban az Értekezlet által megkezdett többolda­lú folyamatot, 1. Kinyilvánítják eltökéltségüket arra, hogy az Értekezletet kővető* időszakban kellően figyelem­be veszik és teljesítik az Értekezlet Záróokmányá­nak rendelkezéseit: a) egyoldalúan, minden erre alkalmas esetben; b) kctoldaluan, más reszt vevó államokkal foly­tatott tárgyalások utján; c) többoldalúan, a részt vevő államok szakértői­nek találkozói réven, valamint az olyan meglevő nemzetközi szervezetek kereteben, mint az Egye­sült Nemzetek szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága es a nevelésügy, a tudomány es a kultú­ra területén való együttműködést illetően az UNESCO; (folytatjuk) EGY IGAZI BICENTENNIALIS AJANDEK “AMERICANS AGAINST MONOPOLIES” Deák Zoltán angol nyelvű idezet-gyüjtemenye' a monopóliumok elleni 200 éves küzdelemből. Jefferson, Washington, Jackson, Lincoln, LaFollette. Debs és mások felejthetetlen kije­lentései. A nagy antimonopolista mozgalmak megrázó akció-felhivásai. Soha nem voltak idő-* szerííbbek, mint napjainkban. Tíz szép illusztrációval. Ara S 1.25 Rendeljünk magunknak, csaladunk angolul beszélő tagjainak, barátainknak és szakszerveze ti ismerőseinknek. A rendeléseket S 1.25 beküldésevei a kővetke­ző cimre kérjük: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York,NY 10003. A bejött összegből az első $ 100.-at Deák Zoltán a lapnak ajánlotta fel. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarok------1 , az -----­Egyesült Államok 200 éves történelmében MAGYAR EGYLETEK 1853 október 15-én jelent meg az első magyar újság Amerika földjén, cime a Magyar Szám űzői­tek Lapja volt. Már a cim is elárulta a lap irányát, hát még a tartalom — az újságot a ’48-as forradalom mene­kültjei szerkesztették. A lap megalapítója, szerkesztője Kornis Károly volt, akit Kossuth Lajos levélben kért, indítson meg egy magyar újságot Amerikában, amely ösz- szetartaná az emigrációt. Kornis a szabadságharc kitörésekor jogot taní­tott a pesti egyetemen. Kossuth délvidéki kormány- biztosnak nevezte ki, majd később az aradi forra­dalmi törvényszék elnöke lett. A bukás után neki is sikerült kimenekülnie és igy az osztrákok csak távollétében ítélhették halálra. Amerikában a gö­rög és latin nyelvek tanításából próbált megélni. A magyar újság kiadásának hire futótűzként terjedt el aZ emigránsok között. Hozták az előfize­téseket a newyorki Spruce St. 17 szám alatti kis helyiségbe, a szerkesztőség és kiadóhivatal közös irodájába. Kornis szerkesztő mellett két szedő dolgozott: Gorszky Xavér és Danes Lajos százados. Az első szám négyoldalas volt és mivel New Yorkban nem volt ékezetes betű, az ékezeteket pennával tették a betűk fölé. Sajnos, a Számüzöttek Lapjá-ból csak egyetlen példány maradt meg, amit a New York Public Library Feleky-gyüjteményében őriznek. A lap iránya, célja, politikai vonala hü maradt a ’48-as eszmékhez és rövid fennállása alatt sem­miféle kereskedelmi befolyás alá nem került. Az emigránsoknál nagyon is gyakori személyi civako- dásban sem vett részt. A lap ugyan nem tudott sokáig fennmaradni, mert a nélkülöző, munkanélküli emigránsok részé­ről nem volt elegendő anyagi támogatás, de rövid életével is beírta nevét a magyar-amerikai törté­nelembe. Az amerikai magyarság meghajthatja zászlóját a 123 évvel ezelőtt megjelent MAGYAR SZÁMÜZÖTTEK LAPJA emlékének. Újabb próbálkozások Az 1850-es évek után a magyar bevándorlás vagy húsz évig szünetelt. 1870 körül kezdett ismét megindulni és rövidesen jelentkezett egy újság Magyar Amerikai Vasárnapi Újság cimen, melyet Liptai Pál indított meg. 1879-ben dr. Löw Vilmos inditotta meg a Ma- gyar'Amerika cimü lapot. Nem maradt meg sokáig, mert nem foglalkozott a magyarság mindennapi problémáival, hanem főleg a magyarországi hely­zettel. 1883-ban Erdélyi Gusztáv megalapította a Ma­gyar Nemzetőr cimü lapot New Yorkban, amely 1897-ig jelent meg. 1891-ben Kohányi Tihamér kiadta a Szabadságot. 1893-ban Cleveland, O.-ban megindult az Ameri- rikai Magyar Hirlap. A Népjog New Yorkban 1893 áprilisában jelent meg az el­ső magyar munkásujság: a Népjog. Fejléce szerint: A céltudatos magyar munkások közlönye. Az újság kézírással, sokszorosított formában jelent meg és próbálta a magyar munkásságot közönyösségéből felrázni, mint pl. a lap első számának első oldalán lévő pár sorral: “Kétely és tévhit borítja az Igazság csillagát. Hass át a homályon bátran, szellem-erővel. Mindvégig előre. Az erőt alkalmazni világcél. Félénken ha kitérsz, Körülötted sötét marad.” A Népjog-ot már egy komoly lépés követte. 1895- ben megalakult az Amerikai Népszava, amely szo­cialista elveket hirdetett. Szerkesztői: Szombati, Zöldy, Seszták, Abet, Berach, Horváth és Muráti voltak. A Népszava mindig gondokkal küzdött, mert nem kereskedelmi, hanem munkásalapon megjelenő újság volt. A lap egyik alkalmazottja, Berkó D. Géza, 1899- ben megszerezte a lap tulajdonjogát, átszervezte üzleti vállalatra és elnevezte Amerikai Magyar Népszavá-nak. Teljesen üzleti alapon működött. 1894-ben egy másik magyar újság jelent meg New Yorkban, a Magyar Hiradó, Szinger Mihály és dr. Barach Henrik szerkesztésében. A lap nem tudott gyökeret verni és 1897-ben beolvadt a cle­velandi Szabadság'ba. 1896-ban Clevelandon megjelent a Clevelandi Magyar Rekorder Roth H. Ignác szerkesztésében, majd 1898-ban átszerveződött és mint Clevelandi Napló jelent meg. A tizenkilencedik században megjelent több val­lásos újság is. A katolikus lapokból megemlítjük a Magyar Szent Erzsébet Amerika Hirnök-ét. Ez 1893-ban Clevelandon lett kiadva, Böhm Károly szerkesztésében; a Magyarok Csillaga Kováts Kál­mán szerkesztésében McKeesport, Pa.-ban. A református lap: Örálló, 1897-ben lett kiadva Kalassay Lajos szerkesztésében. Ezzel bezárjuk a tizenkilencedik század újságjai­nak ismertetését és áttérünk a huszadik századra. Ez a század, amely az eddig lefolyt események­kel páratlanul áll a világtörténelemben, gazdag az újságírás történelmében is. Az uj század elején megjelent néhány újság: 1900-ban Magyar Néplap, New York. 1900- ban Magyar Hírmondó, Cleveland, 1901- ben A Bevándorló, New York, 1902- ben Magyar Napilap, Cleveland, 1902- ben New Yorki Napló, New York, 1903- ban jelent meg a Népakarat New Yorkban, amely már a rohamosan fejlődő szocialista mun­kásmozgalom magyar szószólója lett. A Népakarat a szocializmus elveit hirdette, me­lyeknek megvalósításáért két különböző irányú szo­cialista párt küzdött. Az egyik a Szocialista Munkás Párt, amelynek Daniel De Leon volt a vezére, a másik a Szocialista Párt Eugene Debs vezetésével. A Népakarat körül is megindult ez a kettősség és 1905-ben a Szocia­lista Munkás Párt lett a lap irányitója. A Szocialis­ta Párt hívei kiváltak a Népakarat-ból és 1905 szep­tember 15-én megindult az Előre, amely kétheten­ként jelent meg 1528 Second Ave. alatt New York­ban. 1908-ban hetilap lett és Magyar-Amerika szo­cialista nézetű munkásságának központi szószólója. Bárd Imre volt a szerkesztő. A két szocialista párt 1910-ben megpróbálkozott egyesülni és a Népakarat és Előre lapokat beszün­tetve, Testvériség cimen uj lapot adtak ki, mely­nek szerkesztője Bolgár Elek lett. De az egyesülés nem mélyült el, ez a lap is meg­szűnt és a Szocialista Párt 1912 nov. 2-án ismét megindította az Előré-t, de akkor már mint napi­lapot. A szerkesztők között volt Szabados Zádor is. Az említett újságokon kívül úgy a 19-ik század­ban, mint a 20-ik század elején rengeteg magyar újság, folyóirat, vicclap, stb. jelent meg. melyeket következő cikkünkben fogunk ismertetni. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom