Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-01 / 27. szám
Thursday, July 1. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO Mihály feljegyezte noteszába: “Az igazakat időnként halálra Ítélik. De a halálra itelök szinten halálra vannak itelve.” Mihály aztán keresztül-kasul utazta az országot. Először is a déli államokba sietett. Vándor fekete földmunkásként kopogtatott be a szegények vityil- lóiba. Beszélgetett velük, hallgatta panaszaikat, tanúja volt sanyaruságuknak. Mivel mint fekete vándorolt, csaknem minden város, község határában letartóztatták a karvalyképü fogdmegek, bebörtönözték, röhögtek rajta, nem egyszer véresre vertek, meglincselték kétszer-háromszor. O pedig csak nézte az őrjöngő lincselő arcokat, a fogdmegeket, a politikusokat. És jegyzett, mindig jegyzett... A depresszió elején ö is tüntetett a munkanélküliekkel, ö is elment Washingtonba a bonuszmarsra, óra is rálövetett MacArthur. 1937-ben őt is lebun- kózták a Republic Steel gyártelepe előtt. 1938-ban több ezer fiatal amerikaival. Ó is elment Spanyol- országba a fasiszták ellen harcolni. És ámulva latta, hogy mennyire hasonlit rájuk, hogy azok mennyire hasonlítanak rá. Csak eppen nincsenek szárnyaik. A II. Világháborúban önként jelentkezett az amerikai hadseregbe. Bataan-nál elfogtak a japánok és Hirosimába vitték munkaszolgálatra. Ott érte őt az amerikai atombombatámadás. Noteszával a kezében járta végig Hirosima maradványait és feljegyezte, hogy mit látott. Mert hát erről is kell majd jelenteni a Főnöknek: “Madárijesztöket láttám. Csakhogy ezekről a ma- dárijesztőkr'ól nem rongyok lógtak. Meztelenebbek voltak a mezteleneknél, mert csak olvasztott bőrt hordtak csontjaikon.” “Ürüléket hánytak. Naponta több tucatszor ürítettek gennyt végbelíikböl. Ve'reztek belülről. Holtak voltak, mielőtt meghaltak. Férgeket növesztettek magukban, amelyekből felhönyi legyek keltek ' ,, szárnyra... “Aztán láttam egy asszonyt, amint ott guggolt az ut szélén és az egyik kezeben egy szemet tartott. A saját szemet... A másikkal, uram, te feled nezett kérdőleg... Mit szólsz mindehhez, uram?” Trumannal is beszélgetett az arkangyal, amikor visszatért. Ezt mondta neki az amerikai elnök: “A bombát katonai fegyvernek tekintettem és soha pillanatnyi kételyem sem volt afelől, hogy használni kell. Döntésem soha sem zavarta almomat. Mindig az igazak álmát aludtam.” Persze az ő feleségének, az ő lányának sohasem kellett saját szemeiket a kezükben tartaniok. Amikor megint visszatért az Államokba, hamarosan az Amerika-Ellenes Bizottság előtt találta magát. Meglepve állapította meg, hogy a bizottság mindenegyes tagja Thayer birora hasonlított. A hatvanas években ismét szolgált az amerikai hadseregben. Első segélyt nyújtott a sebesülteknek Vietnámban. Ott volt Milai-ban. És mindent felirt. Amikor kimustrálták, résztvett a polgárjogi küzdelmekben, csatlakozott Martin Luther King munkatársaihoz. Ott volt mellette, amikor Memphisben King elbúcsúzott híveitől. Erezte a halál szelet: “Nem tudom.mi fog most történni velem. Nehéz idők jönnek, de számomra az már nem jelent semmit, mert már megjártam a hegytetőt. Igazan. Nem törődöm. Mint mindenki más, én is szeretnék még élni. A hosszú elet jó. De most már nem törődöm azzal. Csak Isten akaratát akarom teljesíteni. Es ó megengedte, hogy elérjem a hegytetőt. Es keresztül- néztem rajta és láttám az ígéret Földjét. En talán nem jutok el oda, de akarom, hogy tudjátok: mint egy nép el fogunk jutni oda. Ezért én boldog vagyok ma este. Nem aggódom. Nem félek senkitől. Szemeim láttak a Mindenható közeledésének dicsőséget.” A Mindenható arkangyala pedig ott álla mellette, de King nem latta ót. De Mihály látá es halla ót es feljegyző. Mondanunk sem kell, hogy resztvett minden há- boruellenes tüntetésen. 1968-ban Chicagóban őt is véresre vertek a rendőrök. 1969-ben úgy erezte, hogy félmillió arkangyal tüntetett Washingtonban a háború ellen. Később Bostonban is látni lehetett, <5 volt az, aki lathatatlan testével fedezte azt a feketét, akit egy fiatal Thayer-arcu hazafi egy amerikai zászlóval szeretett volna felnyarsalni. Résztvett — láthatatlanul — a Nixon-kabinet bizalmi üléséin. Megnézte az amerikai atombomba- keszletet. Belenézett a Pentagon és a Cl A titkos irataiba és leirt mindent. Különösen érdekelte öt Kissinger magatartása, múltja és jelene. Hát, ebben az országban, mindenki, aki fel tud kapaszkodni embertársa hátára, azonnal Thayer bíróvá válik? — kerdezte önmagától. Azután becsukta noteszának fedelét. 1976. július 4. volt es visszament jelenteni az Öregnek... Amikor felolvasta jegyzeteit, dermesztő csend lett a magasságokban. Az arkangyalok eltakarták arcukat szárnyaikkal és sírtak. És az égboltra odakerült a harmadik, az utolsóelőtti szó: “Tekel.” “Könnyűnek találtattál.” i • Eddig az allegória. A fantázia szüleménye, természetesen minden, ami fentebb leíratott. Csak egy nem: A harmadik évszázad küszöbét az Egyesült Államok népp valóban aggasztó figyelmeztetések égi jele alatt lepi át... Ez az ország mérlegre tétetett, megméretett és könnyűnek találtatott. Ahhoz képest, amivé válhatott volna. De, amikor “könnyűt” mondunk, nem állítjuk azt,hogy súlytalan,hogy érdemtelen. A 200 esztendős amerikai élmény nagy tanulságokkal gazdagította az emberiséget. Születésének körülményéi hatalmas lépéssel vittek előre a haladas, a középkor maradványai alól való felszabadulás ügyet, az emberi méltóság elve érvényre juttatását. Az Egyesült Államok népe roppant hozzájárulásokkal gazdagította a technika, tudomány, irodalom, művészét minden ágazatat. Sajnos e roppant kontinens a gyönyörű indulás után rövid időn belül a tőkés rendszer fejlődése ideális terepévé változott át. Lelkiismeretlen, mindenre képes, energikus, könyörtelen kalandorok, rablóbárók a világrész roppant kincseit, milliók munkáját nemcsak arra használtak fel, hogy sajat gazdagságukat növeljék, hanem arra is, hogy rákény- szeritsék a nép számottevő hányadára sajat ragadozó arculatukat, gondolatvilágukat. Ez ellen a törekvés ellen az amerikai nép legjobbjai Tom Paine-tól, Jeffersontól kezdve szakadatlanul küzdöttek. A harc napjainkban csúcspontjához közeledik. A rendszer fó haszonélvezőinek, a monopolistáknak az idén is sikerült rendszerük gyógyíthatatlan betegségét álcázni. Bar a nép többségének hite úgy a gazdasági, mint a politikai rendszerben megrendült, a választási kampány nagyjából még mindig úgy folyik, mintha csak “uj arc”-ra volna szükség a Fehér Hazban, mintha nem lett volna Vietnám, nem lett volna Watergate, nem volna gazdasági válság, 10 millió munkanélküli, növekvő infláció, nem volna az ifjúság egynegyede kilátástalan jövőre Ítélve. Vietnám és Watergate újból bebizonyította, ha ugyan bizonyításra van még mindig szükség, hogy A SZABADSÁG HARANG TÖRTÉNETE Olyan nagy becsben állt az egyeni szabadsagok vedelme Pennsylvania tartomány 1751. évi törvényeiben, hogy ezt a többi gyarmatok is példának tekintették. Ezért, amikor a tartomány közgyűlésé elhatározta, hogy harangot készíttet, elrendelte, hogy a harangon a következő bibliai felirat legyen: “LEGYEN SZABADSÁG AZ EGESZ FÖLDÖN ÉS ANNAK MINDEN LAKÓJA RÉSZÉRE” ( Le- viticius XXV. 10) A londoni Whitechapel-i Thomas Lester vasöntödéjét bízták meg a harang elkészítésével, amely 1752. szeptembereben megérkezett Amerikába. A philadelphiaiak az állami gyiilésterem udvarán gyűltek össze a harang megszólaltatásánál, es az első konditasnal az rögtön megrepedt, talán azért, mert laikusok függesztették fel. A White- chapel-i vasöntöde 400 éves történelmében ez volt az első eset, hogy egy harang megrepedt. Két ügyes mester újra öntötte, de ekkor a hangjával nem voltak megelégedve és másodszor is újra öntöttek. Felakasztottak a philadelphiai állami gyülésház tornyába es húsz éven át ezzel a haranggal hirdették ki a legfontosabb esemenyeket. Büszkén hirdette ki III. György megkoronázását, de halk gyaszkonditassal jelentette be a “szabadság halálát”, amikor a Bélyeg Törvényt 1765-ben végrehajtották. FÜGGETLEN ALLAM SZÜLETIK 1774. junius elsejen a harang megint gyászosán kongott, szolidaritás jeleül, mikor a bostoni kikötőt lezárták. A lexingtoni csata hírére ennek a harangnak a szavaval hívtak össze 8000 embert, akik az állami gyüleshaz köre tolulva egyöntetűen fogadták meg, hogy fegyverrel védik meg életüket, szabadságukat, vagyonukat minden támadás ellen. Meg ezután vart a legnagyobb történelmi szerep a harangra. A Continental Congress már történelmi jelentőségű második ülésszakát tartotta es a Nagy Britanniától való elszakadás mar csak hetek vagy napok kérdése volt. Richard Henry Lee által be nyújtott nyilatkozat kijelentette, “hogy ezek az Egyesült Gyarmatok jogosan szabad és független államok; mentesek az Angol Korona iránti minden kötelezettségtől es kozőttuk es Nagy Britannia al- lama között minden politikai összeköttetés megszü nik.” Ideiglenes bizottságot neveztek ki egy formális nyilatkozat kidolgozására. A Lee nyilatkozatot julius 2.-an helyben hagytak es azutan a Thomas Jefferson által irt Fiiggetlensegi Nyilatkozat-ot, a bizottságban való átdolgozás után szavaztak meg julius 4.-en.l776. julius 8.-an a hazafiakat harang - szóval hivtak össze a Fiiggetlensegi Nyilatkozat nyilvános kihirdetésére, amelyet a Continental Congress négy nappal előbb fogadott el, s ezzel a harang az amerikai történelem részé lett. így született meg az első amerikai független köztársaság. mire képesek Amerika jelenlegi urai. A parancsukra felhalmozott es az egesz emberiség kiirtására tízszeresen elegendő atombombahalmaz valóban egekre vetíthető intó szót jelképez. Minden igaz embernek azon kell fáradoznia ma Amerikában, hogy a negyedik, a végső szó: “UFARSZIN” (Napjaid meg vannak számlálva) sohase irodjon az ég boltozatára, a légüres térig felcsapódó és az egész földieket körülvevő atombom- bás felleg formájában.
