Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-23 / 37. szám
Thursday, Sep. 23. 1976. 2 r AMERIKAI MAGYAR SZO “I1E AGGÓDJ HTOK’’ Szombat délután volt. Ez a szombat azonban különbözött az év minden más szombatjától. E napon volt Bili apjának születésnapja. Bill Wright jómódú család fia es igy minden születésnapon valami különlegesseggel lepte meg édesapját. Ezúttal furcsa, regi sörőskorsót talált apja, amikor a csomagot kibontotta. Volt nagy kedélyesség, kacaj. Késő délután, a születésnapi ünnepség közepette, Bili azt mondja anyjának: “Anyám, tudod, Mark barátom kiköltözik ma az Egyetemről es kert, hogy segítsek a csomagjaival.” Az anya kerte fiat, maradjon otthon, ne menjen kesö este az Egyetem környékére, mert az veszélyes negyed. Bili azonban ragaszkodott ahhoz, hogy barátjának tett Ígéretét beváltsa és igy szolt: “Ne aggódjatok, éjfel előtt visszajövök.” A 22 éves Bili elment barátjához, Mark Tormey- hoz, a Cornell Egyetem hallgatójához, aki a varosban dolgozott a nyáron. Berakták Mark holmiját az 1969-es Mercury Cougar kocsiba: könyveket, ruhaneműt, stb. A kocsi az Egyetem Butler Library ja előtt állt, a West 114. utcában, az Amsterdam Ave. és Broadway között. Mikor elkészültek a berakással^ elmentek a közeli West End Cafe-ba egy szendvicsre és kávéra. Mikor visszatérték az autóhoz, észrevették, hogy valaki ül a kocsiban. Egy fiatalember ugrott ki, akit Mark nyakonragadott és rászólt: “Nem hívunk rendőrt, de add vissza, amit elloptál.” Szó szót követett, tusakodásra került sor, melynek során Mark elvesztette egyensúlyát es a kocsi mogé bukott. Amikor visszanyerte lelekjelenletet, latta, hogy a fiatal betörő fut, kezeben a hordozható tv-készüle’kkel. Utánaszaladt, de közben nem vette észre, hogy Bili az autó mellett fekszik verto- csában; a rabló késevei agyonszúrta. Amikor visszatért az autóhoz, akkor látta meg barátját, akit azonnal elvitt a St. Lukes kórházba. Az orvosok mindent elkövettek, hogy a vérzést megállítsák, műtétét is végrehajtottak, de Bili 12.25-kor már nem volt az élők sorában. Terjed az áruházi lopás A nagy áruházak arról panaszkodnak, hogy a terjedő lopásokból kifolyólag évente sokmillió dollár veszteségük van. Hivatalos számítások szerint tavaly a kár 5—6 millió dollárt tett ki. San Franciscóban nemreg aruhaztulajdonosok, rendőrtisztek, magándetektívek es pszichológusok a probléma megoldására konferenciát tartottak, amelyen a lopás szigorúbb büntetését, a tolvajlason rajtakapott fiatalok szüleinek felelősségre vonását javasolják. Kampányt indítványoztak, amelyben a vásárló közönség értésére adják, hogy a lopások / / •* f miatt kénytelenek az arakat emelni. Több államban mar szigorítottak az erre vonatkozó törvényeket és kereskedelmi vállalatok kifinomult, komputeres, technikai berendezéseket szerelnek fel a hiány ellenőrzésére es a lopások megakadályozására. Ellentmond a vasárló közönség iránti udvariasságnak az egyre gyakrabban látható, tolvajlas elleni figyelmeztető felirat, a kamerák es a rádióval felszerelt cirkáló orók. Az áruházi tolvajok többségé a fiatalkoruakból kerül ki, ami a fiatal korosztály nagyfokú munkanélküliségének es nehéz gazdasági helyzetének tulajdonítható. A pszichológusok és mások a lopás lelki indító okait kutatják, de az érem másik oldalát, a munkaalkalom hiányát, mint indító okot, nem veszik szamitasba. TOVÁBB TART AZ AUTOMUNKASOK SZTRÁJKJA Nincs pénz patkányirtásra A new yorki Bureau of Pest Control jelentette, hogy a patkányok nagy elterjedése várható, mivel a költségvetést 30 százalékkal csökkentették. A csapdába ejtett es megvizsgált patkányoknak több, mint 12 százaléka olyan ellenálló lett, hogy a normálisnál tizszerte nagyobb adag méreg sem öli meg. A városban jelenleg nyolc, vagy kilenc millió patkány van es ha ezek még jobban elterjednek, az eddiginél is több megbetegedést, patkányharapást okozhatnak. A költségvetés leszállítása miatt eddig már 170- en vesztették el munkájukat és jövő januárig meg 270-et bocsátanak el. Mivel más munkaalkalom nincs, a varos a fizetéseken megtakarított összegeknek nagy részét munkanélküli javadalmazásban fizeti ki. Azt a személyzetet bocsátják el, amely a patkányfeszekhelyekről a szemetet eltakarítja s igy a patkányok majd nyugodtan szaporodhatnak, ami rendlúvíil súlyos következmenyekre vezethet. Az egyik városi szakértő mondotta: “A közönségnek fogalma sincs, milyen súlyos betegséget okoznak a patkányok. Nagyon sokan restellik bejelenteni a patkányharapást. így nem tudjuk., hányán haltak meg emiatt, vagy patkanyürülék okozta betegségben, mivel ezeknek a hepatitisz, sárgaság, influenza vagy tüdőgyulladáshoz hasonló tünetei vannak.” A városi patkányirtást főleg a legszegényebb nyomortanyákon végzik es az irtási költségvetés leszállítását most ezek szenvedik meg. DEARBON, Mich. A Ford Vállalat 102 üzeme 170.000 dolgozójának sztrájkja a második hete tart. A munkáltató követeli már az előbbi években elnyert kedvezmények csökkenteset. A munkások magasabb bért es a jelen fizetett szabadságon Idvül és felül évi 12 napos fizetett szabadnapot követelnek. Ez utóbbi követelés elnyerésevei alkalmat adnak jelenleg munkanélküli munkások alkalmazására. Tárgyalások folynak a két fél közt. WASHINGTON, D.C. A szövetségi kormány több, mint egy milliárd (ezermillio) dollárt költött a kubai “menekültek” tamogatasára. AMERIKAI , MAGYAR SZO t ' ' Published weekly, except 3rd& 4th week in July ' by Hungarian Word, Inc. 130 EasH6th Street, New York, N Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under ’ the Act of March 21, 1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosban, az Egyesült Államokban es Kanadaban é^y évre 12.50 dollár félévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy evre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár. A gazdasági helyzet 2sz. Szinte közhely ma mar a “gazdasági válság”-rol szólni, hiszen mindenki tudja, hogy annak kellős közepében vagyunk es még az u.n. kozgazdaszati “tudósok” sem tudnak egyöntetű választ adni arra, hogy mikor és mikép fogunk ebből a válságból kilábolni. Jerry J. Jasinowski, Carter elnökjelölt gazdasági tanácsadója kijelenti, hogy “a közgazdászok, egész egyszerűen, nem tudnak annyit erről a kérdésről, amennyit tudniok kellene.” Alan Greenspan, Ford elnök fó gazdasági tanácsosa, azt mondja, hogy a kormány több tucat, a munkanélküliség problémájának megoldására irányuló tervezetet tanulmányozott at, de meg nem talalt egyet sem, amely sikeresnek ígérkezik. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy ez a kifejezés: “gazdasági válság”, nem jelenti ugyanazt mindenkinek. Aid munkájából keresi kenyeret, annak az munkanélküliséget, tehat nyomorúságot jelent; aki befektetett tőkéjének hasznából, részvény-osztalékokból él, annak profitcsökkenést, vagy kiesést jelent. így meg lehet erteni, hogy Mr, Greenspan, vagy Mr. Simon pénzügy miniszter szerint már túl vagyunk a válság legrosszabbjan, már a javulás utján vagyunk, mert ez ev második negyedében, az 1975-öshőz kepest, a General Foods Corp. profitja 60.5 %-kal, a General Motors profitja 173 %-kal emelkedett, stb.. De ugyanaldkor hivatalosan jelentik minap, hogy a munkanélküliség ismét emelkedik. Érdekes az is, hogy manapsag nem beszel senki; a munkanélkül levők szamáról, hanem inkább az ősszmunkás-létszámhoz viszonyított százalekszám- ról; ez egy nagyon pici szám, igy nem igen kelt olyan felzúdulást, mintha ezt a kis százalékszámot hús és vérből álló emberek számával, és családjukkal, helyettesitjük. Egész más érzést kelt bennünk, ha pl. 8.2 % helyett azt halljuk, hogy 8 millió (ez a hivatalos szám!) ember van munka nélkül. Hasonlókép könnyebb beszélni a hadiipari vállalatok kedvező üzletmeneteiéről (es persze ebből eredő zsíros profitról), mint arról, hogy ha ezeket a legmodernebb, leghatékonyabb es borzasztóan költséges fegyvereket üzembe helyezik, hány millió fiatal ember életét oltják ki, hány száz várost pusztítanak el. Es miért? Hogy néhány tucat nagyipar még több profitot nyerhessen a jól menő hadiiparból. Es mit termel ez a hatalmas hadiipar, ami a nép jólétéhez hozzájárul csak egy szemernyivel is? Óriási mennyiségi! anyag és munka semmiért, csak pusztításért! Es az arra pocsékolt billiók, évről-evre. Hol van ebben az értelem es józan ész? Hol van mindebben az emberiesség? Nem lenne sokkal egyszerűbb a két legnagyobb országnak összeülni és becsületesen megegyezni, hogy vessünk veget ennek az őrültségnek, olvasszuk be a sok agyút és küldjük haza az életerős fiatalok millióit a gyáraidba es a földekre, a nyomoniság és az éhinség megszüntetésére az egész világon. V.O. Következik: Néhány szó a demokráciáról. LONDON, A NATO hadgyakorlatokon részt vevő két angol hadihajó, a Mermaid és a Fittleton, összeütközött Hollandia közelében. Két matróz életet vesztette és tiz eltűnt; minden bizonnyal a tengerbe vesztek.
