Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-23 / 37. szám
Thursday, Sep. 23. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO“OPEN SOCIETY” Már evek óta únos-untalan halljuk ezt a kifejezést: “open society”, vagyis “nyílt társadalom”. De, hogy mit is jelent az tulajdonkép, azt elmulasztják megmagyarázni. Valami olyasfélét jelent, hogy mig itt minálunk “nyílt társadalom” van, tehát szabadság, addig a szocialista országokban, de külónóskép a Szovjetunióban “closed society”, vagyis “zart társadalom” van, ahol tehát nincs “szabadság”. Csak igy: “szabadság”! Szabadság, mi célból, milyen tevékenységre? Szabad az utcán ruhátlanul járni itt, és ott nem; egy házat felgyújtani itt, és ott nem; a nyílt utcán fegyverrel fenyegetőzni itt, es ott nem; üzérkedni itt, es ott nem? Ezt jelenti? Vagy azt, hogy itt mindenki kellően tájékozva van a világ dolgai felől, es ott nem? Ezzel a kérdéssel foglalkozik Igor Geyevsky, a Moszkvában megjelenő Literatumaya Gazeta folyóirat lapjain. Geyevsky megjelent a Washingtonban megjelenő Washington Post cimü napilap hivatalában, ahol Mr. Simon, a lap ügyvezető szerkesztője fogadta, a szerkesztői bizottság Karom más tagjával együtt. Alig foglaltak helyet, az amerikaiak mindjárt rátértek erre a kérdésre, hogy mig minálunk “nyílt társadalom” van, addig a Szovjetunióban “zárt társadalom” van. Beszélgetésük ezen a váratlan módon indult meg, és nem várt módon végződött is. Ha Amerika társadalma “nyílt”, hogy van az, hogy az amerikai közönség olyan kévés tárgyilagos felvilágosítást kap a Szovjetunió felől, kérdezte. Elénk tiltakozás kíséretében állították, hogy a Washington Post kellően áttekintő felvilágosítást nyújt olvasóinak a Szovjetunió felől és az amerikai közönség sokkal jobban van értesülve a Szovjetunió felöl, mint a szovjet nép Amerikáról. Erre, rajta lévén a sor, azt ajánlotta, hogy állítsanak össze, megegyezéssel, egy sor kérdést, amelyeket feltehetnek az utcán, Washington lakóinak. Néhány nappal később, megbeszélés szerint, elindultak, Lee Lescaze, a W.P. külügyi szerkesztőjenek kiseretevel. Első állomásuk a Georgetown Egyetem volt; oraközi szünetben értek oda. Megszólították az első arrameno diáklányt, és bekapcsolták diktafonjukat. Mr. Lescaze bemutatkozott, es feltette az első kérdést: hány szövetséges köztársaságból áll a Szovjetunió, es mi a neve a szovjet parlamentnek? Valasz: Nem tudom, ismeri a nevet • ezeknek a varosoknak: Kiev, Baku, Tashkent, es körülbelül hol vannak ezek? Válasz: Nem, nem ismerem. Nevezze meg négy szovjet iro nevet. Nem ismerek egyet sem. Melyik szovjet filmet latta idáig? Nem láttám egyet sem. Megállították egy nyurga fiatalembert, felsőfokú hallgatója a nemzetközi intézetnek. Az első két kerdesre helyesen válaszolt, magabiztos mosollyal, hogy öt ugyan nem tudjak megfogni, a három várost is helyesen irta le, de hozzátette, hogy a kazákhok Tashkentben, a mongolok Szibériában élnél:. (Valóságban a kazakhok Kazakhsztánban élnék, a mongolok pedig Mongóliában, mely független, önálló köztársaság.) Ismer szovjet Írókat? Válasz: Leo Tolsztoj. Lescaze tapintatosan figyelmeztette, hogy Tolsztoj a múlt században es a 20. szazad elején élt, és ő szovjet Írok iránt érdeklődött. Nemi gondolkodás után kijelentette, hogy nem tud egyet sem megnevezni. A sok megkérdezett diák közül egyik sem tudott egyetlen szovjet filmet megnevezni, hasonlókép történt a szovjet Írókkal. Átlapozva az Atlantic és a Harper’s havi folyóiratok két évfoly amat, egyetlen egy szovjet novella, elbeszélés, színdarab vagy költemény fordítását sem találta bennük. Georgetown után meg hat hónapot töltött az USA-ban, mindenfele utazva. Már többe nem volt meglepve, amikor kérdéséire hasonló válaszokat kapott. Viszont bőven elárasztották kérdésekkel. Austinban, egy felsőfokú jogászhallgató, W'alker Aronson megkérdezte: “vajon vannak-e színhazak Oroszországban?” Pam Powers, a Nevada-i egyetem hallgatója, két óra hosszat kérdezgette, mindent levéve magnójára, hogy el ne felejtse, a végen, bekapcsolva sajat magnóját, kérdezte tóle: Milyen elképzelése van a Szovjetunióról? “Ot vörósor figyel minden szovjet polgárt”, mondta. Visszatérve a Washington Posthoz, a georgetowni ft ,i i » I _ f interjút megelőzően két hónapon at gondosan at- nézte az újság weekendi szamait; ez idő alatt 13, összesen 1300 soros, Szovjetunióról szóló cikket talált. Miről szóltak ezek? Kettő a szovjet gazdaságról és tankönyvekről, a hangsúly mindegyikben az volt, hogy a Szovjetunió nem őszinte a detente kérdésében, a többi, egy kivetelevel, a “polgárjogok megsértésével” foglalkozott. Az egy ldvetel egy UPI-hiradas volt, kiváló munkáért adott kitüntetésekről, es ez a hir 17 sort érdemelt ki. Ryen tehat annak a sokat emlegetett és kerkedo “nvilt” társadalomnak az arculata! A szomorú valóság az, hogy az összes hírközlő szervek, természetesen az illetékes hatóságok közreműködésével, távoltartanak es elrejtenek a Szovjetunióról szóló, a valóságnak megfelelő ismertetést es tájékoztatást, nehogy valakinek eszébe juthasson, hogy ott tálán van valami jo is. Vágó Oszkár 142.000 kaliforniai támogatja a kommunista jelölő listáját SAN FRANCISCO, Cal. Nagy sikert ért el a California-! Hall-Tyner Bizottság, amikor 142.000 szavazó polgár aláírásával kérvényt nyújtott be az Egyesült Államok Kommunista Pártja jelöltjeinek szavazó listára helyezésére. Az állam törvénye 99.284 hiteles aláírást követel ahhoz, hogy egy független, politikai párt jelöltje a szavazó listára kerüljön. így minden remeny megvan arra, hogy az állami titkár jóváhagyja a beadott kérvényt és igy a Kommunista Párt elnök- es alel- nökjeloltje 1936 óta első alkalommal a szavazó listán lesz. Az a tény, hogy rövid három heti aláírási kampány 142.000 aláírást eredményezett, bizonyítja, hogy egyre többen kiábrándultak a két nagy párt szószólóinak Ígéreteiből es utat keresnek, miképp lehet olyan képviselőket, szenátorokat, elnököt és alelnbköt választani, vagy olyan part jelöltjére szavazni, amely nemcsak Ígér, de Ígéretét be is tartja. William Taylor, a Del-Kalifornia-i Választó Bizottság titkára, sajtónyilatkozatban köszönte meg a kaliforniai szavazók támogatását. • ENSZ, (N.Y.) Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere részt vesz az Egyesült Nemzetek 31. Közgyűlésén, mely kedden nyílt meg. Kurt Waldheim, az ENSZ központi titkára a del-afrikai problémát, a közép-keleti helyzetet, a fegyverkezési verseny meggktlását, a terrornak, mint politikai fegyvernek a használatát nevezte meg, mint olyan problémákat, melyeket az ENSZ köz gyűlésnek meg kell tárgyalnia és melyekre megoldást kell találni. Megkezdődött az aj tanév Egy evvel ezelőtt 10.000 tanítót bocsátották el a new yorki általános es kozep-iskola rendszerből. E lépéssel még alacsonyabb szintre süllyedt a new yorki közoktatás. Voltak, akik úgy véltek, hogy a bankárok, akik ragaszkodtak az általuk folyósított kölcsön törlesztéséhez es a kamat fizetéséhez elégedettek lesznek és nem fognak újabb követelésekkel előállni. Mi “megjósoltuk”, hogy a bankárok kapzsisaga határtalan. Miután a tanítók szakszervezetének vezetői, a tagság tudta és beleegyezése nélkül, a nyugdíjalapból milliókat fektettek be városi kötvényekbe e lépéssel gúzsba kötöttek, lefegyverezték a tanítókat es szabad kezet adtak a bankároknak. A BANKÁROK KAPZSISÁGA EZ ÉVBEN ISMÉT MEGNYILVÁNULT: ÚJABB 5.000 TANÍTÓT BOCSÁTOTTAK EL ÁLLÁSÁBÓL. Ez azt jelenti, hogy egy-egy osztályban 40-42 tanuló van, ami szinte lehetetlenné teszi a tanítok részére, hogy hathatos oktatásban részesítsék a tanulókat. Azokban a városnegyedekben pedig, ahol az iskolasgyermekek többsége fekete és portorikói, az elbocsátott tanítók száma viszonylag a legmagasabb. Még Irving Anker iskola kancellár is kénytelen volt bevallani: “A tanítók létszámcsökkentése a gyermekek rovására megy.” Az ország minden nagy városában a közoktatási rendszer helyzete hasonló a new yorkiéhoz. A UE szolidaritást vállal a sztrájkoló autómunkásokkal CLEVELAND, Ohio, A független United Electrical Workers Union évi konvencióján megjelent delegátusok egyhangú határozati javaslatot fogadtak el, melyben teljes támogatást Ígértek a sztrájkoló auto- munkasoknak. A konvenció nagy lelkesedéssel fogadta a kanadai UE megbízott, Al Rees kijelentését: “Október 14.-en a kanadai szervezett munkások sztrájkba lépnek és ezzel tiltakoznál: a kormány berrögzitesi ukáza ellen. Sztrájkba lépnek a sztrajk-tilalmi törvény ellenére.” A delegátusok egyhangúan megszavazták azt a javaslatot, mely a minimum bért a jelenlegi $ 2.35-rol S 3.15-re emelné. Albert f. Fitzgerald, a UE országos elnöke, megnyitó beszedeben elitélte mindkét nagy part, a Republikánus és a Demokrata Part elnökjelőltjeit, akik nem a munkások, hanem a monopolisták érdekeit szolgálják. “Csak akkor, ha a munkások tudomására adjak a politikusoknak, hogy ók egyik párthoz sincsenek kötve — mondta Fitzgerald — s ha felállítják saját politikai pártjukat, remélhetjük, hogy a kongresz- szus és az elnök az o érdeküket nem hagyja figyelmen kívül.” o PANAMA CITY, A város egyetemi hallgatói tüntetést rendeztek, az egyre emelkedő árak miatt. A rendőrség erőszakkal szétoszlatta a tüntetőket. • KAIRO, Sztrájkba leptek az autóbusz-vezetÖk. Magasabb bért követelnek. A kormány követeli, hogy azonnal téljenek vissza munkába, különben szigorú intézkedéseket foganatosítanak ellenük.-3
