Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-16 / 36. szám
Thursday, Sep. 16. 1976. MI A DISSZjDENSEK IGAZI CÉLJA? A második világháború vége óta az Egyesfiit Államok külpolitikájának alig leplezett célja lett a szocialista államok, valamint a szocializmus felé törekvő nemzetek “destabilizációja”, azaz belső rendjének bomlasztása, a tőke's rendszer visszaállitá sa, illetve megszilárditása. A Vietnam elleni bűnös háború, a demokratikus rendszerek aláásása és elpusztítása Guatemalában, Chilében, Iranban es számos más országban, kiemelkedő mérföldkövei e politikának. Az úgynevezett “disszidens” elemek működésé a Szovjetunióban es némely más szocialista vagy a szocializmus utjara tért államokban, szerves alkatrészé, tényezője, eszköze e politikának. A “disszi- densek” és amerikai párthiveik természetesen hevesen tagadják e megállapítást. Am a CIA kongresszusi vizsgálata kapcsán nyilvanossagra jutott es eddig mélységesen titkolt adatok alátámasztják e vádat. Mi több, egy-egy óvatlan pillanatban, ezek az úgynevezett disszidensek és itteni védelmezőik maguk is bizonyítékot szolgáltatnak bűnös szerepűkre. Ilyen kijelentések köze tartozik a Washington Post egykori moszkvai tudósítója, Anatole Shub, a Harper Magazin 1972. májusában megjelent .kke- neb több reszlete a Szovietunioban műkőd zsidó disszidensekról. “Célunk — idézi Shub az egyik ilyen disszidenst, akinek nevét természetesen nem hozta nyilvánosságra - az, hogy előmozdítsuk, bátorítsuk más, halunknál erősebb ellenállási mozgal- .mak kifejló'dését, melyek végcélja a szovjet állammal való nyílt szembenállás (konfrontáció) lesz.” Ezeknek az uraknak tehát nem volt elég a konfrontációk, kihívások, támadások, betörések, intervenciók sorozata, melyet szülőhazájuknak, a Szovjetuniónak fennállása hetven esztendeje alatt el kellett szenvednie. Nem volt elég az első világháború verözóne, nem volt elég 18 külföldi állam intervenciója 1918 es ‘20 között, az évtizedekig tartó nemzetközi blokád, nem volt elég a 20 millió emberéletet (köztük a fasiszták által kiirtott hat millió zsidót) követelő második világháború. Céljuk uj “konfrontácio”. Az atom és hidrogenbombákkal telitett világban! Ezeket a törekvéseket nem lehet masnak, mint az emberiség b’ekeje, elete ellen irányuló merenylet- kiserletnek minősíteni es mint ilyeneket minden tisztán gondolkodó, becsületes embernek el kell itelnie! Dealt Zoltán MANHAC, La. Egy vontató hajó beleütközött a Louisiana-tó-t átívelő hid egyik pillérjébe. A szerencsétlenség következtében egy teherszállító és több személyszállító autó a hidrol a vízbe zuhanc. A halottak számát nem tudták azonnal megállapítani. .AMERIKAI MAGYAR SZÓ A KOMMUNISTA PART JELÖLTJEI NEW YORK SZAVAZÓ LISTÁJÁN ALBANY, N.Y. New York Állam Szavazó Bizottsága közzétette, hogy a Kommunista Part kérvényezte Gus Hall és Jarvis Tyner, a párt elnök és alelnöki jelöltjének listára helyezését. A kérvényt 40.262 polgár irta ala. A törvény 20.000 szavazó aláírását Írja elő 20 kepviselókeríiletbol, az allamban levő 39 kerületből. A Szavazó Bizottság nyilatkozata szerint a Kommunista Part lesz az ötödik a listán. Halion és Tyneren Livii! listán lesz Arnold Johnson is, a KP. szénát or jelölt je. Ez ev november 2.-an alkalmuk lesz mindazoknak, akik kiábrándultak a monopolista erdekeket szolgáló két nagy pártból, olyan jelöltre szavazni, aló egy, a nép érdekét szolgáló program létrehozására szervezi az amerikai népet. HARRISBURG, Pa. A Kommunista Part jelölő kérvényéin 35.000 szavazó polgár kérvényezte a párt jelöltjeinek listára helyezését. A kérvényeket hitelesnek találták, s ezzel Gus Hall és Jarvis Tyner, a Párt elnök, illetve alelnókjelöltjére szavazhatnak azok, akik kiábrándultak a monopolisták két nagy pártjából és belátják, hogy csupán a Kommunista Párt programja ad választ az amerikai nép számos problémájára. RABBIK TÁMOGATJÁK A FARMMUNKÁSOKAT San Franciscóban, az Amerikai Rabbik Központi Konferencia-jan meghívott vendég volt Cézár Chavez, a farmmunkasok szakszervezetenek elnöke. A 750 tóból* álló gyülekezet előtt a munkásvezér részletesen elmondotta a farmmunkasok küzdelmének legutóbbi fejleményeit es úgy jellemezte a kaliforniai torvenvhozo testületet, mint amely “politikai játszma celjara használja fel” azoknak a munkasoknak az eletet, akik az állam húszmillió lakosa szamára a farmtermekeket szedik. A kaliforniai törvényhozók nem kepesek megegyezni a költsegvetesben, mert az a veszélyeztetett Agricultural Labor Relations Board fenntartását is magában foglalja. Lehetséges, hogy ezt a kérdést majd novemberben, az állami népszavazáson, kell eldönteni. Ez a Board a végrehajtója a tavaly megszavazott Agricultural Labor Relations törvénynek, amely első' Ízben garantálja a farmmunkasoknak a jogot, hogy hivatalos szakszervezeti választásokban resztvehetnek. Il / / Chavez a rabbik gyűlésén hangsiüyozta, hogy “a zsidó csoportok voltak az elsők, amelyek segítségünkre jöttek és ezt soha sem fogjuk elfelejteni.” A rabbik három alkalommal felállva, viharos tapssal fejezték ki helyeslésüket es határozatot hoztak a farmmunkásokat segítő tőrvenykezes támogatására. A törvény kimondja, hogy a s/> rvezoknek joguk van a földeken a munkásokkal beszelni, egy óraval a munka előtt es után, valamint ebédidőben es háromszoros büntetést mer ki munkaadókra, akik a munkásvédelmi szabályokat megszegik. PERTH AMBOY, N.J. Robbanás történt a Witco Vegyi gyárban. 24 munkás es tuzolto megsérült. Négyen súlyosan. ^ DETROIT, Mich. Kedden este járt le a Ford vállalat es munkásai közti kollektiv szerződés. E sorok Írásakor még nem jött létre egyezmény a két fél között es minden jel arra mutat, hogy a vállalat magatartása sztrájkba kényszeríti a 165.000 dolgozót. Szeptember 18.-án ér véget az elhunyt Mao Tse-tung gyaszolása. Teteme a Nép Nagy Házában van felravatalozva. Mao távozásával minden jel szerint a politikai vonal meghatározása felett nagy viták zajlanak majd le, amit az egész világ közvéleménye nagy érdeklődéssel kóser. ^ SANT BOI OE LLOBREGAT, Spanyolország ez ipari varosában 25.000 főnyi zászlót lengető lelkes tömeg követelte Catalonia tartomány függetlenségét. Ez volt az első nyilvános tómegtüntetes az utolsó 37 esztendőben, mióta Franco uralomra került. A tüntetésben részt vettek a kommunisták, szocialisták, haladó polgári elemek, farmerek, ipari munkások, irodai alkalmazottak és intellektuellek egyaránt. BUENOS AIRES, Véget ért az ország 20.000 autómunkasanak sztrájkja; sztrájkoltak, annak ellenére, hogy a katonai diktátorok 10 évi fegyházbüntetéssel fenyegettek azokat, akik sztrájkra buzdítanak. A hir nem jelent arról, milyen feltételek mellett mentek vissza munkába a dolgozok. 3
