Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-16 / 36. szám

Thursday, Sep. 16.1976. Gépesítés Skótországban A világhírű, kézzel szövött Harris tweed gyapjú- kelmét Skótországban készítik, ahol családok nem­zedékeken át folytatták ezt a nagy ügyességet kívá­nó házi ipart. Most nagy bajban vannak a Harris _ tweed készítői, mert a drága kelme iránti világkeres­let megcsappant: a termeles 1966-ban 8 millió yardról tavaly 2.6 millió yardra szűkült le. Gépesíteni akarják ezt az iparágat, melyben már csak 550 kéziszövő maradt. Valamikor számos hebridai községnek és Stornaway-i kikészítő üzem­nek adott megélhetést. A kereslet leapadasat a nemzetközi verseny okozza, különösen a japánok, akik ügyesen utánozzák a skót termeket. A kormány által támogatott Highlands and Islands Development Board, valamint a helyi Harris Tweed Association modernizálni akarja a tweed kelme előállítását és gépi szövőszékeken előállítani az eddig kézzel szövött árut. A gepesites közel egy millió dollárba kerülne, amit a fenti szervezetek fizetnének. Emiatt már a takácsok közül is egyre többen mennek északra, hogy ott az olajiparban helyezkedjenek el. De a többiek szeretnének régi foglalkozásukban maradni es ellenzik a házi ipar gépesítését. Nincsenek szokva a gyári termeléshez, a gyári munkaórákhoz. A nagykereskedők azt mondják, hogy külön adót vetnek majd ki a geppel gyártott tweedre, amiből a munkanélkülivé vált takácsokat segélyezik. A Stornway-i kikészítő üzemek es a tulajdonosok szerint csakis tómegtermeléssel lehet tovább mű­ködni es gépekkel lehet csak a mai piacnak meg­felelő dupla szélességű anyagot előállítani. Újságpapír cukornádból Cukornád — ujságpapir-forrás Peruban. Peruban a cukornádföldek középén építik a világ első gyárát, amely zúzott cukomádhancsbol újság­papírt állít elő. Ez a gyár lesz az első, amely a ter­mészetvédők megelégedésére, nem erdei falcból ké­szíti a papirt. A mexicói es perui tudósok által kidolgozott technológiával épülő gyár 1983-ban evente 110.000 tonna újságpapírt fog előállítani, ami Perunak évi 30 millió dollar értékű külföldi valuta-megtakaritást jelent. t r f , / Hasonló papírgyárakat terveznek Mexicoban es Bolíviában. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÁZSIA ÉLELME Ázsia lakossága a világ lakossaganak több, mint felet teszi ki. Legfontosabb eledelük a rizs, amely energia szükségletüknek több, mint 50 százalékát szolgaitatja. A Nemzetközi Rizskutatasi Intézet szamitasa szerint Ázsiában 32.8 millió akeren ter­mesztenek rizst. Ez a milliókat tápláló gabona nagyon kenyes növény. A gyom, a rovarok, a rossz időjárás könnyen elrontják a termést es ha ez nincs, sokszor a gyakori háborúk pusztítják el. Az utolsó 36 év alatt csak egyetlen év volt háború nélkül Ázsiában. Ezért volt az, hogy Vietnam es Kambodzsa uj, szocialista kor­mányainak első dolga volt a mezógazdasagi falvak­ba visszatelepiteni es ott munkába állítani a váró- sokba özönlött lakosságot. A rizs termesztése sok, nehez munkát követel. A legtöbb azsiai gazdasag, kivéve a szocialista orszá­gokat, ahol kollektív gazdálkodást vezetnek be, túl kicsi ahhoz, hogy modem gepekkel lehessen megművelni. Ezért hatgörnyesztó kézi munkával termesztik a rizst. Állatokkal, többnyire vizi böleny- nyel szántják föl a földet és a rizst sűrűn ültetik, hogy minél kevesebb bajuk legyen a gyommal. A palantakat később egyenként a sekély vízzel elárasztott rizsfőldekre ültetik ki es ha megérik, sarlóval aratjak. A rizst ezután fezzel csépelik és rétegbe kiteregetve a napon szárítják. Előfordul, hogy egyetlen aker rizsfőid kitermelése 400 órai munkát vesz igénybe. A rizst többnyire néhány mérfoldnvi távolságon bellii fogy asztják el. Jugoszlávia legdélibb sarkában, az albán határ menten 2260 láb magasságban van az Ohrid-to, a világ egyik legrégibb tava. Sziklás magaslaton van Ohrid, a Balkán félsziget legrégibb városa, a szláv kultúra bölcsője. Sokan mennek oda festeni a valtozo szinu to es vidéké szépségéit, vagy fény­képezni, vagy csak üdülni a to tiszta levegőjű kor­nyékén. Remélik, hogy a turizmus fejlődése nem fogja elrontani az Ohrid-tó romlatlan szépséget. Renoválják a szovjet templomokat A moszkvai Novoszpaszkij kolostor fehérre me­szelt helyiségei, ahol valamikor szerzetesek imád­kozták. most kalapácsok, fűrészek, cementkeverők lármájától hangosait. A szovjet kormány nagy gon­dot fordít a regi remekművek védelmére, helyre­állítására és az évszázadok óta fennálló díszes temp­lomok is ezek közé tartoznak. A helyreállított templomokból, hívők hiánya miatt, csak nagyon keveset használnak vallásos céloJtra, a többit klu­bok, irodák, múzeumok es mas közszolgálati intéz­mények foglalják el. A műemlékekre vonatkozó uj szovjet törvény- javaslat a regi templomokról a következőket mond­ja: “Olyan műveszet ez, amit tehetséges emberek még az elnyomás járma alatt is képesek voltak megteremteni,' ez az emberi elme erejerol es szép­ségéről tanúskodik.” A működó' templomok a kormánytól is kapnak valamennyi segítséget, de nagyjából sajat erejükből tartják fenn magukat. A moszkvai es mas nagyobb varosok hívóktól látogatott templomai még ma is teljes pompában allnak, a hívek adományainak jó­voltából és falaikon mesés értékű, arany és ezüst rámákba foglalt ikonok láthatok. Egy moszkvai templom kupolájának renoválása A Novoszpaszkij kolostorban van az allami templomrenoválás központi műhelye. A Moszkva folyóra néző kolostort is javítják, omladozo falait megerősítik es ledőlt kupoláit, ősrégi rajzok alapján, újjáépítik. Egyik XV. századbeli fatornvat is helyre­állítottak. Ha minden elkészül, ez a kolostor temp­lomrenoválási muzeum lesz. Jelenlegi műhelyei, között van egy kis, patikaszerű helyiség, ahol régi könyvekben talált receptek szerint, füvekből, bo­gyókból, faháncsokbol es gyökerekből állítják elő a helyreállításhoz szükséges festékeket. Egy másik szobában nagy fémgömbökét, kereszteket és kupo­lákat vonnak be aranyfústtel finom ecsettel, amit aztan vattaval dörzsölnek fenyesre. A vasmuves javítóműhely, amelyben réz es vas ikonlampak, láncok, keresztek, füstölök lógnak, a kalapácsüte- sek döngésétől visszhangzik. A helyreállítási munka nemcsak templomokéra, hanem régi palotákra, emlékművekre es történelmi épületekre is kiterjed. Az utóbbi évek alatt a Kreml tornyainak felet is ujjaepitettek, a többire most következik sor. A műhely vezetője, Alexander Csekmarjev a Kreml tornyairól szólva mondotta: “Ha ezekkel elkészülünk, garantáljuk, hogy év­századokig megmaradnak.” 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom