Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-16 / 36. szám
Thursday, Sep. 16. 1976. 2 NEWYORK VIZEINEK ZAVAROS A JÖVŐJE ft t n ,, A new yorki folyok es a varost környező tengerek vizének szennyezodese egyre súlyosabb probléma az utóbbi időkben. A nyár elejen a long islandi fú'rdóhelyekre beáramló csatorna-uledek miatt a strandoknak egy részét rővidebb-hosszabb időre lezárták. Ezt a kérdést analizálta Charles Kaiser, a N.Y. Times riportere. Az alabbi kivonatokat közöljük a cikkből: Fúródni a Hudsonban? Mikor Nelson A. Rockefeller 1965-ben még mindig azt állította, hogy a kormányzat mindent megtehet, azt jósolta, hogy lehet majd fürödni a folyóban 1970-ben. Abban az evben pedig azt mondta, hogy a Hudson 1975-re kristálytiszta lesz. A város vízügyi intézője, Charles Samowitz az idén azt mondja, soha sem fogunk úszni a Hudsonban. A város anyagilag a tőnk szelén áll, a folyóba ömlő* szennyvíz kezelese megfizethetetlen es strand nélküli folvonak uszasra alkalmas megtisztitasa megvalósíthatatlan. A nyár elejen a long islandi partok elszennyeződése es a New Jersey-i partok mentén múlt hónapban a halak nagyméretű elpusztulása, — a legnagyobb, amit ezen a kornyékén szövetségi tudósok valaha észleltek, — emlékeztetőül szolgai arra, hogy a városkörnyéki vizek megtisztítása hiú alom, a leszűkített városi költségvetés es a szennyvíz eltávolitási szabályok ellenőrzésének hianya miatt. New York és más közeli varosok 1965 óta sok száz millió dollárt költöttek el uj szennyvizfeldolgo- zó üzemekre es a kongresszus 1972-ben törvényt hozott “mindenfajta tengeri dumping megszűntetésere, amely az emberi egeszseget, vagy a vizek es fürdők élvezhetőseget” veszelyezteti. De a szövetségi tudósok, akik a New Yorktól del re lévő vizeket tanulmányozzak, hatarozottan állítják, hogy ezek sokkal piszkosabbak, mint tiz évvel ezelőtt. A pénzügyi krízis ellenére, New York város most fejez be egy 868 millió dolláros munkát, szennyvíz feldolgozó telepeinek megpavitasara. De arra mar nincs pénz, hogy megepitsek az óriási North River telepet a Hudson folyóban, amiről Rockefeller remélte, hogy visszahozza az úszókat. Amig erre nincs pénz, addig naponta mindig 200 millió gallon kezeletlen szennyvíz ömlik a Hudsonban. De úszni meg akkor sem lehet, ha mar kezelik is a szennyvizet. New Yorknak kombinált szennyviz-esoviz lefolyó rendszere van. Amikor esik, a szennyvíz közvetlenül a folyókba megy, mivel a tisztito üzemek nem kepesek feldolgozni a nagy záporok után összegyűlt vizmennyiséget. A viz-szennyezodes kiküszöbölésének nagy hibája, hogy amint a folyok tisztulnak, a környéki tengerek Ugyanúgy szennyeződnek, mivel az uj szennyvíztisztító üzemekből eredő iszap-üledeket a tengerbe öntik. Sokat beszeltek arról, hogy fokozatosan meg kellene szüntetni az iszapnak a tengerI n I 1 * I * l m tt / be öntését, de úgyszólván semmi sem történt. Egy 1972-ben hozott törvény felhatalmazta a Környezetvedelmi Tanácsot, hogy minden dumpo- last szüntessen meg. De ebből semmit sem hajtott vegre. Ehelyett bejelentették, hogy a sokkal mesz- szebb fogjak kiönteni az üledékét. Más szakértők azt mondják, nem ez az egyetlen oka a tenger elszennyezodesenek, a Hudson folyobol, a Raritan öbölből es a New Jerseybol eredő ipari szennyezo- desek meg nagyobb mértekben szennyezik a tengert.- AMERIKAI MAGYAR Szó ISMÉT EMELKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZAMA WASHINGTON, D.C. A szövetségi kormány Munkaügyi Hivatala jelenti, hogy augusztus havaban 7.9 százalékra emelkedett a munkanélküliek szama. Ez a harmadik havi emelkedes. Júliusban 283.000-el volt több munkás munka- nélküli, mint júniusban és augusztusban 80.000 munkás csatlakozott a munkanélküliek táborához. A. Greenspan, Ford elnök gazdasági tanácsadója sajtónyilatkozatban azzal magyarázta ezt, a Ford elnök ujravalasztási lehetősegére oly kellemetlen hirt, hogy “ezt a gazdasági fellendülés ideiglenes pangása okozta.” Ismét megjósolta, hogy ez év vegén a munkanélküliek szama 7 százalékra csökken. New Yorkban a munkanélküliek az ósszmunkas- ság 9.8 százalékát teszik ló. ••• WIGNER JENŐ BUDAPESTEN Nemrégen Magyarországra látogatott Wigner Jenó, a világhírű magyar származású Nobel-dijas fizikus. Meglátogatta a budapesti Műszaki Egyetemet, melynek egykor hallgatója volt, majd a Műszaki Egyetem fizikai intézetét kereste fel, ahol Kovács István akadémikus, az atomfizikai tanszék vezetője fogadta. Tarján Imre akadémikus a Magyar Tudományos Akadémián fogadást adott a hires természettudós tiszteletére, melyen megjelent a magyar tudományos élet számos kiváló képviselője. Utána előadást tartott, melyet követően Szigeti György akadémikus, Eotvös-emíekermet nyújtott at Wigner Jenőnek, A Magyarok Világszövetségébe is ellátogatott Wigner professzor, ahol Dr. Szabó Zoltán, a MVSZ főtitkára fogadta, aki a fenti képen üdvözli Wigner professzort. A gazdasági helyzet t.sz. Kissé elcsépelten hangzik a kijelentés, hogy az USA-ban és az egész kapitalista világban gazdásági válság uralkodik, hisz ezt ma már mindenki érzi a saját bőrén, ill. zseben, néhány év óta. Legsúlyosabb ez a válság az USA-ban, amely a leggazdagabb, természeti kincsekben és pénzben. Ez a különös, látszólagos ellentmondás gondolkodásra késztet, hisz ez a legvitásabb kérdés az idei elnökválasztási kampány során. Az USA penzbelileg olyan gazdag, hogy meg a mai válság idején is képes hatalmas milliókkal segiteni más országokat (es megvesztegetni azok vezetőit), persze csak olyan országokat, melyeknek politikája megfelel az USA uralkodó osztálya Ízlésének, ezek pedig túlnyomóan diktatúrák. , Sajnálatosan országunkban ez a pénzbeli gazdagság nagyon furcsán van elosztva: a lakosság aránylag kis reszenek túlontúl sok van belőle, viszont sok milliónak semmije sincs. Hogy is jutottunk idáig? Vannak vállalatok, üzemek, gyárak, ahol munkások milliói dolgoznak (normális időkben) és ezért fizetést kapnak, amiből családjukat jól, vagy kevésbé jól el tudják tartani. Természetesen a munkájukkal termelt árucikkek értéke sokkal több, mint ez a fizetés; ebből a többletből kerül ki a költségek fedezese es a profit. A profitnak egy részét újra befektetik fejlesztésre, bővítésre es igy megnövelik a termelést és a profitot is, es igy tovább. Elérkezik az a pont, amikor az árucikkek egy része nem talál vevőt, tehát csökkentik az üzemet es elbocsátják a munkások egy részét, amivel megint kevesebb lesz a vásárlóképesség, és igy tovább. De ily rmodon a profit is csökken, tehát felemelik az árakat, hogy pótolják a profit-kiesést. Ha az árak felmennek, a munkások béremelést követelnek, amit nem a profit egy részéből fedeznek, hanem újból felemelik az árakat, igy több és több penzre van szükség, és megindul a bankópres, több bankjegy jón forgalomba es lemegy a bankjegy értéké: beállott az infláció. Ez azután igy megy kórbe-kőrbe, amig valami azt megállítja. Egyik ilyen valami lehet, hogy a béremeléseket nem az árak újbóli felemeléséből, hanem a profitnak ehhez szükséges csökkentéséből fedeznék és ezzel a vegtelen bűvös kör megszakad. A béremelésnek, természetesen, olyan mérvűnek kell lennie, hogy az a dolgozok bérének vásárló értékét legalább is, az infláció előtti szintre visszaállítsa, hogy még előhaladasra is maradjon. Másik ilyen valami lehetne a képzeletet felülmúló hadikiadások nagymértékű csökkentése, amivel az egész állami háztartást rendbe lehetne hozni es a válságot megoldani. Erről a kővetkező irasban. y q AMERIKAI , MAGYAR SZÓ f*»**Éfr****»»***»»»***0*****»*»#**• Published weekly, except 3rd & 4th week in July * by Hungarian Word,.Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under : the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York városiján, az Egyesült Államokban és Kanadában dfcy évre 12.50 dollár felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy évre 15.00 dollár, < . felévre 8.00 dollár.
