Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Szemüveg 8 Hogy ki és mikor találta fel a szemüveget, nem tudjuk, csak következtetni próbálhatunk különböző források alapján. Egy 1072-b’ól szármázó velencei okmány szerint a finom fúvott üvegek előállításához Egyiptomból hozatták a nyersanyagot. Az első szemüveglencsek állítólag borospoharak talpából készültek. A velencei Nagytanács 1301-ben rendelettel szabályozta a szemüvegek elkészítési módját es minőseget. A szemüveg osenek tekinthető első igazi nagyitó- lencset Roger Bacon kísérletezte ki, üveggolyók szétvágott siklapu metszeteivel. A pápaszem múltjáról képzőművészeti alkotások is vallanak. Sok középkori művész anakronisztikus módon az okori királyok es bölcsek képmására is szemüveget festett. A legrégibb optikai eszkóz- abrazolasnak a konstanzi szekesegyház 1270 korul készült Hippokratesz szobrát tartják. Az ókor leghíresebb orvosa egyik kezeben nyeles nagyitót tart. Tomasso da Modena olasz szerzetes a trevisoi kolostorban 1355-ben festett kepein szerzetestársait ábrázolta, egyiket nagyítóval, másikát szemüveggel. A fennmaradt középkori szemüvegek mind igen hasonlók egymáshoz: a két lencsét fa-, bor- vagy femkeret foglalta be. Nehezen maradhattak meg viselőjük orrán. Mégis nagy értek volt az okuláré, annyira, hogy sok végrendeletben is szerepelt. A könyvnyomtatás feltalálása után megnőtt az olvasni tudók száma. Több olvasónak több szemüvegre volt szükségé, elerhetó áron. A tömeggyártás először Italiában indult meg, majd Németországban es Angliában. Megpróbáltak olyan szemüvegeket konstruálni, amelyek megmaradnak viselőjük orrán. A férfiaknál arra is kellett ügyelni, hogy köszönéskor, kalaple- vetelkor se essen le a pápaszem. Ezért nem váltak be a sapkához, kalaphoz erősített üvegek. Nők szamára voltak olyan szerkezetek, melyeknél egy közős tartón volt a két üveg. Más szemüvegre volt szükségük a frizurájukra kényes elegáns hölgyeknek, másra a sokat olvaso apácáknak. A kerek és ovális, kisméretű femkeretek kora következett. Századunkban a nagy látóterű szemüvegek a nagy keretek divatosak. Arn ez nemcsak divatujitás, hanem a közúti forgalomban szükséges perifériális látást is biztosítja. A mai lenesek nagy tisztaságü üvegből készülnek — legújabban az üvegnél jóval könnyebb műanyagokból. Az üvegek célszerű színezése, sót a megvilágítás erősségével változó, elsötétedö és kivilagosodo lencsék kellemesse és egészségessé teszik a szemüvegviselést a legkülönbözőbb fényviszonyok között is. (Napfény, mü- feny, fénycső stb.). A megfelelő minőségű üveg es a keret méretének kiválasztását ajánlatos az orvosi vény szerint dolgozó optikusra bízni. Leonardo da Vinci álma — a közvetlenül a szemre helyezhető lencse — is megvalósult korunkban. A kontakt-, másneven uszölencsek ma mar olyan nagy tisztaságú műanyagokból készülnek, melyek kifogástalanul átlátszok, s nem idegenek a test szöveteitől sem. Áteresztik az oxigént és a testnedveket, súlyúk csak néhány gramm, és szinte észrevehetetlenül simulnak viselőjük szemere. Nemcsak színészek, enekesek, sportolók használjak, hanem olyanok is, akiknek a szokványos szemüvegek nem adnak teljes látási korrekciót Három Ohio állami városban.’ Ashtabula, Paines- ville és Avon Lake, ahol polyvinyl-kloridot gyártanak, háromszor annyi abnormális gyermek születik, mint átlagban az országban. A rákokozó vegyszerek vizsgálatáról kihallgatást tartó szenátusi bizottság előtt Dr. Joseph Wagoner, a foglalkozásbeli egészségügy szakértője, adatokkal bizonyította, hogy a rákokozó anyagok nemcsak a velük dolgozok egészséget veszelyeztetik, hanem mindazokét, akik az i- lyen gyarak közelében laknak. A polyvinyl-klorid- ról már eddig is megállapították, hogy a máj rákos megbetegedésének lehetséges okozója. Dr. Wagoner kimutatta, hogy a polyvinyl-gyárak vidékén minden újszülöttnél, tehat nemcsak a vegyszerrel dolgozó munkások újszülötteinél, a normálisnál háromszor nagyobb az eshetőség a központi idegrendszert érintő születési hibákra. Ezenkívül, a polyvinyl-kloriddal dolgozó munkás-felesegek között gyakoribb az elvetélés, s ezekben a városokban a felnőttek között háromszor olyan gyakran fordulnak elő agydaganatos megbetegedések, mint normálisan. Az orvos jelentese szerint ezeknek a munkásoknak a soraiban 10 evvel később 49 százalékban gyakoribb a rákos megbetegedes, mint az a’tlag lakosság körében, 15 ev után az arány 84 %-ra emelkedik. Helyeselte Dr. Wagoner a rákokozo anyagok betiltására vagy megszigorítására szóló javaslatokat, amelyek csak olyan esetekben adnanak engedélyt ezeknek az anyagoknak a használatara, ha mással nem lehet azokat pótolni, s ha kellő elővigyazattal használjak. “Haldoklik a Földközi-tenger” — jelentette ki New Yorkban Jacques Cousteau, a világhírű francia oceankutató (akinek “A tenger titkai” cimü sorozatát világszerte sugározta a televízió. A tudós szerint a Földközi-tenger élővilága felére csökkent az utóbbi evekben s a legtöbb partszakaszon nincsenek már sem halak, sem növények. Cousteau úgy véli, hogy néhány évtizeden belül ki kell majd üríteni olyan városokat, mint Barcelona, Nizza es Genova, mivel addigra a Földközi-tenger “meghal” es vizében csak fertőző vírusok és baktériumok léteznek majd. A francia kutató drámai kijelentéssel fejezte be fejtegetéseit: “Ami ma a Földközi-tengerben történik, megmutatja, mi történik majd később a nagyobb tengerekkel”. • ' Franciaországban evente mintegy 2000 irodalmi dijat ítélnék oda a szerzőknek. A dijak között van egy egyedülálló a világon: az anti-dij. Akinek ezt odaítélik, nem kap pénzt, hanem neki kell fizetnie egy jelkepes összeget a bíráló bizottság tagjainak, fáradozásukért. A konyak-dijra pedig azok a detek- tivregenyek pályázhatnák, amelyekben a főhős konyakon kívül semmi mást nem iszik. Sörből is megárt a sok. Egy koppenhágai klinikán az elmúlt evben öt olyan beteget kezeltek, akik a tűlzott sörivás miatt gondolkodaszavarban és izom- gyengesegben szenvedtek. A betegséget nem a sör alkoholtartalma, hanem a szervezetükben fellépő sohiany okozta. A “folyékony kenyérként” fogyasztott sör ugyanis igen kevés nátriumot tartalmaz. A betegeket konyhasó adagolasaval gyógyították meg néhány nap alatt. Thursday, Jan. 1. 1976. GUENDA JACKSONUj film a new yorki Guild’s Embassy moziban, 72. utca és az Eastside Cinema-ban, Third Ave. 8t 55. utca. Glenda Jackson, Michael Caine és Helmut Bergerrel a főszerepekben, rendező Joseph Losey. Glenda Jackson alakítja a jómódú asszonyt, aid megunta ezt az életet, bar jóképű feije (Michael Caine) mindennel ellátja. Fényűző otthonuk van, egy angol városkörnyéken, helyes kisfia van. De az asszony mégis magányos nyaralásra megy Baden-Ba- denbe, bajt keresve, hogy megtörje gondtalan életet. Megtalálja , amit keresett; annyi bajba keveredik hogy a végén kudarccal tér vissza kényelmes otthonába, a meleg ágyba, a dúsan terített asztalhoz es mint levert madár, fesülgeti tolláit az arany kalitkában. Nem valami épületes történet, legfeljebb csak azzal vigasztal, hogy az unalom lehet a büntetése a sikeres-írónak, mint amilyen az asszony férjé, aki olyan írásokból gazdagodott meg, mint ez a darab is, ami nem más, mint cukrozott felhigitasa Ibsen Noraja-nak és Flaubert Madame Bovary-jának. Valamiért mégis érdemes a filmet megtekinteni. Szép tájak és elegáns lakások nyújtanak ritka szép látványt, valamint Helmut Berger szinjátéka kitűnő. Baden-Badenben ő az a fiatalember, aki dúsgazdag nők magányosságából éli parazita eletét. Ez a fiatalember rögtön társul szegődik a hősnőhöz es megadja neki a kalandos bajokat, amiket keresett. Beférközik a ( saladba és a színjátszás mester- müve az, ahogyan a sértegetéseket felveszi es kivédi. Szerintünk ö szolgáltatja az egyedüli pátoszt. Sovány időkben, amikor nem talál gazdag nőket, - úgy éli fényűző életét, hogy kábítószereket szállít. Végül ó küldi haza fe'rjehez a tévelygő asszonyt, s ő maga, akárcsak Sydney Carton, a tömeg haragjának áldozata lesz. Vo. Lengyel kutatók feltetelezese szerint Jules f 1 ff Verne, a hires francia regényíró lengyel származású. Szüleit Olszevicznek hívtak, es körülbelül akkor vándorolták Plockbol Nantesba, amikor fiuk született. A korabeli okmányok azt tanúsítják, hogy, amikor Jules 6 hónapos lett, szülei meghaltak és egy Verne nevű család fogadta örökbe az árvát. ■AMERIKAI MAGYAR SZOFIIiM RIPORT
