Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-05 / 6. szám
Thursday; Feb. 5. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO EURÓPAI BIZTONSÁGI' ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás V. A VITÁK BÉKÉS RENDEZESE A reszt vevő államok a koztuk felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik, oly módón, hogy ne veszélyeztessek a nemzetközi békét és biztonságot es az igazságosságot. jóhiszeműen és az együttműködés szellemeben erofeszitéseket tesznek annak érdekében, hogy rövid idő alatt igazságos megoldást érjenek el a nemzetközi jog alapjan. E célból olyan eszközöket alkalmaznak, mint a tárgyalás, a kivizsgálás, a közvetítés, a békéltetés, a választott bíróság, a bírósági eljárás vagy más, saját választásuk szerinti békés eszközt, beleértve a rendezésre szolgáló bármely eljárást, amelyben a vita felmerülése előtt,mint felek megállapodtak. Ha a vitákban a felek a fenti békés eszközök egyikével sem érnek el megoldást, tovább keresik a viták békés rendezésének kölcsönösen elfogadható módját. Azok a részt vevő államok, amelyek a koztuk levő vitában felek, valamint a többi részt vev'ó állam tartózkodnak bármely cselekménytől, amely a helyzetet olyan mértekig súlyosbíthatná, hogy az vesze- lyeztetné a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, és ezzel megnehezítené a vita békés rendezését. VI. A BELÜGYEKBE VALÓ BE NEM AVATKOZA: A reszt vevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve, kü- lön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső joghatóságának körébe tartózó bel- vagy kulugyekbe. Ennek megfelelően tartózkodnak valamely másik részt vevő állam ellen irányuló fegyveres beavatkozás vagy az ilyen beavatkozással való fenyegetés bármely formájától. Ugyanígy minden körülmények között tartózkodnak a katonai vagy politikai, gazdasági vagy bármilyen egyeb kényszerítő tettől, amely arra irányul, hogy saját érdeküknek rendeljék ala valamely másik részt vevő állam szuverenitásában foglalt jogainak gyakorlását, és ily módon bármiféle előnyöket biztosítsanak maguknak. Ennek megfelelően tartózkodnak többek között a terrorista tevékenység, illetve a felforgató vagy más tevékenység közvetlen vagy közvetett támogatásától, amely egy másik részt vevő állam rendjének erőszakos megdöntésére irányul. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW. YORK, N. Y. (A 81.1k Street sarkán) — Telelőn: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében Schafer Emil: így mikor Kossuth Amerikába erkezett tar-. gyalt Alexander H.H. Stuart földművelésügyi miniszterrel, magyarok Amerikában való letelepülése irányában. Önmaga nem akart Amerikában letelepedni. Újházi latta, hogy a magyar menekültek százával erkeznek Amerikába, e's arra gondolt, hogy egy várost alapit, ahol a magyarok megélhetnek, fejleszthetik a magyar szót, megtarthatják, növelhetik a magyar kultúrát. Elő is adta tervét az Egyesült Államok elnökének, Zachary Taylor-nal^aki ot kihallgatáson fogadta. Amerikában az 1850-es években nagy hiány volt szakmunkások, orvosok es altalaban az intelligens progresszív emberekben. Az ország jóresze lakatlan volt és bátor úttörőkre volt szükség különösen a középnyugat fejlesztésére. Taylor elnök Iowa területet ajánlotta a magyarok letelepülesi gócpontjának. Később Fül- more elnök egy dollár huszonöt centet állapított meg egy aker földért, amely 1861-ben a- lapjat képezte az első amerikai földreformnak. Az amerikai farmerek a magyar települőknek köszönhették, hogy üyen jutányos áron jutottak birtokokhoz. Az első magyar csoport 1850 áprüis 16-an indult útnak. Az ut első célja Buffalo, N.Y. volt, ahova minden baj nélkül meg is erkeztek Egy darabig ott megpihentek, majd újra útnak indultak Chicagóba, onnan Burlington, Iowaba erkeztek. Burlingtonban sokat tárgyalt Újházi társaival, mi is legyen következő lépésük. Úgy határozták, hogy a csoport Burlingtonban marad, amig Újházi alkalmas területet keres a letelepedésre. Újházi es Jakocs kapitány lohaton indultak el és háromszáz mérfóldnyi ut után elérkeztek St. Joseph, Missouriba. Onnan a Thompson folyóvölgyében Davis City-ig, ahol alapos vizsgálat után úgy a talajt, a növényzetet, mint az éghajlatot jónak találták es úgy határoztak, hogy itt fognak letelepedni. Visszalovagoltak Burlingtonba, ahonnan a többiekkel együtt júliusban elindultak a történelmi útra, az uj föld fele. A wagon - train szekereit ökrök húztak. A júliusi forrosagban, töretlen utón, hid nélküli folyókon keresztül, záporesök után sartengere- ken át vergődtek a 48-as honvédek es családtagjaik. Újházi, aki immár 54 eves volt, fiatalos tűzzel es lelkesedéssel vezette a csapatot a nehéz, fárasztó utón és bátorította a csuggedoket. Végül egy hónapi kínos utazás után megérkeztek a területre, amelyet később UJ BUDAnak nevezték el. A csoport tagjai voltak: Újházi feleségevei és bt gyermekével, Biranyi Schultz István, volt őrnagy, Jakocs . huszárkapitány, Pomutz György, Komaromnak a szabadság- harc alatti rendőrfőnöke, Reményi Antal százados. AZ UJ OTTHON A magyar menekülteknek volt hova menni és rövidesen több.mint 70 telepes volt Uj Budán. UJ BUDA Iowa allam Decatur megyéjében volt. A terület, amit a telepeseknek kihasítottak, 7680 holdnyi volt, a magyarországihoz hasonló növényzettel és éghajlattal. .. Megtervezték a várost, a város közepét Kossuth térnek nevezték el es abba szaladtak be a Washington, Jefferson körutak. A többi utca - kát is a szabadság nemzetközi es magyar hőseiről nevezték el. Minden utcát széles sugárútnak terveztek. A város-tervezők kitűnő képzett mérnökök voltak, akik remekül kitervezett épületeket e- meltek a Kossuth-térén. Az épületeken kívül terveztek, kijelölték a népkerteket, gyermekjátszóteret, képkiállitásra alkalmas termet, úgy ahogyan az Pesten volt. (Folytatjuk) PLAXof JÍUVnUIIIA. 7 UJ BUDA Folytatás
