Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-05 / 6. szám
Thursday, Feb. 5. 1976. Az_«bbeii_a-j^vat^^kifejtett néietek nem siükségtierüen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. JAVÍTS szenátor a gÁncsnélkuli lovag NEW YORK, N.Y. Néhány héttel ezelőtt olvastam valamelyik new yorki lapban, hogy Mrs. Javits elveszítette 30.000 dolláros fülbevalóját, amit szenátor férje vett neki születésnapjára. Akkor szinte részvétet ereztem iránta, mert elvégre is egy 30.000 dolláros ajándékot meg egy szenátornak sem könnyű kiizzadni! Természetesen nem is .álmodtam volna, hogy Mrs. Javitsnak van egy olyan állasa, amely anyagiak terén túllicitálja még szenátor férjének kevésnek nem mondható jövedelmet is. Mrs. Javitsrol annyit mindenki tudott, hogy az úgynevezett magas amerikai társasághoz tartozik, ruháiról, ékszereiről és az időközönként tartott estélyeiről mindig írtak a lapok, de azt mar nem sokan kutatták, hogy ez talán költségesebb életmód, mint amit egy szenátor megengedhet magának. Végül egy kis helyi lap, a Village Voice jan. 14.-én azzal a meglepő hírrel jött ki, hogy Mrs. Marion Javits egy iráni ügynökség jól fizetett alkalmazottja. Szóval kár volt sajnálkozni a harmincezer dolláros fülbevaló elvesztése felett! Férje, Javits szenátor minden alkalmat megragad arra, hogy a szovjet zsidók *‘megmentésé”-ról beszéljen, mert szerinte ott meg a legelemibb vallás- szabadság is korlátozva van. Állandóan krokodilkönnyeket hullatott a zsidó husvét előtt, hogy segítsük paszkaval ott élő zsidó testvéreinket, mert a szovjet kormány még a pászkasütést sem engedélyezi. Természetesen vehemensen támogatta az izraeli kormány arabellenes politikáját is. A Mrs. Javitsról szóló hir vétele után a sajtó, a rádió, a televízió-riporterek hada rohant Javits szenátor után Washingtonba, hogy megkérdezzék, mi a véleménye neje önagyságáről, aki ahelyett, hogy az itteni Hadassza női szervezetnek aktív, odaadó tagja volna, amit férje viselkedése után az itteni zsidók elvártak volna tőle, annak az iráni kormánynak dolgozik, amely együtt szavazott más nemzetekkel az Egyesült Nemzetekben a cionizmus elitélése felett. A szenátor urat nem volt olyan könnyű megtalálni, de a riporterek elég kitartó emberek, végül a liftnél elkapták, ő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Másnap már mindketten nyilatkoztak a sajtónak, a televíziónak. Közős nyilatkozatuk lényege, hogy ók Önállóak, nem avatkoznak egymás ügyeibe. Szóval egy idegen ország szolgálatába állni, Javits szenátor szerint, csak magánügy! Ezekután úgy hiszem, hogy a new yorki zsidóság a legközelebbi választások alkalmával meggondolja, hogy kire adja szavazatát. Szóval a pénznek tényleg nincs szaga, mégha olajos is! Weinstock Jenő Mindig csak az igazat! A New York Times januar 15-i számában a Zaire es az USA által támogatott NFLA csapatok vissza - vonulásáról szóló angolai beszámolóban, a következőket említi Paulo Tuba, az NFLA politikai bizottságának tagja: “. . . kijelentette, hogy csapataik felrobbantották a hidakat, hogy ezáltal feltartóztassák az MPLA csapatainak előnyomulását.” Ezzel szemben a New York Times januar 17-i számában, az első oldalon, egy felrobbantott vasúti hid képe alatt a következő olvasható: “A National Union for the Total Independence of Angola (UNITA) emberei vizsgálnak egy a Lumage folyó felett áthaladó vasúti hidat, amelyet a Moszkva által támogatott MPLA katonái felrobbantottak. Az angolai kikötőket Zaire-val ösz- szeköto ezen vasútvonal fontos jövedelmi forrása volt a National Union-nak.” Erre most néhány megjegyzést kell tenni. A National Geographic Society 1962 kiadású térképé mindössze három kelet-nyugati vasutvonálat mutat, a legészakibb messze a Zaire-i határtól; ez a térkép nem mutat Angolából Zaireba haladó vasútvonalat. A National Union (UNITA) nevű hadsereg, amelyet Dél-Afrika támogat, Angola déli részében működik, nem pedig északon Zaire menten. Ezekután a megbízható és szavahihető (?) New York Times-hoz azt a kérdést kell intézni; valójában ki robbantotta fel ezt a jelzett helyen nem létező vasúti hidat? A képen látható két katona egymással ellenkező irányban ‘sétál’; miért higyjem, hogy ez a két katona “vizsgálja” a felrobbantott hidat, amelyet nem ok, hanem az “ellenfel” robbantott Magyar tragédia Californiában ELSINORE, Cal. Január 18.-án vasárnap délelőtt a rendőrség megtalálta Nagy Péter holttestet Indio város közelében, a pusztában. Mar akkor legalább két napja halott volt. A jelentés szerint Nagy Péter egy 22 kaliberű fegyverrel ongyilkossagot követett el vegtelen elkeseredettségeben, mivel nem tudott álláshoz jutni. Nagy Péter özvegy édesanyjával 1959-ben emigrált Amerikába és Fontanában laktak. Egyetlen fiú volt. Anyjának bizonyara minden öröme és reménységé 25 éves fiaban volt, aki építésznek tanult es most szeretett volna először állashoz jutni, ami ma egyenlő a lehetetlennel itt Californiában, ahol a munkanélküliség 9—10 százalék körül van. Például a múlt hetekben Los Angelesben a város liftkezelő állasra EGY munkást keresett és több, mint 300 munkás jelentkezett, akik mar reggel négy orakor kezdtek sorba állni, hogy az elsők között lehessenek. Nagy kar, hogy Nagy Peter, ez a tehetséges fiatalember, aki most akarta megkezdeni az eletet becsületes, szorgalmas munkával, nem Budapesten keresett állást az epiteszetben, ahol biztosan rögtön, jól megbecsült állast kapott volna es boldogan építhette volna szülőhazáját. Mert mig itt, a világ leggazdagabb kapitalista országában 8-10 millió munkanélküli Nagy Péterek rójak az utcákat reménytelen elkeseredettségben, hogy álláshoz jussanak és amikor a remény legkisebb sugara is kialszik, akkor még az öngyilkosságtól sem riadnak vissza, addig a szocialista Magyar- országon lámpással keresik az ilyen értékés Nagy Pétereket, hogy építsék az országot és maguknak biztos, boldog jövőt teremtsenek, mert a munka- nélküliség ma ismeretlen fogalom Magyarországon. Az újsághír megjegyzi, hogy bár Nagy Péter es édesanyja már 1959 óta vannak Amerikában, meg ezideig nem folyamodtak amerikai állampolgárságért. Ki tudja, mi járt az eszükben? Mindenesetre a legnagyobb részvéttel vagyunk a ' szegény ismeretlen édesanya iránt fia tragikus halá1*CTt' * F. Paczier PUSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS. RECORDS. ARTS j & IKKA 1590 2nd Ave. (82. és 83. St. között) New York. N. Y. 10028, USA. (212)879- 8893 Magyar hírlapok, folyóiratok elófizethetok vagy példányonként kaphatok. KÉRJE DÍJMENTES ÁRJEGYZÉKÜNKET! TÖBBEZER KÖNYVBŐL VÁLOGATHAT 8 Track Stereo tape-k kaphatók magyar zenevei es enekesekkel: $ 7.- Latogassa meg boltunkat . vásárlási kótelezettseg nélkül! Postán is szállítunk. Szombaton is egesz nap nyitva. A SZEMRŐL ELSINORE, Cal. A lápján. 1-i számában olvastam egy cikket a szemüvegről es az juttatta eszembe újból ezt a kérdést. Olvastam egy kiváló amerikai szemorvoson William H. Bates-nek még a múlt században kiadott könyvét. Dr. Bates 1885-ben végzett a Cornell Egyetemen és a New York Eye & Ear Infirmary orvosa volt. Dr. Bates megállapította, hogy a világháború alatt Belgiumban, az ellenség lefoglalta az Összes zöldségfélékét es ennek következtében veszedelmes szembe- tegseg fejlődött ki a katonák kozott, amit homoro- dia, illetve éjszakai vakság néven ismernek. Minden elképzelhető módon próbálkoztak az orvosok a bajon segíteni, de semmi nem segített, de a következő tavasszal, amikor friss zöldségféle, valamint tej, vaj és krém bőségesen volt kapható, a betegség meg - szűnt. Ebből megállapitast nyert, hogy azokat az é- teleket, melyben sok az A-vitamin, szem-ételeknek is nevezhetjük, mert ezeknek hiánya okozója lehet a szem körüli bajoknak. 92 éves koromra szigorúan követem a könyv utasításait, valóságos szenvedelyes olvasó vagyok, járok- kelek es — bár nagyitóval, de még mindig végzem 80 évvel ezelőtt megtanult mesterségemet, az óra- javitást. Úgy gondolom, hogy ha nekem használt ez, miért ne használna masoknak is. A könyv cime: Better Eyesight without glasses, iroja Bates,ára $ 1.50. Megrendelhető a következő címen: The Provoker, Lakeshore Rd. St. Catharines, Ont. Canada. Több könyvet is kiadtak,pl. “Vision Victory” Via Vitamins, iroja Diana Deimel, ára S 3.ugyanott megrendelhető. , Schubert József 8_ —AMERIKAI MAGYAR SZO~
