Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 5. szám

Thursday, Jan. 29. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás II. TARTÓZKODÁS AZ ERŐSZAKTÓL VAGY AZ ERŐSZAKKAL VALÓ FENYEGETÉSTŐL A részt vevő államok egymás közötti, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkod­nak attól, hogy erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést alkalmazzanak bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensege ellen, vagy bár­mely más módon, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete céljaival és e Nyilatkozattal összeegyez­tethetetlen. Semmilyen megfontolás nem szolgaihat az erőszakkal való fenyegetés vagy az erőszak ezen elvét sértő alkalmazásának alapjául. ' Ennek megfelelően, a részt vevő államok tartóz­kodnak bármely olyan cselekménytől, amely egy másik részt vevő állam erőszakkal való fenyegeté­sének vagy ellene történő közvetlen vagy közvetett erőszak alkalmazásának minősül. Ugyanúgy tartóz­kodnak minden erószaknyilvánitastol, amelynek cél­ja, hogy egy másik reszt vevő államot lemondásra kényszeritsenek szuverén jogainak teljes gyakorlá­sáról. Hasonló módon ugyancsak tartózkodnak kölcsönös kapcsolataikban bármely erőszakos meg­torló cselekménytől. Semmifele ilyen erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést nem használnak fel eszközkent a viták vagy olyan kerdesek rendezesere, amelyek vitákat idézhetnek elő közöttük. Hl. A HATÁROK SÉRTHETETLENSÉGE A részt vevő államok sérthetetlennek tekintik egymás valamennyi határát, valamint minden euró­pai állam hatarait, es ezért most es a jövőben tartózkodnak attól, hogy e határokra törjenek. Ennek megfelelően úgyszintén tartózkodnak minden olyan követeléstől vagy cselekménytől, amely bármely részt vevő állam területe egy részé­nek vagy egészének elfoglalására és bitorlására irányul. IV. AZ ÁLLAMOK TERÜLETI ÉPSÉGÉ A reszt vevó államok tiszteletben tartják minden egyes reszt vevő állam területi épségét. Ennek megfelelően tartózkodnak minden olyan, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és elveivel Összeegyeztethetetlen cselek­ménytől, amely bármely részt vevő állam területi épsége, politikai függetlensége vagy egysege ellen irányul, és különösen bármely olyan cselekmény­től, amely erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés alkalmazását jelentené. A részt vevő államok ugyanúgy tartózkodnak attól, hogy egymás területet katonai megszállás ala vonják, vagy ellene más közvetlen vagy közvetett erőszakos intézkedéseket tegyenek a nemzetközi jog megsértésével, vagy ilyen intézkedések réven megszerezzek azt, vagy az ilyen intézkedések meg­valósításával fenyegetőznek. Semmifele ilyen ter­mészetű megszállást vagy szerzeményt nem ismer­nek el törvényesnek. Kossuth bizott abban, hogy az osztrákok ellen rövidesen újabb forradalom lesz Magyarországon és mielőtt Amerikába jött,remélte, hogy Újházit előre küldve, Újházi egyengetni fogja az ó amerikai útját és befolyásolni fogja az amerikai közvélemeriyt az uj magyar forradalmi mozgalom segítésére. Kossuth nem gondolt arra, hogy a menekült ma­gyarok Amerikában telepedjenek le, ő Európában próbált telepeket szervezni, hogy a magyar menekült tömegek ne legyenek messze Magyarországtól. Ki is választott egy alkalmas területet, amely jó termő­földdel és kedvező éghajlattal megfelelő lett volna a magyar telepeseknek. A terület Kis-Azsiában volt Brussza közelében. De az akkori angol külpolitika közbeszólt es nem engedte meg Kossuth tervét keresztülvinni. Sir Statford Canning nagykövet határozottan kijelen­tette, hogy a magyar település nem egyezik meg az angol érdekekkel. így mikor Kossuth Amerikába erkezett, tárgyalt Újházi látta, hogy a magyar menekültek százával érkeznek Amerikába, és arra gondolt, hogy egy va­rost alapit, ahol a magyarok megélhetnek, fejleszt­hetik a magyar kultúrát. Elő is adta tervet az Egye­sült Államok elnökének,Zachary Taylor-nak, aki öt kihallgatáson fogadta. (Folytatjuk) Schafer Emil Map Locates New Buda. Az Iowa-i magyar telep, UJ-BUDA alapítása ÚJ­HÁZI LAJOS volt sárosmegyei főispán nevehez fű­ződik, aki Kossuth hive volt, annak eszméit vallotta. Újházi nem volt fiatal ember, már az 53-ik evet ta­posta, amikor 1848-ban kitört a forradalom. Teljesen egyetértett a szabadságharc eszméivel, tekintélyes gazdagsága ellenere. . Külön vadasz - csapatot szervezett, amit teljesen o szerelt fel és a komáromi vár kormánybiztosa lett. A forradalom bukása után neki is menekülnie kellett az osztrák terror elől, mint sok más értelmi­ségnek. Először Londonba ment, majd onnan Ameri­kába. Magával hozta Kossuth Lajos megbízó leve­lét, amely szerint ő lett Kossuth amerikai képviselője. Újházi nemcsak eszmei hive, hanem bizalmas hu barátja volt Kossuthnak. LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, NeW York, N. Y. 10021 T*l«fon: BU 8-4985 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÚ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az iroda julius és augusztusban szorhbaton zárva van TERJESSZE LAPUNKAT! Magyarok az Egyesfiit Államok 2ÖŐ éves történelmében UJ BUDA 125 EVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG AMERIKÁBAN. 7 fkz 1848-as szabadsagharc leverese után az osztrák terror elöl sokfele menekültek a forradalmárok szer­te a világban. Ahova nagyobb számban erkeztek igy Kis-Ázsiaban, . Ausztráliában es másfelé, megpró bálkoztak csoportosan, együtt letelepedni,' és min den ilyen kísérlet eredménytelen volt. Csupán egy amerikai letelepülés járt sikerrel. Ez az első szervezett magyar település UJ—BUDA volt, IOWA-ban,Decatur megyében 125 evvel ezelőtt UJ-BUDA-ről megemlékszik IOWA állam, törté­nelmében, könyvekben, folyóiratokban, újságokban Adatainkat jórészben onnan merítettük. Az amerikai magyarság is mindig szeretettel em­lékezett meg a korai amerikai magyarok e teljesít­mény érői s most a BICENTANNIAL évében külö­nösen kötelességünk, hogy érdemeiket felelevenít­sük. UJ-BUDA lakossága politikailag a 48-as szabadság- harc eszmeit vallotta és természetes, hogy fiainak legjavát adta az amerikai polgárháborúban. Sokan közülük zenei, iroi, orvosi, mérnöki, katonai tudást hoztak magukkal s azt nemcsak az itt élő magyarok hanem más amerikaiak hasznára fordítottak. Ezért becsültek őket es a legnagyobb tisztelettel voltak irántuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom