Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 5. szám
Thursday, Jan. 29. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓHányán leszünk 2000-ben? Hányán élünk huszonöt vagy ótven ev múlva a Földön? A kérdés a szakemberek mellett élénkén foglalkoztatja az egesz világ közvéleményét. A számítások egyértelműen azt mutatják, hogy a XX. század utolso negyede úgy vonul be az emberiség történetébe, mint a föld lakossága leggyorsabb és legnagyobb novekedesenek időszaka. Napjainkban 4 milliardan élünk a Földön. Az 1975. évi növekedés több, mint 75 millió volt. Egyetlen óra alatt több mint tízezer fővel gyarapszik bolygonk népessége. Egy kisebb varos lakosságával. Felvetődik a kérdés, kell-e, lehet-e a világ népességének alakulásával huszonöt vagy otven evre előre számolni. Ha figyelembe vesszük, hogy a Földön ma élő emberek több, mint háromnegyed része megéli az ezredfordulót, több mint fele pedig a 2025-ot, úgy a hosszú távú számításokat egyértelműen fontos, szükséges előrejelzéseknek kell tekinteni. A világ népességének gyors növekedésében a születéseken túlmenően döntő szerepet játszik a gyermekhalandóság nagyarányú csökkenése, továbbá az általános életkor meghosszabbodása. A világ népességtudományi intézeteinek előrejelzései megegyeznek abban, hogy az ezredfordulóra 6.4—6.5 milliard ember él a Földön. A népesség leggyorsabb és legnagyobb arányú növekedésével a fejlődő országokban számolhatunk. Az 1970 és 2000 közötti időszakban a Föld lakosságának növekedése 73 százalékos lesz. Ezen belül a gazdaságilag fejlett országokban 25—30 százalékkal, a fejlődő államokban pedig mintegy kétszeresére nő a népesség. Az ezredfordulón a fejlődő államokban él az emberiségnek több .mint kétharmada. A nepesedéstudományi szakemberek a halálozási aranyszám további jelentős csökkenésével számolnak. Világszerte növekszik az átlagéletkor. Latin- Amerikában 62-ról 70 évre, Afrikában 45-röl 57-re, a gazdasagilag fejlett országokban pedig 71-rol 73.5 esztendőre. Az életkor meghosszabbodása viszont nem csupán demográfiái kérdés. Százmilliók sorsat érintő gazdasági es szociális összefüggései vannak. A szocialista országok egyértelműen megoldottak az idős emberek társadalombiztosítását, egészségvédelmet és társadalmilag hasznos foglalkoztatását. A másik oldalon a gazdaságilag legfejlettebb tőkés államokban az Öregek letbizonytalansaga es egeszségvédelme az egyik legnagyobb, legnyomasztóbb társadalmi gond. A fejlődő országokban az elkövetkező negyed évszázadban kulcskérdés marad a munkaképes népesség hatékony foglalkoztatása. Alapvető feladat az oktatás es a szakképzés. Ezt szolgálja a szocialista vilagközösseg államainak számos fejlődő ország iskola- es szakmunkásképző hálózatának megterem- tesehez nyújtott nagyarányú segítség. A burzsoa közgazdászok, számos nyugati népesedési szakember mindmáig azt hangoztatják, hogy a fejlődő államok lakosságának foglalkoztatási gondjait kizárólag a születések korlátozásával lehet megoldani. Ez változtathat valamit, a megoldáshoz azonban korántsem elegendő. Ahhoz, hogy a fejlődő országok népei végérvényesen kitörhessenek a nyomorból, gyorsított ütemű társadalmi, gazdasági, tudományos, műszaki es kulturális intézkedések sokaságat kell végrehajtani. A következő huszonöt, ötven évben átalakul a világ telepűléstérkepe. Az eddiginél is gyorsabb ütemű lesz a városiasodás. A gazdaságilag fejlett országokban tovább folytatódik a falusi lakosság városra aramlása. Ezekben az országokban a mai 250 millióval szemben az ezredfordulón 400 millió ember el a városokban. Fokozódik a mezögazdasagi termelésnek a legjobban termő területekre történő koncentrálódása. Jelentős térségek szabadulnak fel erdősítésre, védett területek, nemzeti parkok, üdülési övezetek létesítésére. „ n • u A fejlődő államokban is gyors ütemben halad előre a városiasodás. A nepességnovekedes túlnyomó többsége a falvakban jelentkezik majd. A fejlődő országok falvaiban egymilliard fővel szaporodik a népesség. Az ezredfordulón a világ lakosságának fele varosokban él. A számítások szerint Latin- Amerikában a lakosságnak 75 százaléka el majd a városokban. Delkelet-Ázsiában — Japánon és Kínán kívül — 70 százaléka. Az urbanizáció folyamatában a leggyorsabban az egymillió lakoson felüli nagyvarosok növekszenek. A milliós varosok száma az 1970. évi 162-rol 1985-re 273-ra emelkedik. A fejlődő országokban 126, milliósnál nagyobb varos lesz. Az egymilliónál több népességet számláló városokban a mai 416 millióval szemben az ezredfordulón több, mint 800 millió ember el. í / | i § Ezerkilencszazhetvenben csupán 4 tízmilliós varosa volt a Földnek: London, New York, Tokió, Sanghaj. Ot év múlva 17 tízmilliós vagy nagyobb varost számlál bolygónk: Bombay, Buenos Aires, Kairo, Calcutta, London, Los Angeles, Mexikóváros, Moszkva, New York, Osaka, Párizs, Peking, Rio de Janeiro, Sao Paulo, Szöul, Tokió, Sanghaj. Ezeken kívül igen sok varos népessége haladja meg majd az öt-hat milliót. Az ezredfordulóra számos város olvad össze hatalmas méretű agglomerátummá, több tízmillió emberlakta, száz kilométerekre kiteijedő, urbanizált övezetté. Huszonöt év múlva a Fold legnagyobb népességű országainak lakosságszámai az alábbiak szerint alakulnak: Kina és India egy-egy milliárd, Szovjetunió 315 millió, Egyesült Államok 267 millió, Indonézia 238 millió, Brazília 213 millió, Pakisztán 147 millió, Banglades 144 millió, Nigéria 135 millió. Századunk végén a világ 15 legnagyobb népességű országában el majd az emberiségnek több mint kétharmada. Századunkban Nyugat-Europa lakossága a kétszeresére gyarapszik. A fejlődő országok lakossága ugyancsak száz év alatt háromszorosára, egyes térségek népessége ötszörösére, sót kilencszeresére emelkedik. Számottevően csökken Kina hanyada a világ lakosságában. A szazad elejen a Föld minden negyedik lakója kínai volt. Ma bolygonknak minden ötödik lakója el Kinaban. Az ezredfordulón a világ lakosságának csupán egyhatoda. Jelentősen növekszik a 30—50 milliós országok száma. Ötvenöt milliós ország lesz a többi között Kolumbia, Etiópia, Burma, harminc-otven milliós Spanyolország, Lengyelország, Szudán, Algéria, Afganisztán, Marokkó,Tanzánia, Argentína, Kanada, Kenya, Peru. A százados a laktanya udvarán sétál, s találkozik egy újonccal. A tiszt a kezét nyújtja neki, és megszólítja: — Nos fiatal barátom, remelem jól érzi magat. Megmondhatja édesapjának hogy ma ön kezet foghatott a kapitányával. Bizonyara büszke lesz a fiára. Igaz is, mi az ön papaja? — Százados urnák jelentem: tábornok! — vágja össze bokáját a legenyke. Egy fiú az osztályban uj szomszédjától érdeklődik — Hány eves vagy? — Kilenc. — Dohányzói? — Nem. — Iszol? — Nem. — Van már nőd? — Nincs. — Hat akkor pajtikám, nem is vagy te meg kilenc éves. Ä — Halasszuk el a szökést, ma jó film van a tévében... Az igazgató hivatali szobájába egy hölgylatogato érkezik. — A hirdetés ugyeben jöttem, amely szerint titkárnőt keresnek. — Sajnos. . . — Tálán elkestem? — Igen — válaszolt az igazgató, s amikor a jövevény kilepett az ajtón, hozzátette: — Legalább tizenöt evet! VE__Azt hiszem, ideje lenne bevallani apámnak, hogy nem arab sejk, hanem villanyszerelő vagy... 8