Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 4. szám

Thursday, Jan. 22. 6---------------------------------------------------------------------------óhaza---------------­Jelentés o budapesti parlament téli üléséről December 17.-en délelőtt megkezdődött az or­szággyűlés teli ülésszaka. Két fontos pont került az ország vezetői ele megtárgyalásra: 1. / Az V. ötéves terv javaslata, 2. /az 1976 évi kőltsegvetes. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy Veszprém megye 13-as számú országgyűlési kerületében az időközi válasz­tás a törvény előírásainak megfelelően folyt le, kép­viselőnek Udvardi Erzsébetet választottak meg. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentér sét tudomásul vette, majd a jogi igazgatási és igaz­ságügyi bizottság javaslatára Udvardi Erzsébet or­szággyűlési képviselőt igazoltnak jelentette be. A napirend tárgysorozatának elfogadása után Hu­szar István miniszterelnök-helyettes,a tervhivatal el­nöke tartotta meg expozéját. Beszámolt a IV. öté­ves terv végrehajtásáról, megállapította, hogy a IV. öteves terv céljait elertek. Ezek a társadalmi terme­lés hatékonyabbsága, ill. ennek novelese, kiegyen­súlyozott es egyenletes gazdasági fejlődés, a terme­lés korszerűsítése es összetételének javítása, a nem­zeti vagyon gyarapítása. Elérték a lakosság életszín­vonalának folyamatos emelkedései, a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinami­kus bővítését. AZ UJ ÖTÉVES TERV FŐBB IRÁNYZATAI Huszár István kifejtette, hogy a belföldi felhasz- nalas meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jö­vedelmet, számottevő a költségvetés hiánya es nem kiegyensúlyozott az ország nemzetközi fizetési mér­lege. Az egyensúly javításának feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növe­kedése a nemzeti vagyon növekedésénél lassúbb üte­mű legyen. Ennek megfelelően az előirt 30-32 %-os növekedéssel szemben a belföldi felhasználás 23-25 %-os növekedését tervezhetik. Ez az arany lehetővé teszi, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. Az egyensúlyi helyzet irányításának biztosítása csak az­zal a feltétellel lehetséges, ha a termelés hatékony­ságát növelik. Miután nincs lehetőség uj munkaerő bevonására a termelésbe es uj munkahelyek tömeges létesítésére, az alig növekvő létszám az iparban, a mezogazdasagban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és to­vábbi gépesítést. Huszár István kifejtette, hogy még számottevő a munkaidő kiesés, sokszor rosszul hasz­nálják ki a munkaidő alapot, nem mindenütt meg­felelő az üzem-és a munkaszervezés, sok helyen nem kielégítő a munkafegyelem. A műszaki színvonal gyorsabb utemu emelése szintén fokozhatja a terme­lékenység emelését, ót év alatt 32-34 százalékra. IPARFEJLESZTÉS A MINŐSÉG JEGYEBEN Huszar István kifejtette továbbá, hogy az ipar termelését az V. óteves terv alatt évi 6 %-al kíván­jak növelni. Az ipar fejlesztései ót ev alatt 340-350 milliárd forint beruházással segítik elő. A villamos­energiaipar termelését évi 7 %-al növelik. Folytat­ják az energiaszerkezet korszerűsítését. 1980-ra az energiafelhasznalasban a szénhidrogének arányát az 1975 évi 57 %-ról 64-66 %-ra növelik A szénhidro- ge'n-szüks’eglet kielégítésében továbbra is döntő sze­repe lesz a Szovjetuniónak. A földgáz szerepe to­vább emelkedik és ezért a hazai termelést 6 milliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehoza­tal növelése céljából részt vesznek az orenburgi gáz­vezeték epiteseben. A villamosenergia növekvő im­portja mellett az erőmüvek kapacitásának bővítése is szükséges lesz. A többi agazat közül a vegyiművek fejlesztését tervezikevi 9 %-al. Növelik a műtrágyák, növényvédő, állatgyógyászati es takarmanykiegészi- to szerek gyártását. Tovább fejlesztik a gyógyszer­ipart. A vas-es acélgyártásban korszerűbb, ertekesebb termékek gyartasa vegett, elsősorban az ötvözött es nemes acelgyartmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek gyártását növe­lik. Nagy figyelmet fordítanak a gépiparra. Folytat­ják a ruházati ipar rekonstrukcióját. A terv korszerű, jó minőségű és könnyen kezelhető ruházati termé­kek fokozott gyártását irányozza elő. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javí­tása, a gazdaságos kivitel novelese, a mezőgazdasági termekek minőségileg magasabb szintű feldolgozá­sa es tarolasa a feladat, valamint a csomagolás és szállítás javitasa. A MEZŐGAZDASÁG INTENZÍV FEJLESZTÉSE A mezogazdasagban a termeles évi 3.2-3.4 %-al növekszik, ami lényegeben megegyezik a IV. öteves terv alatt élért fejlődéssel. Ez csak intenzív fejlődés­sel, a termőföld ésszerű kihasználásával érhető el. A mezőgazdaság fejlesztésére ót év alatt 105-107 milliard forint beruházást eszközölnek. A fejlesz­tés középpontjában a ge’pesités áll; a beruházási összeg mintegy felét erre fordítják. A termelés a- lapját továbbra is a szocialista nagyüzemek képezik. Ezekben évente 4.5-5 %-al emelkedik a termelés. Az építőipar alapvető feladata, hogy 30-33 %-al e- melje termelését. Fejlesztésére a terv szerint 19-20 milliard forint áll rendelkezésre. Huszár István kijelentette, hogy a népgazdaság fejlesztésének célja a dolgozók életszínvonalának novelese, a szebb, a kulturáltabb életfeltételek meg­teremtése. A tervidőszakra 18-20 %-os reáljövede- lem-növekedest terveznek. Ugyanakkor ügyelnek, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor a terve­zet szerint alakuljon. Az expozét vita követte. Elsőnek Dr. Bognár Jó­zsef, Budapest II. kér. képviselője szolalt fel. El­mondta, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az or­szággyűlés állandó bizottságai megvitatták, a tervet reálisnak, jól megalapozottnak találtak. A bizottság nevében indítványozta, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés emelje törvényerőre. A vitához több, mint 20 képviselő szolt hozzá, majd másnap délután az ötéves tervre szóló törvény­javaslatot törvényerőre emeltek. Az országgyűlés harmadik napjan Faluvegi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját az 1976. évi költségvetésről. Utána Varga Gyula képviselő, a törvénytervezet előadója kapott szót. Több, mint tizen hozzászóltak, de végül is az országgyűlés tör­vényre emelte a javaslatot. Jelen voltak a parla­mentben az Elnöki Tanács vezetői, Losonczi Pallal az élen a kormány tagjai es az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint az emeleti páholyok­ban a Budapesten akkreditált diplomáciái testület több vezetője és tagja. Fodor Erna 1975 márciusában a Borsodi Állami Építőipari Vállalat szakemberei uj lakótelep házainak szerelé­sét kezdtek meg Miskolc belvárosában. Előre gyár­tott elemekből 5 es 11 szintes, 66, 132 és 154 laká­sos épületeket emelnek. 1975 végéig 803 lakás építését fejezték be. ^ Mitől jó a kávé? Kávé nélkül nincs élet — bizonyítgatják a törökök azoknak, akik kevésbe kedvelik. Magyarországon nincs szükség az efajta reklámra, mert jelenleg az egy főre jutó évi kávéfogyasztás 2.60 kg. Arany János szerint — fantázia-e vagy a valóság — az első magyar kavefogyaszto Török Bálint volt, aki valamelyik magasrangu törők urnái vendégeskedett es ott az ebéd végeztevei megitatták e különleges nedűvel, a “fekete levessel”. A XVII. század máso­dik felében pedig már néhány kávézóház is volt Ma­gyarországon, majd 1796-ban megalakult a Pesti Polgári Kavéfözótársasag. Igen nagy kávefogyasztó hűében állt Déryné* is, és nem kevésbé szerette, az akkor meg luxusnak számító italt Jókai Mór es fele­sege. Laborfalvi Róza. A Pesti Hírlap 1907-ben meg­jelent egyik szama mar ezt Írja: “A sok kávéhaznak az az oka, hogy keleti nép vagyunk, mérsékelt erő­feszítéssel élünk, és szeretjük a semmitevést intéz­ményesen biztosítani. . .” Napjainkban ritka — talán nincs is — olyan ház­tartás, ahol ne főznének kávét. Isszák a “fekete le­vest” akkor, ha fáj a fejük, ha álmosak vagy ha ven­dég érkezik, de sokszor időtöltésből vagy megszokás­ból is. A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vallalat — ahol a kávét csomagolják — Afrikából, Kőzép-és Dél- Amerikábol, valamint Ázsiából importálja a nyers kávét, majd megfelelő arányokban összekeverve pör­köli. A naponta frissen pörkölt kávét azonnal cso­magolják és meg aznap továbbadják a kereskede­lemnek. Milyen legyen tehat a jó kave? Egy angol szakér­tő igy fogalmazta meg: “Tiszta legyen.mint egy an­gyal, fekete, mint egy ördög, forró, mint a pokol, es édes, mint a szerelem” A kávét igen sokfeleképpen fogyasztják. Az ola­szok, a franciak és a magyarok szeretik az erős, úgynevezett eszpresszókávét. A németek sok kávét isznak ugyan, de aromájában és erősségében meg sem közelíti a magyart. Az olaszok kedvelik a Capuccinot (rövid erős, feketekávé, tejszínnel és kakaóval a te - tetején). A bécsiek a Kapuzinert isszák szívesen ( ká­vé kévés tejjel ).Végül egy mexicoi recept: a kávé- órlemenyre annyi kiskanál kakaóport tesznek,ahány duplát akarnak készíteni, és igy főzik le, majd izles szerint edesitik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom