Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 4. szám
u-sday, Jan. 22. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓ XANTUSJANOS Folytatás EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY I.Szuverén egyenlőség a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletbentartása A részt vevő államok, megerősítve elkotelezettseguket a beke, a biztonság, az igazságosság, valamint a barati kapcsolatok és az együttműködés további fejlesztése mellett; elismerve, hogy ez a nepek érdekeit es vagyait tükröző elkötelezetts'eg, a múlt tapasztalatai következtében, megnovekedett felelősséget ró mindegyik részt vevő államra most es a jövőben; megerősítve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében betöltött tagságukkal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaival es elveivel összhangban teljes mértekben és cselekvőén támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és azt, hogy növekedjek szerepe és hatékonysága a nemzetközi béke. biztonság és igazságosság megszilárdításában es a nemzetközi problémák megoldásának, továbbá az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének elósegitésében; kifejezve közös elkötelezettsegiiket az alábbiakban kifejtett elvek iránt, amelyek összhangban állnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányával, úgyszintén közös akaratukat, hogy ezen elvek alkalmazásában az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és elveivel Összhangban járnák el; kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy mindegyik részt vevő állam az összes többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül azok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerere, valamint nagyságára, földrajzi helyzetere és gazdasági fejlettségi szintjére, tiszteletben tartja s alkalmazza a következő elveket melyek mind elsőrendű fontosságúak és kölcsönös kapcsolataikat vezérlik; A) Nyilatkozat a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről A reszt vevő államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőséget és sajátosságát, valamint a szuverenitásukban foglalt és általa felölelt valameny- nyi jogot, amelyekbe beletartozik többek között minden allam joga a jogi egyenlőségre, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre. Úgyszintén tiszteletben tartják egymás azon jogát, hogy szabadon válasszák meg és fejlesszék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszereiket, valamint azt a jogukat, hogy maguk határozzák meg törvényeiket és államigazgatási szabályaikat. A nemzetközi jog keretein belül valamennyi reszt vevő államnak egyenlő jogai és kötelességei vannak. Tiszteletben tartják egymás azon jogát, hogy kapcsolataikat más államokkal a nemzetközi joggal összhangban és e Nyilatkozat szellemeben belátásuk szerint határozzák és valósítsák meg. Úgy vélik, hogy határaik, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megegyezéssel, megváltoztathatók. Úgyszintén joguk van ahhoz, hogy nemzetközi szervezetekhez tartozzanak vagy sem, részesei legyenek két- vagy többoldalú szerződéseknek vagy sem, beleertve azt a jogot, hogy résztvevői legyenek szövetségi rendszereknek vagy sem,- úgyszintén joguk van a semlegességre. (Folytatjuk) (Folytatás a múlt hétről) A tudományos társaságok is meghívták előadások tartására és több ilyen társaság tagjává is választotta. 1857 tavaszán újabb kitüntetés érte Xántust, a kormány kinevezte! a dél-kaliforniai tengerpartot felmérő és kivizsgáló bizottság tagjává. Abban az időben az amerikai vasút még gyermek- síneken járt. Washingtonból San Francisco-ig csak lovaskocsin lehetett menni, amit Xántus nem talált alkalmasnak. Hajóval ment a középamerikai Panama államba, azon keresztül egy keskeny utón a kígyókkal és vadállatokkal teli őserdőn át a Pacific-óceáni oldalra. Ott ismét hajóra szállva, ment felfelé San Franciscoig. SAN FRANCISCO már része volt az Egyesült Államoknak és Xántus odaérve egy uj világot pillantott meg. Az aranyláz tetőpontján volt. 25 újság jelent meg a városban, 17 angol nyelvű, 3 német, 3 francia, 1 spanyol és 1 kinai. Az újságok nem közöltek:mást, mint az arany napi árát, hirdetéseket és gyilkosságokat. Xántust persze nem érintette az aranyláz-betegség, pedig az ő tudományos felkészültsége bizonyára sikerhez segítette volna. Találkozott Ha- raszthy Ágostonnal, akiről megemlékezett Írásaiban. A meglévő várakban helyezkedett el a felfedező expedíció és onnan jártak ki a különböző vidékekre. DÉL-KALIFORNIA FELFEDEZÉSE A magyar Xántus János nagyban hozzájárult Dél-Kalifornia felfedezéséhez. Először a Mojave sivatagban töltöttek hosszabb időt, majd San Bernardino és Sierra Nevada-tól a Camino del Diablo-ig. Itt is gyűjtötte a növényeket és ásványokat, de főképpen a bennszülötteket tanulmányozta. Meg is irta élményeit: “Utazás Kalifornia déli részén” cimmel. ÚJRA OTTHON 1861-ben Magyarországon találjuk Xántust. A légkör még mindig a Haynau-terrortól sötét. A kiegyezés még messze van. A forradalom katonáinak ezrei még mindig sinylödnek. Xántus nagy gyűjteménnyel érkezett haza. Amerika természeti kincseiből hozott mintákat, vagy leirásokat, és a Nemzeti Muzeum rendelkezésére bocsátja. A muzeum elfogadja az ajándékot, de állást nem kínál neki. Hogy is kínálhatna állást egy 48-as honvédtisztnek, aki nem adta fel a magyar népnek a Habsburgok alóli felszabadulásának eszméjét. Csalódottan jött vissza Amerikába. Washingtonban ismét szívesen fogadták és követnek nevezték ki Mexikó Manzanillo városába. A dél-mexikói növény- és állatvilág érdekessége ismét tettekre serkenti. Tudományos expedíciót szervez a Sierra Madre-be. De a szokatlan éghajlat miatt csak nagy megerőltetéssel tudja munkáját végezni, meg is betegedett és kénytelen volt Mexikót elhagyni. VÉGSŐ ÁLLOMÁS MAGYARORSZÁG 1864-ben visszatért Magyarországra. 1867-ben, a kiegyezés után Eötvös kultuszminiszter kinevezi muzeumőrnek, ahol a néprajzi osztály igazgatója lett. Ugyanakkor megalapítja a budapesti Állatkertet. 1868-ban a magyar kormány egy kinai expedícióra küldi ki, de már betegeskedik és rövidesen visszatér útjáról. Utolsó éveiben szinte fanatikusan mondotta, hogy ő az egész emberiséget gazdaggá szeretné tenni. Csak annyi tehetsége volna, hogy a köveket arannyá tudná változtatni, akkor ő azt a szegények között elosztaná és igy minden nyomorúság eltűnne a föld színéről. - * Pesten halt meg. , “Gyakorlati ember volt ugyan, de nagy tudását, képességét nem a saját meggazdagodására, használta fel, hanem a tudomány szolgálatába állította” — Írja az egyik könyv róla. Ez a kiváló 48-as honvéd Amerikában töltött évei alatt a következő tisztségeket töltötte be: Professor of the University of New Orleans, Member of United States Survey Expedition of Kansas Territory, Member of United States Coast Survey of West Coast, Consul of United States to Mexico, Correspondent contributor to the Philadelphia Academy of Natui-al Sciences, Member of Academy of Natural Sciences, Member of American Philosophical Society, Member of Atheneum of Boston. Schafer Emil VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phonr. LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. Brack Reich Bejárat 1545 Second Avenue 7 /ÜT>-A91'° Magyarok 37 Egyesült Államok 200 éves történelmében
