Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 4. szám
iay, Jan. 22. 1976. 5 MEXIKÓ SEGÍTI INDIÁN LAKÓIT Kulturális megmozdulás az egyik mexikói indián közösségben. Az egymást kővető kormányok általi elhanyagoltság után, Luis Echeverria Alvarez, Mexiko jelenlegi elnökének kormánya végre törődik az ország öt millió főnyi indián lakosságával. 1970 öta óriási összegeket fordítottak az indiánok problémáinak megoldásara és a Nemzeti Indián Intézet megerősítésére. Ami még ennél is fontosabb, nagy az igyekezet arra, hogy nemzeti öntudatuk iránt büszkeséget ébresszenek az indián falvak elcsüggedt lakosaiban. Ezeket Írja Alan Riding a mexikói indiánokról szóló cikkeben, a N.Y. Times december 26.-i számában. A cikk hú képet ad az Echeverria kormánynak az indiánok érdekében kifejtett erőfeszítéseiről és a történelmi előzményekről. A cikkből az alábbi részleteket közöljük. “Azelőtt szokás volt, hogy az indiánokat beolvasszuk” — mondotta Salomon Nahmad Sitton, az Indian Intézet vezetője. “Most inkább azt szeretnénk, hogy a társadalomba integráljuk őket, anélkül, hogy kultúrájukat elpusztítanánk. Arra kell irányítanunk az indiánokat, hogy meg tudjanak élni olyan társadalomban, amelynek szamukra két kultúrája, két nyelve van.” Az Intézet adatai szerint a mexikói indiánok 74 népi csoportra oszlanak, 183 nyelven és táj- szólással beszélnek es sok csoport egymástól nagy elkülönültségben el. A spanyol gyarmatosítók uralmától kezdve az uralkodó osztály mindig azon volt, hogy megakadályozza az indián csoportok egymáshoz való csatlakozását, amely az uralkodók számára politikailag veszedelmes mozgalom kifejlődéséhez vezethetett volna. Amint a spanyolok és leszármazottaik a termékeny alföldi területeket egymásután elraboltak, az indiánok valóságos rabszolgák lettek az uj földbirtokokon, vagy a hegyek vagy puszták magányosságába menekültek el. Az 1910-től 1917-ig tartó forradalom alatt, amikor a 12 milliós lakosságnak meg több, mint a fele indián nyelvű volt, a forradalom “földet, szabad- ságot” jelszavára az indiánok közül sokan felkeltek. Emiliano Zapata parasztvezér, aki maga mesztic származású volt, támogatta az indiánok ügyet es az indiánok ezrei harcoltak es adtak életüket a forradalmi harcolok oldalán. A forradalom után — csupán a harmincas evekben, a Cardenas kormány rövid időszakának kivételével - az indiánokat ismét elfelejtették, leigáztak, AMERIKAI MAGYAR SZOepp úgy a falusi meszticek, mint a városi uralkodó osztályok. Burkolt faji megkülönböztetés fejlődött ki, sok falusi iskolában az indián nyelvet és öltözetet betiltották és a varosokban úgy hirdették irodai titkárnőket, hogy fontos a “jó megjelenés”, ami alatt azt értették, hogy indián, vagy vegyes származású nők nem kívánatosak. De mindezek ellenére, 450 évvel a spanyol hódítás után, sok indián községben meg nagyon erősen megmaradtak a kulturális hagyományok. Több helyen ellenálltak a misszionáriusok behatolásának es sok helyen csak saját vezetőikre hallgatnak. De az indiánok elete ma nagyon nehéz és sok zavaró körülménnyel néznek szembe. Legtöbben a legnagyobb nyomorban élnek, gyakori a rosszul tápláltság, a betegseg, az alkoholizmus, es nagyon nagymértékű a gyermekhalandóság. Elnyomatásban élnek és közösségi földjeikből egyre többet veszítenek el. Legtöbbet a kevert európai és indián szülőktől szármázó meszticek ellen panaszkodnak, akikkel leggyakrabban érintkeznek. Mint Echeverria elnökkel folytatott beszélgetésben a Tarahumara törzs fonóké, Diaz Olguin kijelentette: “A legnagyobb csapást szamunkra a meszticek okozzák, akik ellen semmit sem tehetünk, mert erősek. Megrabolnak bennünket, gyilkolják népünket, leigázzák és megerőszakolják leányainkat Földjeinken marihuánát termelnek. Iszákossá tesznek bennünket.” A meszticek valóságban a többséget képezik Mexikóban es sokan a politikában vagy az üzleti világban magas pozíciót töltenek be. A falvakban, bar ők maguk is valamennyire kizsákmányolt helyzetben vannak, az indiánokat kizsákmányolják és lenezik. A délnyugati Chiapas államban például a valamikor buszke Lacandone indiánoknak papíron 1.5 millió aker erdőség van a birtokukban, de a törzs 195 megmaradt tagja nyomorúságos falvakban, a legnagyobb nyomorban él, parányi földjükből alig tudják a betevő falatot előteremteni. “Általában az indiánok azok a parasztok, akik a rossz termóföldu országnak a legrosszabb földjéből élnék... mindent, ami az övék, vagy amit termelnek, ellopnak tóluk, vagy valahogyan megrövidítik őket”, mondotta Fernando Benitez, Mexikó legkiválóbb indián szakértője. Minden uj generációval egyre több fiatal indián hagyja el a falvakat és megy a városba Szerencset próbálni. Vannak, akik visszatérnek, de már nyugati ruhában, sokszor zsebükben tranzisztoros rádióval és elmondják, milyen az elet a hegyek mögött. Habár Mexikó lakossága 1940 óta megháromszorozódott, az indiánok száma változatlan maradt. Echeverria már elnökségi kampányában elvetette az eddigi szokásokat és kereste az indiánokat. Azóta ő és felesége, személyes odaadással igyekszik az indiánok életét megjavítani és kultúrájukat megvédeni. Az elnöki palotát is indián népművészeti tárgyakkal rendezték be és diplomáciai fogadtatásoknál arra kérik a meghívott nőket — a nyugati divatkreációt kedvelő dámák bosszúságára — hogy indián népi öltözetben jelenjenek meg. A kormány a legeldugodtabb indián falvakban is iskolákat, klinikákat állított föl. A Nemzeti Indián Intézet működését, amelynek 1970-ben 11 körzeti központja volt, jelenleg 64 központra terjesztette ki. Az Atlacomulco körzet vezetője, Lionel Vera Naverrete mondotta: “A jovó kulcsa az iskoláztatásban van. Ezért hangsúlyozzuk az iskoBALESETBIZTOSÍTÁS ÚJ ZÉLANDON A kapitalista országok között Üj-Zéland eddig is a legtöbb társadalmi-jóléti szolgálatot nyújtotta. Az általános szülési, anyasagi javadalmazástól kezdve, az ingyenes korházi ellátás, ingyenes gyógyszerek, 18 éves korig ingyenes fogorvosi kezelés mindenkinek kijár. Múlt ev április 1.-én az általános állami balesetbiztosítás is eletbe lepett, amely bárki hibájából történt baleset áldozatainak nemcsak teljes orvosi, vagy esetleg temetkezési költségeit, de sok más velejáró költségéit is megfizeti A törvény nem hoz morális iteletet, hogy ki hibaja volt a baleset, hanem megfizeti az áldozat elvesztett keresetenek nagy részét s ha szükséges, egész életére gondját viseli. Uj-Zeland balesetbiztosítása az országban mindenkire vonatkozik, akár lakos, akár külföldi vendég. Nem kell többé a balesetben sérülteknek bírósági utón kiharcolni a kártérítést. Emiatt csupán az ügyvedek károsulnák. Mint sok más országban, Uj-Zelandon is volt munkahelyi balesetbiztosítás, de a javadalmazas nagyon kevés volt és nem mindenkire vonatkozott. Az uj javadalmazások most messzemenőek. A test bármely részenek elvesztéséért nagy biztosítási összeg ja'r, s fedezi a megbénult áldozat hazanak szükséges átépítését, munkaképtelensége alatt fizetésének nagyobb részét' s ha szükséges, uj foglalkozásra is nyújt kiképzést. Ha a baleset az áldozatot eltorzítja,ezert külön nagy összeget kap. A biztosítás megfizeti az eltörött szemüveget, az elszakadt ruhát es meg a korházba látogató rokonok útiköltségét is. Ha valakinek az áldozat segítése penzebe került, azt is megtérítik. Ha háziasszony az áldozat, a biztosítás fedezi a házvezetőnő költséget, vagy a férj fizetését, ha otthon kell maradnia a gyermekek gondozására. Az áldozat özvegye javadalmazást es az elhunyt heti fizetésének egy részét kapja. Ez nemcsak törvényes házastársaknak jár, de bárkinek, akinek eltartása az áldozattól függött. Az elgondolás ezek mögött az, hogy a társadalom kötelessége a beleset áldozatairól gondoskodni. A következő lépés Új-Zélandon, hogy a kormány az általános biztosítást betegségre is kiterjessze. A szomszédos Ausztráliában is egy hasonló, egészségre is kiterjedő allami biztosítási javaslaton dolgoznak. Iákat. De kétnyelvű indián tanítókat alkalmazunk, nem meszticeket, hogy az indián gyermekek megértsek: a társadalom részei lehetnek anélkül, hogy fel kellene adniok saját kultúrájukat.” Nehezebb a föld- és a mezőgazdasági termelés kérdését megoldani, mert ez az általános földkérdésnek egy része, amiben a hitel hiány a, a rossz termőföld és .a korrupt ügynökök nagy szerepet játszanak. Mindennek ellenére, generációk öta először, az “indianizmus” uj szelleme tör előre mindenütt es októberben első Ízben megtartották Patzcuaro-ban az Indián Népek Országos Kongresszusát. Újítsa még ^előfizetését^
