Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-01 / 14. szám

AMERIKAI MAGTaii ö-lw Magyarország ! NAGYMAROSI TÁVLATOK Vázlat a tervezendő vízlépcsőről A vizitiinder-mondárol hires rajnai Loreley-szikla dunai másat Nagymaroson rakták össze kövekből. Még Széchenyi István javasolta ezt, hogy télén a partra sodródó jegtorlaszoktol megvedje a községét. Ez Nagymaros egyik legrégibb vízi létesítménye. A legújabb viszont olyan technikai, építészeti óriás lesz, hogy össze sem vethető az előbbivel. Az újról meg csak annyit tudnak a nagymarosiak és az ország is, amennyit az V. öteves terv közölt: “A Duna további vizgazdalkodasi, energiatermelesi es hajózási hasznosítása erdekeben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal közösen elő kell készíte­ni Gabcsikovo—Nagymaros tersegeben a Dunai Vizi- eromu es Vizilepcsorendszer építését.” Az 5200 lakosú nagyközségben immár hetek óta téma: vajon milyen lesz ez a vizi óriás, mit jelent majd nekik es az országnak. A KGST határozata alapjan 1961-ben elkészült a Duna Dévény—Fekete-tenger közötti szakaszának — 11 vízlépcsőre alapozott — komplex hasznositasi terve. Ebben mar a gabcsikovo—nagymarosi vizlep- csorendszer is szerepelt. Összehangolt részé ez az államközi Duna Bizottság fejlesztési programjának is. 1972-ben kezdett működni Jugoszlávia es Roma­nia közös Vaskapu energetikai es hajózási rendsze­re. A Duna—Majna—Rajna csatorna 1982-re terve­zett megnyitása után Magyarorszag es a többi Duna menti allam nemcsak a Fekete-tenger, hanem az Atlanti-ocean fele is közvetlen vizi úthoz jut. Bele­illeszkedik az osztrák Duna-szakasz erőteljes fejlesz­tési folyamata es a közös bolgár—roman vízlépcsők epitesenek elhatarozasa is. Mindez Europa egyseges viziuthalozatanak gerince lesz. IAz új óvodában A berettyóújfalui ovodasok — ötszázán vannak —, a község hat ovodajaba járnák. Közülük tálán azok az apróságok örülnek legjobban reggelenként, akik az uj, modern oviba járhatnak. Az ötmillióért fel­épített ovoda sokat segített a község gondjain. Száz személyesre terveztek, de mar most tizen­héttel többen vannak a kicsik. Az uj ovoda minden kényelmet biztosit a gyere­keknek. Tizenheten gondoskodnak arról, hogy min­denük meglegyen: nyolc ovono, négy dajka foglal­kozik a kicsikkel, a többiek pedig a kiegészítő munkát végzik. A csoportok foglalkozását példás körülmények kozott vezethetik az ovonok, hiszen mindegyik közösségnek k’úló'n foglalkozó terme van. Berettyóújfaluban rövid szünetelés után ismét kepeznek ovonoket — középfokon. Az uj ovoda az oktatást is segíti: ott is megismerkedhetnek a fiatalok jovendo hivatásukkal. aiiiiiiiiiiimiiiiHiiíiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 i IWR rXiiAVMÄlfßrfl 210 EAST 66th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 =j e InIVA rOUuTNOIVdEu - telefon: 1212) 535^490 - ; = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ~ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E = IKKA Magyarországra —TUZEX Csehszlovákiába E Évről évre többen tornásznak a munkahelyen A SZOT sportosztálya a napokban összegezte, hogy az elmúlt evben, a fővárosi es vidéki gyárak­ban, üzemekben, intézményekben hányán vettek reszt rendszeresen a munkahelyi testnevelésben. A statisztika arról tanúskodik, hogy tavaly mint­egy 14 ezerrel emelkedett a munkahelyeken rend­szeresen tornázok szama. 1970-ben, amikor a SZOT átvette az MTS-tól a munkahelyi testnevelés szervezését, az ország 134 munkahelyen 23 ezer 380-an jelentkeztek a lazító tornákra. Az elmúlt evben országszerte már 500 munkahelyen 73 ezren vettek részt a néhány perces mozgásban. Az üzemorvosok tapasztalata szerint, azok a dolgozok, akik csatlakoztak a tornazokhoz, keve­sebbet panaszkodnak derékfájásra, idegfaradtsagra, reflexeik lassulásara. A megyek közül Győr megye vezet, ahol 20 munkahelyen, több mint 7 ezren tornáznák napon­ta. A gyárak közt a martfűi Tisza Cipőgyár vezet, ahol csaknem minden dolgozo — mindennap több mint négyezer ember — tornaszik a munkahelyen. Készül a 41 kötetes Nagylexikon A lexikonok korát éljük. Elég csak néhány pil- lantast vetnünk a közelmúltban megjelentekre. Mert van már hetk’ótetes Uj magyar, háromkötetes Magyar irodalmi, négykötetes Orvosi, Művészeti és hatkötetesTermészettudomanyi lexikon,mely utób­bi hetedik, kiegészítő kötete eppen most van a nyomdában. A háromkötetes műszaki gyűjtemény­nek is most készül a negyedik, kiegészítő kötete. A főváros centennáriumára adták ki a Budapest lexi­kont es meg folytathatnánk a sort mindazokról a kiadványokról, amelyek az Akadémia Lexikon Szerkesztőségétől kerültek ki 1959 óta csaknem két és fel millió példányban. A tízkötetes Világirodalmi lexikonban például — amelyből ez idáig mar megjelent négy kötet — a világon elsőnek mutatják be a többi kozott Feke- te-Afrika, az arab nepek, Del-Amerika, Indonézia es Korea irodalmat. A Pedagógiai, a Biológiai, a Magyar néprajzi lexikon mellett a szerkesztoseg műhelyében mar ké­szül a Jogi enciklopédia, s a Zrínyi Könyvkiadóval közösen az Űrhajózási kislexikon. Az Apollo-programon, az UFO-kon s a repülő csészealjakon kívül megtalálható benne mindaz, amit egy leendő űrhajósnak tudni kell. A magyar könyvkiadásnak is az egyik legnagyobb vállalkozása az Akadémiai Kiadó negyvenegy köte­tes Nagylexikona (AKN) lesz, melynek főszerkesz­tője Kopeczi Béla akade'mikus, a szerkesztő bizott­ságon kívül már mintegy Ötszáz külső munkatársat is bevontak a munkába. A sorozat előreláthatólag 1977. es 1990. kozott jelenik meg. Modern, altalá­nos lexikon lesz, mindazt az ismeretanyagot fel­öleli, amelyet nekünk magyaroknak a XX. század utolsó negyedében sajat magunkról és a világról jó tudni. , újítsa meg előfizetését’!! 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom