Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-09-04 / 34. szám

Thursday, Sept. 4. 1975. Deák Zoltán: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Fából forogott fájdalom Ősze András,bartok szobrászati tolmácsolója NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZ VILÁGKONGRESSZUS Cofumbust a föníciaiak is megelőzték ? Tudósok körében ma már eleggé elterjedt a véle­mény, hogy az észak-európai viking hajósok jóval Columbus expedíciója előtt partra szálltak az ame­rikai kontinensen. Most a Harvard embertani mú­zeum egyik munkatársa, Barraclough Feli profesz- szor azt állítja, hogy a vikingeket is csaknem egy évezreddel megelőzték a föniciaiak. Feli professzor megállapításait egy feliratra ala­pozza, amelyet a Massachussets állambeli Boúrne városka közelében találtak. Egy kőtáblára vésve itt a kővetkező pun nyelvű szöveget azonosították: “Hatalombavételi hirdetmény. Nem kitörlendő. Hanno birtokba veszi ezt (a helységet).” Hanno, karthagói herceg III. Hiram király szolgálatában állt. Az egykori krónikák többször megemlékeznek róla, mint korának legnagyobb hajósáról. A becsle­sek szerint i. e. 550 es 500 között számos expedíci­ót vezetett a Földközi-tengertől keletre es nyugat­ra. Eljutott a V őrös-tengeren es a Csendes-óceánon át Dél-Amerikába és elhajózott az Új Világba is. Feli szerint a Bourne-ban talált felirathoz hasonlót korábban mar Mexikóban, Kanadaban és Dél- Amerikában is találtak. A pun nyelvű szövegek mindegyiken utalas történik Hannora. Chile négy legszegenyebb tartományában, Curi- coban, Talcaban, Linaresben és Maulinban, 20.000 gyermek nem jarhat iskolába. Kévés az iskola es költséges a tanittatas, a gyermekek többségének 1-2 év múltán örökre búcsút kell vennie az iskola­padtól. • Európa lakossága fokozatosan öregszik. A szüle­tések száma az elmúlt tiz ev alatt jelentősen csök­kent. Egy-egy csaladra átlagosan 1—2 gyermek jut. Százalékban kifejezve: Nagybritanniaban es Belgium­ban 2 kórul, Svédországban 1,87 az NSZK-ban csu­pán 1,57. Este 8 óra. A Duna felöl kellemes husito szellők bujkálnak keresztül a Halaszbastya finoman cizellált teraszain. A Mátyás templom egeket kémlelő tornyában meg­szólal és nyolcat üt a harang. Szent István magabiz- tosan,ezerevhez illő nyugalommal ul a lován es joga­rával, úgy tűnik fel, int a karmesternek: kezdheti a hangversenyt. A szombathelyi szimfonikus zenekar 24 tagú vo­nós együttese hegedűinek es csellóinak húrjain, mi­ként egy ellenállhatatlan könnyaradat, előtörnek Bartók Divertimento -jának mérhetetlen fájdalomtol itatott akkordjai. A melódiák ott terjengnek fölöttünk, aztán fel- szállnak magasra, átkelnek a Dunán, bejárják az or­szágot, szállnak más országok felé is, mindenüvé, ahol. szükség van arra, hogy időnként eszebejusson az embernek a múlt. * * * Bartóknak e leírhatatlan szépségű műve, amelyet 1939-ben irt es amelyben mintegy megjósolta az el­következő esztendők tragédiáit, az emberiség szen­vedéseit, jutott eszembe, amidőn először leptem át OSZE ANDRÁS szobrászművész lakásának küszö­bét es megpillantottam a szoba mind a négy falat befedő állványokon csodalatos szobrászati alkotá­sait. Úgy tunt fel, mintha a Divertimento kottáját lat­nam, csakhogy minden egyes hangjegy helyét a mű­vész egy-egy alkotása helyettesítené. Ősze András fába es ércbe faragta, veste a gyotrelmes látomásokat, amelyeknek Bartok zenei formában adott kifejezést. De nemcsak szobrászati mesterművei juttattak Bartókot eszembe. Habar nem is fejezte ki megany- nyi szóban, de szavai között megérthettem, hogy az ó minden igazságtalanságra érzékenyen reagáló lel­két bántja az az igazi művészetet lealacsonyito üz­letieskedés, törtetés, amelyet szüntelen tapasztal az amerikai életben. Akaratlanul ez is Bartókot juttatta eszembe, akit hasonló közöny, meg nem értés vett körül, itteni szamkiveteseben. Szeretnem hinni, hogy mindez mulo jelenségnek fog bizonyulni, hogy hamarosan megérdemelt elis­merés veszi korul e nagy művészt. Bizonyára ezt sejteti az a tény is, hogy tálán leg­kiemelkedőbb raizsorozatat (mert szobrászát mel­Ösze András: “Szegénység” lett Ősze kivételes tehetségű rajzolóművész is) a Gilgames eposz témájából merítette. Gilgames, az Örök vándor a halhatatlan sag kulcsát kereste bolyon - gásaiban. A kulcsot, amelyet egyik őse rejtett el va­lahol. M f f M f Hisszuk, hogy akarcsak Bartok, Ősze András is meg fogja találni, de mondhatjuk, már meg is talál­ta a művészi halhatatlanság kulcsát. Es reméljük, hogy a sors hosszú évekkel fogja megajandekozni, amelyekben egészségben es boldogságban élvezheti majd kedves feleségével együtt a neki kijáró elis­merést. Úgy itt, mint az ősei hazájában. Augusztus 22 es 29. kozott tartottak meg San Franciscóban a 14. nemzetközi történész-világ* kongresszust, amelyre Nemes Dezső akadémikus vezetésével tizennyolc tagú magyar történészkül- döttseg utazott. Az ötévenként megrendezett tanácskozásnak (a legutóbb 1970-ben Moszkvában volt) nincs közpon­ti témaja. Csaknem 500 történész gyűlt össze a tanácsko­zásra a világ minden tájáról. Mint minden alkalom- mai, ezúttal is szó esett az egyhetes tanácskozáson az antik világ, a középkor és a jelenkor témáiról, megvitattak a módszertani kerdeseket es egyes tör­téneti korszakok történeti eseményeit. Az egyetlen uj, külön kérdéskör Amerika és Európa, avagy a világ viszonya volt, de ez csak egy volt a megvitatásra került témák közül. Az előadá­sok es a referátumok sorában szereplő témák: Tör­ténelem es társadalom; Az esemeny, a struktúra es a fejlődés a történelemben; A történeti ertekeles problémái; Az emberi jogok, a forradalom, a histo­riográfia mint történeti tudomány; A dokumentálás problémai, a maradás es a megújhodás kérdéséi Ázsi­ában es Afrikaban. Párhuzamosán hat bizottságban folytak nyilvános viták. A modern kori bizottság a nemzeti es sok­nemzetiségű államok kialakulásával, illetve a 18. es 19. századi gazdasági fejlődéssel foglalkozott, mig a 20. század kérdéséiről két bizottságban folyt vita­sorozat; az egyikben a mar említett Amerika és Eu­rópa kapcsolatairól, a másikban a 20. század mun­kásmozgalmáról, ahol a kiemelt központi kérdéskor a forradalom és reform kölcsönhatása, illetve alter­natívája volt. ÜLÉST TARTOTT AZ ANYANYELVI KONFERENCIA (Folytatás az 5. oldalról) Jelen volt Gosztonyi Janos oktatási államtitkár es Marcali László kulturális miniszterhelyettes. Gosztonyi János felszólalásában kiemelte az első anyanyelvi konferencia óta eltelt öt év munkáját es megállapította, hogy a külföldi és hazai részt­vevők között sikerült kialakítani a kölcsönös biza­lom es megbecsülésen alapuló közös tevekenyseg módszereit. Az anyanyelvi mozgalom külföldi részt­vevői eredményesen munkálkodtak. ígérte, hogy ehhez a magyar haza segítségét biztosíthatják. Az ülést Bárczi Géza elnök zárta be, s megkö­szönte a külföldi es hazai vendégek felszólalásait es kozremuködeset. Megállapította, hogy kiszelesed- tek a magyar oktatás és kultúra megismertetésenek szervezeti keretei, javultak a külföldi lehetőségek. Háláját fejezte ki a Magyarok Világszövetsége volt főtitkárának, Kárpáti Józsefnek, aki faradhatatla­nul tevekenykedett abban, hogy az anyanyelvi moz­galom ilyen sikeressé vált. é ® ®* ^1*■? * * * —® * * * *! * ® ® ^ Újítsa még előfizetését!

Next

/
Oldalképek
Tartalom