Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-07 / 30. szám
Thursday, August 7. 1975. FEIEJIHEIEIIEII EMIEIIV Úgy vélem, nemcsak sajat véleményemet nyilvánítom, amikor azt írom, hogy azoknak, akik megtekintettek a Bolsoj Opera bármelyik new yorki előadását, felejthetetlen élményben volt részük. E sorok iroja Muszorgszky “Borisz Godunov” című operáját tekintette meg e világhírű társulat előadásában. Általánosan elfogadott tény az, hogy Puskin dramaja es Muszorgszky zeneje az orosz opera egyik legkimagaslóbb alkotását hozta letre. “Borisz Godunov” mint az orosz operák nagy többsége, lényegében eltér a megszokott operáktól (amilyeneket Verdi, Puccini, Donizetti, Leoncavallo, stb. írtak), melyekben a szerző a hangsúlyt a tenorista, vagy a szopranenekesnö részére irt fülbemászó ariakra helyezi. Az orosz operák általában, de különösen a “Borisz” magasztosságát a zenekar, a kórus es a szólisták csodálatos összhangja adja meg. Muszorgszky ezen operáját a szabad recitativ (éneklő beszédmód), a zárt szolisztikus számok és a kórusok tervszerűen koncentrált drámai sorozatából építette fel. Nem tudom, összehasonlította-e valaki Muszorgszky ezen mestermüvét Beethoven “Missa Solemnis”-evel? A különbség a kettő között az, hogy Beethoven az “isten” fogalmat méltatja, az “isten” segítségét kéri a béke megteremtésére, mig Muszorgszky a “nép’’hatalmat hangoztatja impozánsan, felejthetetlenül. Fentebb említettem a zenekar, a kórus és a szólisták összhangját, de talán helyesebb lett volna a kórussal kezdeni, mert ez az opera főleg ezen nyugszik. DE EZT LEHETETLEN HŰEN VISSZAADNI OLYAN KÓRUS NÉLKÜL, MINT AMILYENNEL A BOLSOJ RENDELKEZIK. Ha azt mondjuk, hogy ezt a kórust sima, bársonyos fényessége es ugyanakkor ereje, hanglejtése, szabatossága, mesteri képessége a világ minden kórusa fölé helyezi, akkor nem tulzunk. “Borisz” első felvonásának “koronázási” jelenete, vagy a második felvonás népi jelenete — a Bolsoj előadásában — olyan hatást gyakorol a nézőre, amit hosszú idővel az opera megtekintése után es tálán soha sem- lehet elfelejteni. Ha tehát a tenoristák nincsenek szükségszerűen ugyanazon a színvonalon, mint egy Caruso, vagy egy Björling voltak, az egy cseppet sem csökkenti az eloadas nívóját. Sajnálom, hogy nem tekinthettem meg a Bolsoj többi előadását, mint az Anyegint,a Tolvajt, a Háború es Béké-t, de alkalmam volt beszélni olyanokkal, akik látták és kivétel nélkül a legnagyobb elismeréssel beszeltek ezen operák előadásáról. A polgári lapok kritikusainak nagy része szintén az egekig magasztalta a kórust és a zenekart. A Szovjetunió ezen művészegyüttese hűen visszatükrözi, hogyan virágzik a művészét az uj társadalmi rendszerben. (Úgy történt, hogy egy nappal a “Borisz” megtekintése előtt hallottuk George Jelinek programján, a WQXR rádión, a Bolsoj Opera énekeseit. Mindegyik elérte, vagy túlszárnyalta a new yorki Metropolitan Operaház enekeseinek nívóját.) L.I. A Nyugat-Berlinben tartott 25. Film Fesztival-on az “Adoptálás” cimu magyar film elnyerte az Arany Medve első dijat. Mészáros Marta rendezeseben készült film egy ferjezetlen nőről szol, aki egy gyermeket fogad örökbe. Ez volt az első alkalom, hogy a kelet-európai szocialista országok is reszt vettek a filmversenyen, ahol nagy sikert arattak. Az Ezüst Medve második diját az angol “Overlord” és a francia “Dupont Lajoie” cimu filmek kapták, Woody Allen amerikai színész is második dijat nyert újfajta komikus stilusáe'rt, ugyszinte’n Szergiz Szolov- jev szovjet rendező egy serdülő fiúról szóló filmjéért. A fesztivál zsűrije legjobb filmszinésznönek Kinuyo Tanaka japán színésznőt nyilvánította s legjobb színésznek Vlasztimir Brodszki-t Csehszlovákiából, aki a kelet-német “Jakob és Hazug” cimu film főszerepét játszotta. Ezt a filmet, amely a náci uralom a- latt a gettókba: zsúfolt zsidók eletet ábrázolja, ke - let-Berlinben már nagy sikerrel bemutattak. Most a nyugat-német televizión fogjak országszerte programra venni. Rövid filmekben az Egyesült Államokból első dijat nyert Robin Lehman a “Sea” cimu filmjéért, amelyben egy fantasztikus tengeralatti világ felfedezéséről ad képét. Magyar film első díjat nyert SZILÉZIA Szobor szénből A lengyel kulturális elet egyik érdekessége a szi - léziai bányászok amatőr képzőművészeti mozgalma, Különlegessé teszi az a körülmény, hogy ezek a müvek formájukban és tematikájukban a valóságos hétköznapi élet kifejezői, mégpedig Lengyelország e legiparosodottabb vidékének arculatai mutatják be. Éppen ez különbözteti meg a sziléziai bányászok művészetet az ország egyéb vidékein virágzó amatör mozgalmaktól. A nehéz bányamunka, a vidék szürkesfekete áb- razata, ahol minden fanak és virágnak a szinpom- pája különösen becsben tartott, furcsa legendák es fantasztikumok, a föld alatti kincseket Őrző jo es rossz szellemekről — mindez nem csupán az itteni festők és szobrászok alkotói szemleletét határozza meg, hanem egyúttal kényszeríti a műveszt, hogy latomasait olyan anyagban formaija ki, amely önmaga is e különös világ valóságának kifejezője. Ez magyarázza meg, hogy miért vált itt népszerűve a szén a szobrászat anyagaként. Ez Lengyelország más tájain teljesen ismeretlen. A szénszobrok témái es a megmunkálás módja teljesen eltér a közismert lengyel faszobraszáttol. Bányászok, a bányamunka jelenetei, a föld alatti szellemek ábrázolása — ezek a leggyakoribb témái a “fekete” szobroknak. Az egyes széndarabok külön is meghatározzák a müvek formait, s eppen ez a legtöbb szobrász számara mar önmaga is vonzova teszi a művészi feladatot. —Banyában dolgozom, szamomra a szén “gyót - relem is, s egyben mindennapi kenyerem*— mondja az egyik sziléziai amatőr: szobrász — igy persze azt gondolhatják, hogy elegem van a szénből és szabadidőmben nem azzal foglalkozom, es mégis, ahányszor csak egy szép, fényes szénrögöt találok, magammal viszem, estenként pedig azon fórom a fejemet mit lehetne ebből a rögből kifaragni . . és azt is tudom, hogy nem en alkotom e szobrokat, hanem maga az anyag diktálja nekem azt a format, ami a vésőm ala születik, es tálán eppen ez teszi érdekessé ezt a szenvedélyt.* A sziléziai amatőr szobrászatról Lengyelországban mar néhány tudományos értekeles jelent meg, maguk a szobrok pedig járják a világot, ahol előkelő galériákban állítják a közönség ele. M. Chudowa (By(om) müve: A kincstárnok — a bányák jó szelleme-AMERIKAI MAGYAR SZÓ---w r 8______________