Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-30 / 42. szám
Thursday, Oct. 30. 1975. 8 AMERIKAI MAGYAR SZO Nyelvromlás Amerikában Félmillió külföldi él jelenleg Parisban, tehát a fő - varos lakosságának 20 százaléka nem francia. A nemrég kiadott népességstatisztika tanúsága szerint legtöbb koztuk a spanyol (69 ezer), a második helyen az algériaiak állnak (67 ezer), majd a portugálok (44 ezer), tunéziaiak (33 ezer), olaszok (28 e- zer), marokkóiak (20 ezer) következnek. • Megjelent a villanyauto London utcáin. A kétszemélyes kocsik óránkénti legnagyobb sebessége eleri a 60 kilométert. Akkumulátorral működnek, ezek újratöltésé nyolc órát vesz igénybe. Tervezői brit mérnökök, akik eddig 60 darabot adtak el a fővárosban a zajtalanul működő, de egyelőre draga autókból, melyek kétszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos gépkocsik. ^ Harminc ev óta az idén először nem pusztit szárazság Indiában. A monszunszelek annyi csapadékot hoztak, hogy minden víztároló színükig megtelt. A114 millió tonna gabona ebben az évben való - szinilleg teljesen fedezi a hazai szükségleteket. • Óránként 160 kilométeres sebességgel száguld az “Orosz trojka” nevű gyorsvonat Leningrad és Moszkva között. Az uj vasútvonalat nemrég állították forgalomba. Minden egyes kocsijában légkondicionáló berendezés biztosítja a kellemes hőmérsékletet. A két nagyváros közti 700 kilométeres távolságot 4 óra alatt teszi meg. Ez az ut korábban 8 órát vett igénybe. Óriási kárt okoztak a világ elelmiszer-termelesé- ben a rovarok es a gyomnövények, a lehetséges világtermelés egyharmadat semmisítik meg. A veszteség évente 75 milliárd dollár. Ugyanakkor a Föld lakosai közül 500 rrjillio éhezik. • Elkészült az olimpiai falu Montrealban. A két, húsz emeletes piramisszeru tömb 8288 férőhelyet biztosit a sportesemények résztvevőinek. Az étteremben egyszerre 3000 ember etkezhet. A pénzgondokkal küzdő montreali polgármester egy játékbarlang megnyitását is javasolta, azért, hogy az epitesi költségek egyrésze megtérüljön. Washingtonban szállt fel egymotoros gépevei a “repülő nagymama”, átrepülte az Atlanti-óceánt es Írországban ereszkedett le. Marian Hart 83 éves a- merikai asszony 1953-ban tette meg legelőször ezt az utat. Eddig 5000 órát töltött a levegőben es még hosszú évekig szeretné használni gépét. NEW DELHI, Az indiai kormány törvényellenesnek minősítette a kényszermunkát. Arabszolgaságnál nem sokkal jobb rendszt r évszázadokon át érvényben volt Indiában. 25 evvel ezelőtt, amikor elfogadták az ország uj alkotmányát, eltörölték a kényszermunkát, de csak papíron. Most azonban ténylegesen véget akar vetni a kormány e maradi, embertelen rendszernek. SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET Már az ősember is ? Igen, B. Reber svájci régész szerint mar az ősember is pipázott. Feltevését alátámasztják az Europa legrégebbi leletei között talalt fustszivo eszközök, a pipa alakú fustólőszerszámok. Különböző bódito növényeket egettek bennük. Pliniiig r ,, < f f » romai tortenetiro azt allitja, hogy a “barbárok” a gyekénysást kedveltek, a szidták meg kendert szívtak. Nos, bárhogyan történt is, Amerika felfedezése után, az uj világból áthozott dohány meg- honositasaval alakult ki, es terjedt el jarvanyszerüen a mai értelemben vett pipázás. “1580-ban jött a dohány legelőször Európába — olvashatjuk a Pesten megjelenő HON MŰVÉSZ cimu kiadvány 1834. augusztus 24.-1 számában — s mar 1605-ben Nagy-Britanniában annyi barátot szerzett magának, hogy első Jakab nyilvános beszedet tarta ellene. Dyformán többen nyilatkoztak. Az első “gyengéd fazekasföldből, másfél arasznyi hosszú” pipákat bizonyos Raleigh Walter keszité. Onnét Hollandiába jutottak, mely ország 120-130 esztendeig egymás után mintegy ötvenezer forint vámot vett be esztendőnként belőlek.” Magyarorszagra is hamar betört a dohány, s vele együtt a pipázas szokása. A törökök már 1615-ben Bethlen Gábort különféle díszes csibukokkal, másmás alakúra vágott illatos dohánnyal és kostók- zacskókkal ajándékozták meg. De a fejedelem nem ízlelte meg a dohányzás “gyönyörét” hanem azoknak osztogatta széjjel a pipákat, a dohányt, akik abban gyönyörűséget leltek... Es hogy miként gondolkodtak Rákóczi korában a dohányzásról? Éppen úgy, mint napjainkban. “Sokan mint valamelly közönséges panaceat tekintek minden betegségek es bajok ellen. Mások karhoztatak, mint valamelly ördögi növényt. Azon kérdés felett is sokat vitatkoza- nak, ha valljon a tanulónak (deáknak) szabad legyen-e pipázni.” Akármennyit vitatkoztak is a dohány hasznáról és káráról, az “ördögi növény” sokkal gyorsabban meghonosodott, mint a vele egyidóben Magyarorszagra erkezett burgonya. Hamar művészi tökélyre emelkedett az uj foglalkozás is: a pipafaragok mestersége. Vagyont érő füstölo- szerszamokat készítettek a leleményes és ügyes kézművesek. Azt a pipát például, amelyet most a tápió- szelei múzeumban őriznek, hat tehén araért vásárolta hajdani tulajdonosa. Egyébként szenvedelyes pipázó volt II. Rákóczi Ferenc is, csakúgy mint Vak Bottyán, akinek az arcmásat őrző faragott pipája a szentesi múzeumban látható. Magyarország leggazdagabb — közel ezer darabos pipagyüjteményét — a Magyar Nemzeti Muzeum őrzi. Országos hire van mar az ibafai pipamuzeumnak is, ahol a közismert mondokaval szemben a helybeli papnak nemcsak fapipája, de igen sok más Különlegessége is van. Megszámlálhatatlan ma már azoknak a magángyüjtoknek a szama is, akik kedvtelésből, vagy ahogy divatos nyelven mondani szok- tuk:hobbiból gyűjtik a régi pipákat. Prajda Vendel tolnai ácsmester négy évtizede hodol mar ennek a szenvedélynek. Többek között nála található Damjanich János honvédtábornok, az aradi mártír pipatóriumanak 6-os számú pipája. Dédnagyapáink még sárgarézkupakos, meggyfaA Time magazin egyik cikke szerint Amerikában is egyre feltűnőbb jelenség a nyelvromlás. A nyelv elveszítette presztízsét. A politika nem használt a stílusnak: a vietnámi háború es a Watergate-űgy során elhangzott hazugságok elkerülhetetlenül korrumpáltak a nyelvet. A háborús stilus ma mar klasszikusnak számitó peldamondata egy amerikai tiszttől származik: “El kellett pusztítanunk a falut, hogy megmentsük.” A nyelvi barbarizmusnak egyeb forrásai is vannak: például a füreszporizu akadémiai stilus, a bombasztikus szónokiasság es az aerosol-angolnak nevezett bürokratikus nyelv, melynek használója egyetlen gombnyomással permetezi szét az értelmetlen mondatok sokasagat. A baj mar az iskolában kezdődik: az egyetemi tanárok velemenye szerint az angoltanárok feladata ma mar egyre kevesbe az irodalom tanítása, inkább az irás, az olvasás, sót a beszed alapelemeire kell oktatniuk az egyetemistákat. A hetvenes evekben többe mar nem az iras a legfontosabb kommunikációs eszköz. Ha a fiatalok azt tapasztaljak, hogy a- sikeres emberek, például a multimilliomosok henyén, hadarva beszelnek es hibásán Írnak, akkor ebből azt a kovetkeztetest vonjak le,,hogy a nyelvnek valóban nincsen többe presztízse. Amerikában a nyelvi kerdeseket a faji megkülönböztetés kó'vetkezmenyei is súlyosbítják. Az úgynevezett fekete angolt beszelő gyerekek, illetve a spanyolon nevelkedett Puerto Rico-iak már az elemi iskolában hátrányos helyzetbe kerülnek. Sokan a rabszolgasag dialektusának tartják a fekete angolt, amely ma is a feher-elnyomas céljait szolgálja. Masok viszont a fekete angol egyenjogúsításáért szállnak síkra, mert szerintük nem az angol korrumpált formája, hanem vele egyenértékű nyelv. De a heves nyelvtisztitő mozgalomnak — mely Amerikában is fellángolt — nemcsak támogatói, hanem ellenzői is vannak. A harvardi Harry Levin professzor szerint például természetes folyamat a nyelv változása, s igy természetes az is, hogy minél többet használják, annal jobban romlik. Az angol különben is mindig nagyon permissziv nyelv volt. Shakespeare például — szerencsére — olyan korban irt, amikor még nem voltak nyelvtanok. nyelű cseréppipakbol pöfékeltek, es csak karácsony táján vettek elő a féltve őrzött, drága tajtékot. Akt ft ft kor meg a pipazas olyan általános volt Magyar- országon is, hogy az evente felhasznait nyersanyag féléből csak pipadohányt készítettek a gyárak. Napjainkban már közel sincs olyan kultusza a “pipa- szonak,” száz dohányos közül jo ha negy-ot pöfékel. Nem is emiatt faj a fejünk, a baj csak az, hogy egyre sűrűbb az az atkozott cigarettafüst... Súlyán Pál —^^^———^——11 —————————, NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. IERTL PORK STORE INC. .. 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 • 7«. 4é 79. utcák kfaffű — Telefon: RH: 4-8292 MUSS HÚS, HURKA SS FELVÁGOTTAK
