Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-16 / 40. szám
Thursday, Oct. 16. 1975. óhaza Szeptember 25.-én megkezdődött a parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Apró Antal az országgyűlés elnöke köszöntötte az ülésén megjelent szovjet vendégeket, Pjtor Mironovics Masero- vot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagját, a küldöttség vezetőjét, es a delegáció tagjait. Megemlékezett az utolsó ülésszak óta elhunyt Simon István képviselőről. A Kossuth es József Attila- dijas költő emleket jegyzőkönyvben örökítettek meg. Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanacs a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvenyereju rendeletéről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta, s a jelentést a képviselők tudomásul vettek. A Minisztertanács megbízásából a pénzügyminiszter, dr. Faluvégi Lajos beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1974 évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Lázár György, a Minisztertanács elnökének expozéja kö’vetkezett. Beszede kezdeten többek között a következőket mondta: “Itthon és külföldön egyaránt ismert es elismert tény, hogy a magyar nép egyre javuló feltételek között, biztonságban el es dolgozik szépülő, gazdagodó hazájában. Népi rendszerünk erős és szüntelenül fejlődik. A Magyar Népköztársaságban alkotmányos rend, szocialista törvényesség van. Szilard a közbiztonság, az állampolgárok jogai maradéktalanul érvényre jutnak.” Rámutatott, hogy a magyar belpolitikát a kiegyensúlyozottság, ugyanakkor a nagyfokú aktivitás jellemzi. Töretlen lendülettel folyik a szocialista társadalom epitese, a magyar nép jól végzett munka tudatában tekinthet vissza az elmúlt évekre. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy munkájával hozzájáruljon a gyakorlatban kipróbált politikakövetkezetés végrehajtásához. Kihangsúlyozta többek között, hogy döntéseik előkészítésében és végrehajtásában igénylik es felhasználják az országgyűlés, a képviselők, az állampolgárok, a dolgozók mindennapi tapasztalatait, bíráló megjegyzéseit es kezdeményező javaslatait. A tényekre alapozva megállapította, hogy bár nehézségek is voltak, a IV. ötéves tervben előirt célokat biztosan elerik, hiszen már csak 3 hónap van hatra. A gazdasági épitőmunka eredményei tovább gyarapítónak a nemzet vagyonát, növeltek a nép anyagi es kulturális jólétét, erősítették az állami es szövetkezeti tulajdont és általában a társadalom szocialista vonásait. A nemzeti jövedelem több ev óta 6 % korúi alakul, ami meghaladja a nyugat-európai tokesországoket. Az ipari tervezés nagyobb mértékben a tervezettnek 33 %-al, emelkedik. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közutijármü program. Meghonosult a számítógépgyártás. Megújították a ruházati cikkek, a bútorok es mas közfogyasztási cikkek választékát. Előrelépett az építés, különösen a lakásépítés iparosítása. A tervezettnél nagyobb mértékben, az előző öt- evhez kepest 17-18 %-al emelkedett a mezőgazdaság termelese. Meggyorsult az állattenyésztés és folytatódik a vasút- es közutak kórszerüsitese. Nagy beruházásokat fordítanak a városi, különösen a budapesti tomegközlekedes fejlesztésére. A munkásosztály életszínvonalának javítását elsőrendű feladatnak tekintik. Emelték a munkásság reálbérét és az iparban általánosabbá vált a munkaidő megrövidítése. Újabb intézkedések segítik a munkások továbbtanulását, lakáshelyzetük javítását. Javultak a parasztság életfeltételei, tovább csökkent a város és a falu közti különbség. Öt év alatt kétszeresére emelték a szociálpolitikára fordított költségvetési kiadásokat. Több, mint kétszeresére emelkedik a csaladipótlekra kifizetett összeg. Bővültek a gyermekintézmények hálózatai. Állampolgári jog lett a mindenki számára ingyenes gyógykezelés, illetve egészségügyi ellátás. Emeltek a nyugdijakat, de nem állítják, hogy e tekintetben még nem volna több tennivaló. Eló'releptek a dolgozó nők munka- és életkörülményei javításában, a bérarány talanságok megszüntetéseben, de elismerte a Minisztertanács elnöke, hogy a dolgozo nők anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozásában még maradt tennivaló. Lázár György beszélt a gondokról, amelyeket a világgazdasági helyzet okoz. A világméretű infláció megváltoztatta a külkereskedelem cserearanyat, ami jelentős veszteseggel járt. Bírálta az iparban előforduló gyengeségeket, valamint a lassú reagálást a világpiacon végbemenő változásokra. Magyarországon az árak emelkedését igy is szigorúan korlatok között tartják, mert nem engedik meg, hogy a magyar nép életszínvonala továbbra is ne emelked- jek. Beszélt az exportképesség növelesenek szükségességéről, a termelési szerkezet korszerüsitesenek meggyorsításáról, valamint az egyes iparagak további korszerűsítéséről. Kiemelve hangsúlyozta az államélet demokratizálásának folytatását. A munkaprogramot vita követte es az országgyűlés számos tagja hozzászólt. Biszku Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja, Szabolcs-Szatmar megye egyik képviselője is felszólalt. Kifejtette, hogy a kormány programja minden tekintetben megfelel a nemzet érdekeinek, a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott Össznemzeti céloknak. Valójában a döntés szerint a választásokon egesz népünktől egyöntetűen támogatott politikát kell megvalósítanunk, más szóval, mit kell tennünk a fejlett szocialista társadalom építéséért. Másnap délelőtt felszólalt dr. Romany Pal .föld- művelődési miniszter. Elmondta, hogy a mezőgaz- dasagban előtérbe került nagyüzemi termeles fejlesztése. A mezógazdasag a szántóföldi növénytermelés, a kertészet, az allati eredetű termekek termelése, ezzel együtt a termékfeldolgozás és forgalmazás a felszabadulás óta eltelt 3 évtizedben hatalmasat lepett előre. Errol tanúskodnak a termelésatla- gok, erről tanúskodik az árutermelés. Púja Frigyes külügyminiszter beszelt az ország külpolitikájáról. Kifejtette, hogy a magyar kormány célja az enyhülés, a beke és biztonság. Legfőbb óhaja a világ fegyverkezésének csökkentése. A hozzászólások, viták pénteken is folytatódtak. Ugyanaznap Faluvégi Lajos pénzügyminiszter előadta expozéját az 1974. évi zárszámadásról. A vita befejezésével az országgyűlés a kormányprogramot, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Jelen voltak a kormány tagjai, a szovjet vendegek és a külföldi diplomácia képviselői. ADY ÉS PETŐFI LÁTOGATÁSA AZ Micsoda lélekemelő, szivbemarkolo gondolat: az Egyesült Államok fennállása 200. évfordulója alkalmából Ady es Petőfi meglátogatna New Yorkot es feledhetetlen ünnepség keretében találkozhatnának az amerikai magyarok szazaival, ezreivel! Mielőtt a nyajas olvaso arra gondolna, hogy a fenti sorok, gondolatok pillanatnyi elmezavar következteben íródtak, sietek megmagyarázni, hogy nem Ady Endre es Petőfi Sándor személyes látogatásáról álmodozom, hanem a róluk elnevezett két, nagy, modern, tengerjáró magyar hajóról. Egy hazai folyóirat, a nagyszerűen szerkesztett ‘Világ Ifjúság’ augusztusi számából szereztem tudomást arról, hogy szülőhazánknak virágzó tengerjáró kereskedelmi flottája van, köztük a legnagyobbak, az Ady es a Petőfi. Mindegyikük 13.600 tonna űrtartalmu, ami nemzetközi méretekben nem helyezi őket a nagyobb gőzösök soraba, de minden bizonnyal impozáns, szép es modern szállítóeszközök lehetnek. A cikk szerint rendszeresen közlekednek Del-Amerikaba, de Eszak-Amerikába sajnos nem. Megértjük az okokat: az Egyesült Államok diszkriminációs kereskedelmi politikája eddigele nem tette lehetővé az amerikai-magyar forgalom olyanaranyu növelését, amelynek lebonyolítása egy teljes hajót igényelne. Persze, ha minden amerikai-magyar a jubileum tiszteletere rendelne egy-két láda magyar bort, vagy egy magyar gyártmányú televíziót, a probléma azonnal megoldhatóvá válna. Ez persze nem valo- szinu, de nekünk azért mégis szabadjon arról dozni, hogy jóvó tavasszal, talán éppen március 15.-re, egy csillogó, villogó hajó siklana fel a Hudson folyón a Riverside Dr. es 98.utca közelébe, ott, ahol a Kossuth szobor all, ezen a hajón a magyar lobogó lengene es fedelzeterol magyar tengereszek köszöntének New York magyarságát és egész lakosságát. Deák Zoltán Öt nemzet — Argentína, Belgium, Franciaország Olaszország és Magyarország — nyolc szobrásza vett részt es dolgozott Nagyatádon, az idén először megrendezett Intersimposionon, a nemzetközi faszobrász táborban. Alkotásaik közül ötöt már elhelyeztek a város határában létesített szabadtéri kiállításon. Az alkotások a város tulajdonában maradnak. Kép: ifj. Szabó István készülő Dózsa szobra. JELENTES AZ ŐSZI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL 6
