Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-10 / 28. szám

Thursday, July 10. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO Göröngyös álomút Brazília százmilliós lakosságának több mint fele az ország északkeleti részen, a kávéültetvényeken és a Rio de Janeiro, Sao Paulo es Belő Horizonte varosok áltál alkotott ipari háromszögben el. A vi­lág egyik legnagyobb területű országa népességé­nek elhelyezkedését tekintve csaknem “felbillen”, hiszen az Amazonas-medence 4.5-5 millió négyzet- kilométeres végeláthatatlan trópusi alföldjén az ős­erdő igen gyéren lakott. Eddig ennek legfőbb okát az amazonasi őserdők mindmáig megmaradt félel­metes hireben láttak. Hiszen nem egy kutatócso­port tűnt már el nyomtalanul a dzsungelben. Néhány évvel ezelőtt a brazil kormány elhatá­rozta, hogy a keleti partvidékről Transamazonica néven kétezer'ótszáz kilométeres autóutat épittet a “z’óld poklon” keresztül az Andok hegység lábáig. 1973 őszén bejelentették: elkészült a rég megál­modott ut. Országszerte ünnepségeket rendeztek es egyúttal szeles körű propaganda hadjáratot indí­tottak a keleti partvidék alultáplált szegényei kö­zött (számukat harminc-negyven millióra teszik), hogy költözködjenek at az ország belsejebe. Kettős célja volt a kormányzatnak az áttelepítéssel. A partvidék es a kávéültetvenyek nincstelenjei elége­detlenségükkel mar régóta nyugtalanították az ural­kodó köröket. Tőlük akartak megszabadulni. Ko­molyan gondoltak persze arra is, hogy a Transa­mazonica, a modern országút melletti települések­nek gazdasági haszna is jelentős lesz. Sok ezer tengődő brazíliai polgárnak nem kellett kétszer szólni, hogy menjen, mivel az állam kép­viselői váltig hangoztattak, berendezett házak, kész falvak, traktorok és gepek varjak őket. Néhány kilométerrel Estreito városa után azonban az utazó nem akar hinni a szemének. Az aszfaltút hirtelen véget er es az “igeret földjenek” se hire, se hamva. Az uj telepesek csaknem teljesen magukra vannak hagyatkozva. A megálmodott ház helyett csupán összetákolt kunyhókban laknak. Se traktor, se gép. Az amerikai kollégiumok 60 százaléka — jelenti a Christian Science Monitor — eladósodott. Például a Dartmouth-kollégium adóssága 2 millió dollar. Meg a nagyon privilegizált magániskolák is anyagi nehézségekkel küzdenek, holott az évi tandijat 3000 dollárról 4000 dollárra emelték. Ennek következ­tében több iskolát becsuknak és a tanerőket elbo­csátják. A japan egyetemeken és főiskolákon a tandijat az uj év kezdetétől 10 százalékkal emelik. Az okta­tási alapköltségek is egyre nőnek. így például az or - vostudományi és sztomatologiai képzés alapköltsé­geinek évi emelkedése 1.15 millió jen és ebben az összegben még nem szerepelnek a laboratóriumok bérleti dijai. Az olaszországi iskolahálózatban 100.000 tan­terem hiányzik. De kévés a tanerő is, mert a kor­mány helytelen iskolapolitikája miatt a képzett pe­dagógusok 40 százaléka munkanélküli. Több mint 3 millió 14—25 esztendős fiatal elől elzártak a to- vabbtanulas útját, de elhelyezkedni sem tudnak. A dániai egyetemi és főiskolai hallgatók életkora a legmagasabb a világon — átlag 26 év. A szocioló­giai intézet a közelmúltban megállapította, hogy a hallgatok — jóllehet csupán 5 százalékuk szárma­zik munkascsaládbol — kénytelenek hosszú lejára­Jo, ha mindegyiknek akad fejsze, amivel erdőt irthat. Sok áttelepülő nem is bírta sokáig az erdő­vel folytatott kíméletlen küzdelmet és visszatért regi otthonába. Olyanok is akadnak, akik nem hátrálnák. Babot, kukoricát és rizst termelnek az erdőtől elhódított területeken. Kévés eredménnyel, mivel a vékony termőtalaj gyorsan kimerül. A gaz­dag külföldi farmerek, akik olcsó pénzért fölvásá­rolták a fold egy részét, olyan növényekkel érték el nagyobb sikereket, amelyek a termes betakarítása után a földben maradnak (feketebors, stb.). A nincstelen brazil földművelő nem tud áttérni a tu­dományos alapokon nyugvó gazdálkodásra, hiszen ehhez nincsen pénze. Ó evente kétszer fölegeti földjén a gazt, hogy a talaj nemi tápanyag-utan- potláshoz jusson. A brazil mezőgazdasági szakem­berek közben bebizonyítottak, hogy az Amazonas hatalmas árterületet ésszerűbb lett volna fejleszteni, mint a nagy folyotol délre fekvő magasabb terü­leteket, ahol a Transamazonicát építették. Hiszen a folyó árterületének talaja, az ismételt áradások­kal automatikusan megújul. No, de az “alomut” mar megvan! Igaz, hogy ketezer kilométeres szaka­szán nem más, mint földút. Szaraz időben a vörös por a gépkocsik legkisebb réséin is behatol es ha megérkezik a chuva, a nagy eso es tonnaszamra hull a felhőkből a viz — az ut kis folyóva duzzad, mivel az esővíz nem talál más helyet magának. Az Amazonastól délre húzódó ó'serdei országút nem váltotta be a hozzáfűzött nagy reményeket. Az igazság az, hogy az éghajlat és a talajviszonyok csak részben idéztek elő a jelenlegi helyzetet. Amig a brazil vezetők a nagy országutat és az Amazonas vidékének meghódítását csak a társadalmi feszültsé­gek szelepjenek tekintik, amelyen kiengedni szándé­koznák a fölgyülemlett ele'gedetlenseget, addig a Transamazonica sem lehet más, mint egy rossz álom. tu hitelt felvenni, hogy fedezhessék tanulmányaik költségeit. De letfenntartasukat ez az összeg nem fedezi, tehát kénytelenek munkát vállalni es a ked­vezőtlen anyagi helyzetük, örökös gondjaik miatt nem tudják az egyes vizsgákat az első alkalommal letenni. Svédországban egyre csökken a főiskolai es az egyetemi hallgatok száma. Ugyanakkor tiz mun- káscsaladbol származó fiatalkorú közül csak egy ke­rülhet az egyetemre,mig a vagyonos osztályok gyer­mekei esetében 10 közül nyolc folytathat egyete­mi tanulmányokat. Az ország öt legmagasabb egyetemén 1969 óta 22—36 százalékkal csökkent a jelentkezők szama. A 10.000 hallgatóra tervezett umeai egyetemen csak 5000 diák tanul. A Dagens Nyheter, Svédor­szág legnagyobb polgári napilapja a helyzetet ka­tasztrofálisnak tartja. EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. A Palesztinái Me nekült Szervezet pénzügyi válságban van. Az ENSZ e szervezete 1.5 millió menekültet támogat eleiem­mel és a gyermekeket oktatással. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT FINN ACÉLGYÁR ÉPÜL SZOVJET SEGÉLLYEL Finnországban, a Bothniai óból közelében Raa- he kikötőváros a 17. es 18. szazadban hajóépítő központ volt. Az ipar es kereskedelem hiánya mi­att az utóbbi evekben a munkanélküliség ebben a városban egyre súlyosabb méreteket öltött. Most egy 1973-ban a szovjettel kötött szerződéssel a he­lyi acélműveket óriási méretekben kiterjesztik es 5000 dolgozónak adnak munkát. Az Északi Sa­roktól delre, 125 mérföldre fekvő Raahe-i acél­gyár kiterjesztése 2.8 millió dollárba kerül es ez az eddigi legnagyobb ipari befektetés az ország torte­neteben. A meglevő koho melletti uj koho építését az idén befejezik. Amikor 1977 nyaran mindkét koho működni fog, teljes kapacitásuk a jelenlegi 800.000 tonnáról 1.7 millió tonnára emelkedik. Ez Finnor­szág nyersvastermelésenek kétharmada. A termelés 40 %-a külföldre megy, ami nagyban csökkenti az ország külföldi adósságát. A szerződés értelmében közös, szovjet-finn mun­kával fejlesztik ki a Finnországgal határos szovjet Karelia Köztársaságban a Kostamus-i nagy vasérc­bányát. Ezt Finnországban, szovjet epitesu kohók­ban, finn eljárással dolgozzak fel. Újjáépítik a kikoto berendezéseit, uj vállalato­kat, boltokat nyitnak meg es a vasmuvekkel együtt számtalan uj munkaalkalmat teremtenek. PIGMEUSOK DÉL-IMERIKÍBMI? A spanyol konkvisztádorok több, mint 400 evvel ezelőtt azt mesélték, hogy az Orinoco pártján fek­vő őserdőkben pigmeus indiánokkal találkoztak. t i i # ír Ezt utóbb ugyanolyan egzotikus legendának minő­sítették, mint az Eldorádóról szóló meseket, ame­lyek szerint a varos hazai ott tiszta aranyból készül­tek. Venezuelában azonban nemregiben sajátságos le­letekre bukkantak. Caracas környéken az egyik épít­kezésnél az exkavátor csonthalmazt emelt ki a föld felszínére. Az archeológusok megállapíthatták: a tömegsírban fekvő mintegy 2000 csontvázát kö­rülbelül 500-600 evvel ezelőtt temették el. Mind­annyian apró termetű, de felnőtt emberek voltak. Egyszóval: Caracasban a del-amerikai pigmeusok temetkezőhelyet fedeztek fel. Közben az irattárakból előkerültek a spanyolok 1530-ból származó feljegyzései, amelyekben részle­tesen megírtak, hogy a pigmeus indiánok kizárólag az erdőkben éltek, s rövid kopjaikkal vadásztak. Fi­zikailag gyengék voltak: a hóditok még fegyver- hordozóknak sem tudták használni őket. A pig­meusok meztelenül jártak, s apró tengeri kagylók­ból készült füzéreket viseltek. A régészek gondosan átszitálták a földet a leletek körül, és százszámra találtak kagylócskakat, a füzé­rekhez szükséges lyukakkal. A konkvisztádorok feljegyzései tehát nyilvánva­lóan megfeleltek a valóságnak. Az NDK tudósai most arra a kérdésre keresik a választ, hogy a la­tin-amerikai erdők kisnóvesű lakosai miért haltak ki? TEHERÁN,Terroristák meggyilkolták az USA nagy- követségén alkalmazott iráni tisztviselőt. A tett elkövetéséért az Irán Nép Harcosai Szerve­zet vállalta a felelősseget. Egyetemi válság nyugaton _____5

Next

/
Oldalképek
Tartalom