Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO Göröngyös álomút Brazília százmilliós lakosságának több mint fele az ország északkeleti részen, a kávéültetvényeken és a Rio de Janeiro, Sao Paulo es Belő Horizonte varosok áltál alkotott ipari háromszögben el. A világ egyik legnagyobb területű országa népességének elhelyezkedését tekintve csaknem “felbillen”, hiszen az Amazonas-medence 4.5-5 millió négyzet- kilométeres végeláthatatlan trópusi alföldjén az őserdő igen gyéren lakott. Eddig ennek legfőbb okát az amazonasi őserdők mindmáig megmaradt félelmetes hireben láttak. Hiszen nem egy kutatócsoport tűnt már el nyomtalanul a dzsungelben. Néhány évvel ezelőtt a brazil kormány elhatározta, hogy a keleti partvidékről Transamazonica néven kétezer'ótszáz kilométeres autóutat épittet a “z’óld poklon” keresztül az Andok hegység lábáig. 1973 őszén bejelentették: elkészült a rég megálmodott ut. Országszerte ünnepségeket rendeztek es egyúttal szeles körű propaganda hadjáratot indítottak a keleti partvidék alultáplált szegényei között (számukat harminc-negyven millióra teszik), hogy költözködjenek at az ország belsejebe. Kettős célja volt a kormányzatnak az áttelepítéssel. A partvidék es a kávéültetvenyek nincstelenjei elégedetlenségükkel mar régóta nyugtalanították az uralkodó köröket. Tőlük akartak megszabadulni. Komolyan gondoltak persze arra is, hogy a Transamazonica, a modern országút melletti településeknek gazdasági haszna is jelentős lesz. Sok ezer tengődő brazíliai polgárnak nem kellett kétszer szólni, hogy menjen, mivel az állam képviselői váltig hangoztattak, berendezett házak, kész falvak, traktorok és gepek varjak őket. Néhány kilométerrel Estreito városa után azonban az utazó nem akar hinni a szemének. Az aszfaltút hirtelen véget er es az “igeret földjenek” se hire, se hamva. Az uj telepesek csaknem teljesen magukra vannak hagyatkozva. A megálmodott ház helyett csupán összetákolt kunyhókban laknak. Se traktor, se gép. Az amerikai kollégiumok 60 százaléka — jelenti a Christian Science Monitor — eladósodott. Például a Dartmouth-kollégium adóssága 2 millió dollar. Meg a nagyon privilegizált magániskolák is anyagi nehézségekkel küzdenek, holott az évi tandijat 3000 dollárról 4000 dollárra emelték. Ennek következtében több iskolát becsuknak és a tanerőket elbocsátják. A japan egyetemeken és főiskolákon a tandijat az uj év kezdetétől 10 százalékkal emelik. Az oktatási alapköltségek is egyre nőnek. így például az or - vostudományi és sztomatologiai képzés alapköltségeinek évi emelkedése 1.15 millió jen és ebben az összegben még nem szerepelnek a laboratóriumok bérleti dijai. Az olaszországi iskolahálózatban 100.000 tanterem hiányzik. De kévés a tanerő is, mert a kormány helytelen iskolapolitikája miatt a képzett pedagógusok 40 százaléka munkanélküli. Több mint 3 millió 14—25 esztendős fiatal elől elzártak a to- vabbtanulas útját, de elhelyezkedni sem tudnak. A dániai egyetemi és főiskolai hallgatók életkora a legmagasabb a világon — átlag 26 év. A szociológiai intézet a közelmúltban megállapította, hogy a hallgatok — jóllehet csupán 5 százalékuk származik munkascsaládbol — kénytelenek hosszú lejáraJo, ha mindegyiknek akad fejsze, amivel erdőt irthat. Sok áttelepülő nem is bírta sokáig az erdővel folytatott kíméletlen küzdelmet és visszatért regi otthonába. Olyanok is akadnak, akik nem hátrálnák. Babot, kukoricát és rizst termelnek az erdőtől elhódított területeken. Kévés eredménnyel, mivel a vékony termőtalaj gyorsan kimerül. A gazdag külföldi farmerek, akik olcsó pénzért fölvásárolták a fold egy részét, olyan növényekkel érték el nagyobb sikereket, amelyek a termes betakarítása után a földben maradnak (feketebors, stb.). A nincstelen brazil földművelő nem tud áttérni a tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásra, hiszen ehhez nincsen pénze. Ó evente kétszer fölegeti földjén a gazt, hogy a talaj nemi tápanyag-utan- potláshoz jusson. A brazil mezőgazdasági szakemberek közben bebizonyítottak, hogy az Amazonas hatalmas árterületet ésszerűbb lett volna fejleszteni, mint a nagy folyotol délre fekvő magasabb területeket, ahol a Transamazonicát építették. Hiszen a folyó árterületének talaja, az ismételt áradásokkal automatikusan megújul. No, de az “alomut” mar megvan! Igaz, hogy ketezer kilométeres szakaszán nem más, mint földút. Szaraz időben a vörös por a gépkocsik legkisebb réséin is behatol es ha megérkezik a chuva, a nagy eso es tonnaszamra hull a felhőkből a viz — az ut kis folyóva duzzad, mivel az esővíz nem talál más helyet magának. Az Amazonastól délre húzódó ó'serdei országút nem váltotta be a hozzáfűzött nagy reményeket. Az igazság az, hogy az éghajlat és a talajviszonyok csak részben idéztek elő a jelenlegi helyzetet. Amig a brazil vezetők a nagy országutat és az Amazonas vidékének meghódítását csak a társadalmi feszültségek szelepjenek tekintik, amelyen kiengedni szándékoznák a fölgyülemlett ele'gedetlenseget, addig a Transamazonica sem lehet más, mint egy rossz álom. tu hitelt felvenni, hogy fedezhessék tanulmányaik költségeit. De letfenntartasukat ez az összeg nem fedezi, tehát kénytelenek munkát vállalni es a kedvezőtlen anyagi helyzetük, örökös gondjaik miatt nem tudják az egyes vizsgákat az első alkalommal letenni. Svédországban egyre csökken a főiskolai es az egyetemi hallgatok száma. Ugyanakkor tiz mun- káscsaladbol származó fiatalkorú közül csak egy kerülhet az egyetemre,mig a vagyonos osztályok gyermekei esetében 10 közül nyolc folytathat egyetemi tanulmányokat. Az ország öt legmagasabb egyetemén 1969 óta 22—36 százalékkal csökkent a jelentkezők szama. A 10.000 hallgatóra tervezett umeai egyetemen csak 5000 diák tanul. A Dagens Nyheter, Svédország legnagyobb polgári napilapja a helyzetet katasztrofálisnak tartja. EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. A Palesztinái Me nekült Szervezet pénzügyi válságban van. Az ENSZ e szervezete 1.5 millió menekültet támogat eleiemmel és a gyermekeket oktatással. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT FINN ACÉLGYÁR ÉPÜL SZOVJET SEGÉLLYEL Finnországban, a Bothniai óból közelében Raa- he kikötőváros a 17. es 18. szazadban hajóépítő központ volt. Az ipar es kereskedelem hiánya miatt az utóbbi evekben a munkanélküliség ebben a városban egyre súlyosabb méreteket öltött. Most egy 1973-ban a szovjettel kötött szerződéssel a helyi acélműveket óriási méretekben kiterjesztik es 5000 dolgozónak adnak munkát. Az Északi Saroktól delre, 125 mérföldre fekvő Raahe-i acélgyár kiterjesztése 2.8 millió dollárba kerül es ez az eddigi legnagyobb ipari befektetés az ország torteneteben. A meglevő koho melletti uj koho építését az idén befejezik. Amikor 1977 nyaran mindkét koho működni fog, teljes kapacitásuk a jelenlegi 800.000 tonnáról 1.7 millió tonnára emelkedik. Ez Finnország nyersvastermelésenek kétharmada. A termelés 40 %-a külföldre megy, ami nagyban csökkenti az ország külföldi adósságát. A szerződés értelmében közös, szovjet-finn munkával fejlesztik ki a Finnországgal határos szovjet Karelia Köztársaságban a Kostamus-i nagy vasércbányát. Ezt Finnországban, szovjet epitesu kohókban, finn eljárással dolgozzak fel. Újjáépítik a kikoto berendezéseit, uj vállalatokat, boltokat nyitnak meg es a vasmuvekkel együtt számtalan uj munkaalkalmat teremtenek. PIGMEUSOK DÉL-IMERIKÍBMI? A spanyol konkvisztádorok több, mint 400 evvel ezelőtt azt mesélték, hogy az Orinoco pártján fekvő őserdőkben pigmeus indiánokkal találkoztak. t i i # ír Ezt utóbb ugyanolyan egzotikus legendának minősítették, mint az Eldorádóról szóló meseket, amelyek szerint a varos hazai ott tiszta aranyból készültek. Venezuelában azonban nemregiben sajátságos leletekre bukkantak. Caracas környéken az egyik építkezésnél az exkavátor csonthalmazt emelt ki a föld felszínére. Az archeológusok megállapíthatták: a tömegsírban fekvő mintegy 2000 csontvázát körülbelül 500-600 evvel ezelőtt temették el. Mindannyian apró termetű, de felnőtt emberek voltak. Egyszóval: Caracasban a del-amerikai pigmeusok temetkezőhelyet fedeztek fel. Közben az irattárakból előkerültek a spanyolok 1530-ból származó feljegyzései, amelyekben részletesen megírtak, hogy a pigmeus indiánok kizárólag az erdőkben éltek, s rövid kopjaikkal vadásztak. Fizikailag gyengék voltak: a hóditok még fegyver- hordozóknak sem tudták használni őket. A pigmeusok meztelenül jártak, s apró tengeri kagylókból készült füzéreket viseltek. A régészek gondosan átszitálták a földet a leletek körül, és százszámra találtak kagylócskakat, a füzérekhez szükséges lyukakkal. A konkvisztádorok feljegyzései tehát nyilvánvalóan megfeleltek a valóságnak. Az NDK tudósai most arra a kérdésre keresik a választ, hogy a latin-amerikai erdők kisnóvesű lakosai miért haltak ki? TEHERÁN,Terroristák meggyilkolták az USA nagy- követségén alkalmazott iráni tisztviselőt. A tett elkövetéséért az Irán Nép Harcosai Szervezet vállalta a felelősseget. Egyetemi válság nyugaton _____5
