Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10. 1975. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO Természetvédelmi és üdülőkörzetek a Tisza mentén Magyarorszag második legnagyobb folyója a Tisza. A 977 km hosszú folyonak 600 km-es szakasza ju. Magyarorszagra, annak alföldi, részere. A szeszélyes, kanyargós, igen kis esesu folyo a múltban súlyos gondokat okozott áradásaival, vagy eppen azzal, hogy vizszintje a minimalisra süllyedt. A felszabadulas után került vegre napirendre azoknak a terveknek a megvalositasa, amelyekről korábban többnyire csak ábrándoztak a szakemberek. Egységes vízgazdálkodási rendszer van kiépülőben a Tiszán, csatornákkal, vízlépcsőkkel, duzzaszto- gatakkal, víztározókkal es erőmüvekkel. VÍZLÉPCSŐ—RENDSZER A tervezett vízlépcsőkből kettő, a tiszalöki, vagy másneven a Tisza-I es a kiskörei, vagy Tisza-II mar megépült. Most készülnék a tervei a del-magyar- orszagi csongrádi vizlepcsönek, es folynak az előkészületek arra, hogy a folyó észak-magyarorszagi szakaszara két további vizmüvet tervezzenek. Az egységes rendszer teljes mértekben kielégiti majd a növekvő viz- es energiaigényt, biztonságos hajózást tesz lehetove, es egyúttal az ország legszarazabb vidékének atalakitásaval rendkívül kellemes természetvédelmi es udülőtajak sorát hívja eletre. A Tisza-II vízlépcsővel létrejövő 127 negyzet- kilometer felületű taroző-to 85 kilometer hosszú partsávja mentén néhány év alatt kialakul a magyar Alföld legnagyobb üdülőkörzete. Szolnoktól delre, Tiszakécske közelében felélednek az ősi madar- telepek, füzesek, szőlők, gyümölcsösök. Ezen a vidéken mar eddig is csaknem ezer üdülőtelket parcelláztak és több száz nyaralóház maris megépült a helyi üzemek, gazdaságok, szövetkezetek dolgozói számara. A helyi tanács jórészt sajat erejéből folytatja a közmüvesitest, es elkészittette kempingek, turistaszállók terveit is. Valamivel delebbre, Lakitelek kornyékén az 50 hektáros vedett területet háromszor ekkora ártéri erdővel megtoldva, óriási parkerdőt alakítanak ki. Itt a folyamszabá- lyozas után is megmaradnak az ősi ártéri erdők természeti szépségei, a mocsári tölgyek, ritka vízinövények, kétéltűek és ritka madarak. A tájrendezés során arra is ügyelnek, hogy erdei berendezések, padok, pihenő terraszok, esőházak, mesterséges odvak és madáretetők telepítése ellenere is megőrizzek a vidék egykori kepét es hangulatát. E parkerdőhöz csatlakozva alakul ki a tóserdői üdülőközpont, az idillikus fekvesu holt-tiszai szabad stranddal, sátortáborhellyel, csónakkikötőkkel, csárdákkal, és közvetlenül az erdőszegelyen termálfürdővel. Az uj tiszai termeszetvedelmi es üdülőterületek százezreknek nyújtanak majd pihenést es üdülési lehetőseget, gyógyulást, vizisport-alkalmat. E központok nemzetközi turisztikai értéket növeli, hogy gondosan ápolt, ősi szépségű természeti tájak közé ágyazódnak, es olyan látványt Ígérnék, amellyel kévés idegenforgalmi központ dicsekedhet. A helyszín Papa, Berta Kalman kaptafakeszitő üzeme.^ Több, mint száz eve, 1870-ben alapította ezt az üzemet a nagyapa, idősebb Berta Marton, az akkori idők nagy szaktudású kaptafása. A mesterségét ma az unoka, Berta Kálmán folytatja. Ahogy mondja, kb. 4-500 éve mar készítettek kézzel faragott kaptafákat. A mesterség gyökerei a Nemet-Alföldre vezethetők vissza. A nagyapa Weimarban tanult. Itthon bognárként dolgozott, 1830-ban ment ki világot látni, mint az akkori mesterlegények legtöbbje. “Mikor hazagyütt, azt mondta, megtanítalak benneteket kaptafát készíteni.” A legjobb alapanyag a gyertyán, a bükk, az éger es a hársfa. Ezt feldarabolják, pajtában kiszárítják (ma már kigozolik). így válik megmunkálhatóva. A darabokat előnagyolják, vonyókéssel, baltával. (Ma ez annyiban modernebb, hogy gépi fűrész alatt, szabadkézi vezetessél alakítják ki a nyers formát.) Errol a mintadarabról durva, illetve finom “ko- pirozással” lemásolják az elkészült kaptafamintat. Azután a befogócsapokat levágják, csiszolják, fényezik és tulajdonképpen kész a kaptafa. Az országban ma három kaptafakészito működik. \ legrégibb hagyományokkal rendelkező műhely Berta Kálmáné. Büszkén meseli, hogy nagyapja, apja is ezt a mesterséget űzte és az utánpótlás is megvan. Fiai közül a kisebb már ma is le- lejar a műhelybe és ezt a szakmát szeretne folytatni. — Van ennek a szakmának ma még létjogosultsága, jövője? — Nézze, ma a gyári termeles nem tud speciális mereteket készíteni. Akármilyen világ is lesz, kapta— Ekkora kapufát is csinálok fát nem lehet kokillába önteni. A megrendelők cipészszövetkezetek, gyárak es privát emberek is. — Ide ügyeljen, én az anatómiát is megtanultam. Hogy tudjak ortopedcipohóz is kaptafát csinálni. Tudom milyen a dongaláb, lóláb. Hasraütessel ezt nem lehet megcsinálni. Ma már Berta Kálmán is “gépesített” (a Móritz Zuckermann féle kopirozógep 50 éves), de azért meg használja a baltát es a regi nyesökést. Megszállottja hivatasanak. — Tudja, büszke vagyok, mert nincs konkurenciám, hozzam külföldről is jönnek. „ , . . , , J Szebeni András 300 éves parasztház Paszabon, Szabolcs megyeben egy 300 évnél is idősebb parasztházat bontanak most le, hogy a sóstói falumúzeumba kerüljön. Érdekesség és ritkaság, hogy a ház teljes régi bútorzata is előkerült. A falak mészrétegének vizsgálatakor a huszadik réteg alatt olyan diszitöfestest találtak, amely Ízelítőt ad a XIX. század népművészetéből. A ritka népi műemléket az Országos Műemléki Felügyelőség és a Jósa András Muzeum gondozza. AMERIKAI^^™™"^™! MAGYAR SZO Published weekly, except 3rd. & 4th week I in July by Hungarian Word, Inc. 130 Eaáf 16th Street, New York, N.Y.10003| Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. \ 952 under I the Act of March "21, 1879, at the P.O. of I ____________New York, N.Y.___________I Előfizetési, árak: New York városban, a* Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden máslttilföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.
