Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10. 1975. 4 AMERIKAI MAGYAR SZO LAM MEGMO N D TAM (folytatás a 3. oldalról) megerdemetlen hasznot hoz, de a dolgozóknak e's a szegényeknek — mint ma is látjuk — megkeseríti az életét. AZ IMPERIALIZMUS npdig 30 ev óta erősebben, mint valaha felbillenT---v ■ . . ■ r tette az egesz (nem szocialista) világ pcIiZ'Jgyi egyensúlyát. 1944-45-ben nemzetközi egyezménnyel kimondták, hogy az állami (penzkibocsátó) jegybankok a kibocsátott pénzt arannyal vagy dollárral fedezhetik, amely dollár akkor az ipari nagyhatalmak közt az egyetlen jo (e's arannyal fedezett) pénz volt. A külföld tehat a dollárt olyan jónak tekintette, mint az aranyat, hiszen az USA kötelezte magat, hogy külföldre került pénzét kívánságra aranyra átváltja. És amikor az USA hadikiadásai, külföldi hadianyag-vásárlásai és a kapitalista világ vállalatainak összevásárlása revén evenkent sokkal főbb pénzt vitt külföldre, mint amennyit onnan kapott, az egész világot elárasztotta dollárokkal, amelyekről azt hit. ék, hogy aranyértékük volt, pedig mar a dollar vásárlóereje az USA-ban az aranyhoz képest felere, negyedére esett, úgy hogy aranyra már akkor sem váltottak volna be, ha ehhez Fort Knoxban lett volna eleg arany. De ennek nagyrésze mar kifolyt az országból, a külföldre utalt dollárösszeg tízszer annyi volt, mint a megmaradt arany kincs, úgy hogy végül Nixon az aranyra átváltást hivatalosan is (szerződés ellenére) megszüntette. Ekkor már a dollár-áradat világszerte növelte az inflációd, amelyben persze a legtöbb állam maga is bűnös volt. Mert a dollárt kapott külföldi tőkések azt jegybankukba nyújtottak be, ahol márkát, fontot, frankot stb. kaptak érte, igy mindez országokban épp úgy megnőtt a piacon levő inflációs pénz mennyisége, mint az USA-ban. De az az ö bajuk volt, nem az amerikai tokeseke, akik az aranyérté- künek hitt, de sokkal kevesebbet erő dollárokkal félig ingyen Összevásárolták a kapitalista világ legnagyobb ipari vállalatait, nyersanyagforrásait, találmányait. Egy nagyhatalom volt, amelynek vezetője, illetve ennek pénzügyi tanácsadója tudta, hova vezet ez a rendszer és szabadulni akart a pénzügyi csatlós állapotából; Franciaország, hol De Gaulle független pénzügyi politikára törekedett. O azonban meghalt és utódai, a “kommunista veszélyre” hivatkozva (amit természetesen nem hittek), több teret engedtek a dollar hódításainak, De Gaulle valuta-szakértője, Rueff tiltakozása ellenere. Ez most cikket irt a Monde-ban és hivatkozik rá, hogy ó évtizedek óta tiltakozott e rendszer ellen (melynek hibáit minden közgazdának ismernie kellett) es ismételte, hogy amig az USA külföldi fizetési mérlege nem kerül egyensúlyba, vagyis az USA nem költ többet külföldön háborúkra, CIA-ra, vállalatok megszerzésere, megszálló csapataira, diktátorokra, mint amennyi pénzt külföldről bevesz, addig a vilaginfla- ciőnak vége nem lesz. Ez az egyik magyarazata, miért lobogtatja az USA Schlesingere, Kissingere, Haighje a “szovjet veszély” zászlaját Európában, hogy egyrészt követelhesse ott az amerikai csapatok költségeinek megtérítését, másreszt benn tartsa ez országokat nemcsak a NATO-ban, hanem ebben az egesz áldatlan pénzügyi rendszerben, amely ma Nyugateuropat szorongatja (Daniaban 12 % a munkanélküli, Angliában, Italiában 25 % az évi drágulás), ahelyett hogy józan és független közös valutapolitikát kezdjenek nem ugyan az USA ellen, hanem ettől függetlenül. Peregrinus melyik rendszer *uárosellenes"? “A varos polgárait megtámadtak az utcákon, a közlekedés holtpontra jutott, köveket dobálták az autókra, az autók gumiabroncsait felvágtak a rendőrök, akiket elbocsátottak.” “A köztisztasági teherautókat szabotáltak azok, akiknek feladata — nagyon előnyös fizetés ellenében — e gepeket kezelni és közben a szemet egyre nagyobb halmazokban bűzlik a város utcáin.” “"Beteg1 tűzoltók otthagyták kijelölt helyüket.” “Az országúti munkások megtagadták feladatuk végzését és e tettükkel közlekedési káoszt okoztak.” A fenti idézeteket a New York Times 1975. julius 3.-i számának vezető vezércikkéből vettük. Ezekből nemi fogalmat alkothat az olvasó az ország legnagyobb varosa nyolc millió lakosának helyzetéről. Ezúttal csak az ezer és egy részletből álló probléma lényegére kívánunk rámutatni. New York pénzügyi válságban van. A válságot a városatyák, Beame polgármesterrel az élen, több ezer városi alkalmazott elbocsátásával és uj adókkal akarjak megoldani. Az elbocsátottak között találunk 2.934 köztisztasági alkalmazottat. A szakszervezeti szerződés szerint a legkevesebb munkaidővel rendelkezőket bocsátják el, ami azt jelenti, hogy a fiatalok nagy részé válna munkanélkülivé és a MUNKA ELVÉGZÉSE A MUNKÁBAN MARADT IDŐSEKRE HÁRUL NA. A nyolc millió lakos közül vajon banyan tudjak, hogy a köztisztasági alkalmazottak munkateljesítménye kétszeresére emelkedett az utolsó öt évben. Kétszer annyi szemetet kell eltakarítaniuk, mint AKRON, O. George Edwards, az acél-szakszervezet Tagsági Szervezetének vezetője, nyilatkozatában tamadast intézett I. W. Abel, a szak- szervezet országos elnöke ellen, akit azzal vadolt, hogy ahelyett, hogy mozgósítana a szervezet tagságát a tömeges elbocsátások ellen, támogatja a dolgozók érdekeit sértő' lépéseket. négy evvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy ha Beame polgármesternek es társainak sikerül tervüket végrehajtani, yagyis 2.934 fiatal köztisztasági alkalmazottat elbocsátanak, a megmaradt alkalmazottak a legjobb akarattal sem tudnák a városi szemetet napról napra összeszedni és eltakarítani. Más szóval ez azt jelenti, hogy a szemét, a város különböző negyedeiben, de természetesen főleg a| szegény negyedekben felhalmozódna, ami állandó egészségügyi problémát okozna. Arról nem is szólunk, hogy a köztisztasági alkalmazottak már a jelenlegi munkáslétszámmal is sérv, lumbago, reuma, vesebaj és számos más, munkában szerzett betegségben szenvednek. A 2.934 köztisztasági alkalmazott elbocsátása tehat bún nemcsak az elbocsátottak es családtagjaik ellen; nemcsak őket érinti, HANEM A VÁROS NYOLC MILLIÓ LAKOSÁT IS. Nem tulzunk, ha azt mondjuk: New York varos válságban van. Itt eszünkbe jut, hogy a New York Times 1975. május 12.-i számában William Safire rovatiró tollából” következőket olvastuk: “A kommunizmus természeténél fogva városellenes...” Szeretnénk, ha ezt alátámasztaná az iro azzal, hogy megnevezne egy várost bármelyik szocialista országban, ahol a new yorki helyzethez hasonló all fenn. Nem kerülne nagy megerőltetésünkbe felsorolni számos más amerikai várost, ahol a helyzet hasonló a new yorkihoz, vagy meg annal is elviselhetetlenebb. Newyorki magyar hentes JOS. MERTL PORK STORE, INC. 1508 Second Avenue, New York, N. Y. 10021 • 78. és 79. utcák kost.—Totofon: RH: 44292 FRISS HUS, HURKA SS FELVÁGOTTAK i ................ " GEORGE EDWARDS