Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-13 / 7. szám

Thursday, Feb. 13, 1975.

AMERIKAI MAGYAR SZO.

MIT ÍGÉR FORD ELNÖK ?

Ford elnök elmondta a Kongresszus két haza előtt a hagyományos “Az Ország Helyzetéről” szőlő beszámolóját. Ebben felvázolta az ország súlyos gazdasági válságának megoldásara irányuló programját. De ha komoly megfontolás ala vetjük ezt a programot, hamar kiderül, hogy a nép félrevezetését szolgáló hangzatos szólamok mögött olyan gazdasági program rejtőzik, amely a válság úgynevezett megoldásának terheit nemcsak a dolgozók, a szegények es az idősek, hanem most már az also középosztály vállára is igyekszik helyezni. A csalóka “ezer” dolláros adokedvezmenyt más adók formájában fogja visszavenni. A hamis “energia-krizis” a történelem legnagyobb monopólium tolvajlása volt. Jackson szenátor es Vanik képviselő szilárd propagandája meghiúsította a Szovjetunióval kötendő kereskedelmi egyezményt, es ezzel sok ezer amerikai dolgozot fosztott meg munkaalkalomtól. Amikor Ford, programjavai Amerika népét egyre súlyosabb gazdasági helyzetbe sodoija, ugyanakkor hatalmas kedvezményeket es profitot nyújt a mo- nopoltokenek es az olajmonopóliumnak.

Dy módon elemzi Ford beszámolóját Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára. Ford programjával a Kommunista Párt saját programját állítja szembe, amely a következőket követeli a nép es az amerikai gazdaság megmentése érdekében:

1. ) Leszállítani az iparcikkek árat 20 %-kal,

2. ) Elegendő élelmet mindenkinek, megtiltani a gáz es villany lezárását és a kilakoltatást,

3. ) Munkát minden dolgozni akarónak, szakszervezeti bérek mellett,

4. ) Megszüntetni minden megkülönböztetést alkalmazásban, keresetben, lakasnyújtásban és oktatásban,

5. ) Adómentességet minden $25.000-on aluli keresetű családnak,

6. ) Megszüntetni a pénzügyi támogatást és az

adókibuvokat a gazdagoknak és a monopóliumoknak,

7. ) Drasztikusan levágni a hadiköltsegvetest,

8. ) Államosítani az energia üzemeket, demokratikus ellenőrzés alatt, leszállítani a dijakat, hogy a nép meg tudja fizetni,

9. ) Megszüntetni minden hátrányos megkülönböztetést kereskedelmi es pénzügyi ügyekben a Szovjetunió, más szocialista es fejlődő országokkal szemben,

10. ) Veget vetni az agresszor izraeli kormány tamogatasanak. Együttműködni a Szovjetunióval a Genf-i bekekonferencia összehívására, hogy békét hozzon a Közép-Keletre, biztosítva minden országnak az 1967.előtti határokat, Izraelt beleértve,

11. ) Megszüntetni a Párizsi Békeegyezmény megsértését, visszavonni Indokinából az amerikai polgári es katonai tanácsadókat, megszüntetni a VDK elleni fenyegetéseket es provokációkat,

12. ) Kivonni az amerikai flottát az Indiai Óceán es a Földközi Tenger vizeiről,

13. ) Megegyezni a Szovjetunióval es mas nukleáris hatalmakkal a hadikiadások és fegyverraktárak csökkentésére es a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetése iránt, visszavonni minden katonai egységet idegen országok területéről.

Az USA Kommunista Pártja a Ford-féle program elleni küzdelem és a fenti program megvaló- sitasa erdekeben felhívja a munkásosztályt, a szak- szervezeteket, a “rank-and-file” mozgalmat, hogy mozgósítsák tagságukat a fekete, a chicano, a portorikoi, az ázsiai, a bennszülött amerikai nép, az idősek, a fiatalok, a nők, családi-ház tulajdonosok, kiskereskedők és kisfarmerek megszervezésére, hogy igy nyomást gyakorolhassanak a törvényhozókra es megválasztott tisztviselőikre egy ilyen népi program érvényre jutása céljából.

hadiszállitója

1974. júliusában végződő költscgvetesi evben az Egyesült Államok 8.2 milliárd dollárnyi hadifelszerelést adott el külföldön.

Januárban egyetlen héten a Pentagon 230 millió dolláros szerződést irt ala Törökország tankjainak modernizálásara. Igaz, ezt mindaddig nem lehet kivitelezni, amig a kongresszus meg nem szünteti az embargót Törökország katonai segélyezésére. Előbb-utóbb azonban találnak majd valamilyen kiutat. Különösebb sajtőtudósitasok nélkül ugyanezen a heten Izraelnek rövidtávú lovegeket adtak el es ezzel első Ízben jutnak el távlovegek egy középkeleti országba.

Nagy fegyverszállítások vannak kilátásban Irán, Szaudi Arábia, sót meg Omán részére is. Most folynak a tárgyalások a Pentagon ezen évszazad legnagyobb fegyverszallitási üzletéről; az Air Force 20 milliard dollárért esetleg háromezret adna el az uj- tipusu YF-16 hadirep'úlőbol külföldi országoknak. A kongresszus 1968-ban némileg szigorította fegyverek eladását a külföld részére, de a kormány egyre jobban szorgalmazza ezeket az üzleti lehetőségeket. A közep-keleti olaj árának emelkedéséből kifolyólag nagyon sok dollár ment ki az országból, s ezt az úgynevezett “petrodollárt” próbálja most a kormány fegyverek eladasaval visszaszerezni. A hadianyag gyártóknak ez mesebe illő hasznot jelent. Minél több modern fegyvert ad el a kormány külföldön , annal kevesebbe kerül ez a U.S. haderőknek.

A kormány állandóan hangoztatja, hogy a világ- béke elérése a legfőbb célja. A “detente”-ról beszel, de ugyanakkor még mindig a kommunista országok katonai veszedelmével ijesztget; ezzel indokolja Törökország es más “baráti” államok felfegyverzese- nek szükségességét. A Perzsa-obolbe azzal az indokkal szállit fegyvereket, hogy ott “stabilizálni” kell a helyzetet. Ezzel Irán olyan hatalomra tesz szert, mely a többi olajtermelő ország biztonságát fenyegeti. A kevésbé fejlett országoknak is hajlandó az Egyesült Államok fegyvereket eladni, holott ezeknek saját gazdasaguk fejlesztésétől kell az ilyen célokra forditott összegeket elvonni. Az olajtermelő országok nagy jövedelméből igen kevés jut a nyomorgó lakosságnak, kormányaik a beszedett milli- ardokat nagyrészben amerikai fegyverekre költik.

Washingtonban a külügyminisztérium úgy ervel, hogy ha nem ad el fegyvereket ezeknek az országoknak, úgy azok más országból, főleg a Szovjetunióból szerzik be azokat. De a valóság az, hogy a Sz.U. csak korlátozott mennyiségben ad el fegyvereket a külföldnek. A legújabb összehasonlító statisztika 1973-rol szol, amikor a számítások szerint a Sz.U. 2.5 milliard dollar, a U,S. 5 míiliard dollar értékű fegyvert exportált.

Az amerikai fegyvereket néha “baratok”egymás ellen használjak fel, mint pld. a górök-torők ciprusi harcokban, vagy az India és Pakisztán közötti összecsapásokban.

A szenátus külügyi bizottsága decemberben kiadott jelenteseben a következőket mondta:

“A bizottság tagjainak erős meggyőződése, hogy az Egyesült Államok politikájának szigorítania kell es nem kiterjeszteni a külföldi fegyverkereskedelmet. A kormány messzemenően a világ legnagyobb hadiszallitoja. Egyik oldalról felhívásokat ad ki a világ fegyverkezési terhenek leszállítására, másikról a földgomb országainak fegyvereladási ajánlatokat tesz.” V.K.

ENERGIA FEJLESZTÉS SZEMÉTBŐL

A Bostontól északra fekvő Saugus-ban az idén ősszel egy uj szemetfeldolgozo telep kezdi meg működését. A 33 millió dolláros szemétégetőben a begyújtott városi szemétből fejlesztenek majd villanyáramot és szolgáltatnak fűtést, gőzt a közeli nagy General Electric telepnek. A privát vállalkozásu é- pitkezes szószólói azt mondjak, ez nem lesz közönséges szemétégető, hanem a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő modern berendezés, amely a szemételtakaritás problémáját egyúttal tüzelőanyag megtakarítással kötik össze.

Több európai és ázsiai városban, valamint Montrealban mar működik hasonló energiafejleszto szemetfeldolgozo üzem, de az Egyesült Államokban most elsöizben lép üzembe ilyen erőmű. Bostontól északra kilenc község köt majd szerződést a Refuse Energy System Co.-val (RESCO), amelynek értelmében azontúl nem szeméttelepre hordják ki a szemetet, hanem a fejlesztőtelepre szállítják. A különleges felszerelésben égő szemétből eredő hővel gőzt fejlesztenek, amit a Saugus-folyon keresztül, csöveken vezetnek Lynn-be, a G.E. River Works-i telepere A saugusi telep, teljes kapacitással, napi 1200 ton na szemetet dolgoz fel es a számítások szerint any- nyi gőzt lesz kepes fejleszteni amennyit másutt napi 73.000 gallon No. 6. tüzelőolajjal fejlesztenek.

Az országban több más helyen is tárgyalnak energiafejleszto szemétégető felállításáról.

AUS a világ legnagyobb

A____