Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-13 / 7. szám
Thursday, Feb. 13. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Az infláco hasznot hoz a kanadai aranybányáknak A nyugati országok inflációja, a pénz elértek- telenedése következtében az arany ara a világpiacon az utóbbi három évben megnegyszerezódött. Del- Afrika és a Szovjetunió után Kanada a világ harmadik legnagyobb aranytermelóje es a kanadai aranybánya-vállalatok elégedetten szedik be a megnöve- kedett profitot. A legnagyobb koz'ottuk a Dome Mines Ltd., 1973. évi aranytermeléséból 20.9 millió dollár hasznot vett be, 144 százalékkal többet az elózó évinél, annak ellenére, hogy alvállalataival együtt abban az évben valamivel kevesebb rud- aranyat termelt. A múlt ev első kilenc hónapjában pedig a vallalat profitja 2 millió dollárral több volt, mint az előző ev 12 hónapjában. A Dome részvényéi mindig is szilárd alapokon állták, de az arany áranak emelkedésevei a Dome- reszvenyek is felmentek, az 1972. évi 54 dollárról januárban $ 136.50-re. A Dome elnöke, James B. Redpath, csendes megelégedéssel veszi tudomásul a fejleményeket s azt mondja, ideje, hogy az aranybányák napja is elérkezett. “Harminc évig vártunk, mialatt a költségek felmentek, de az arany ara rögzítve volt,” mondta. A nagy arany konjunktúra ellenere senki sem rohan uj aranybányákat megnyitni, mert egyelőre jövedelmezőbb a meglevő bányákat kihasználni. Meg a legnagyobb hozamú banyaban is másfél tonna nyers sziklából kell egyetlen uncia aranyat kitermelni. A banya kapacitasa- nak kiterjesztese rendkívül költséges. A kanadai banyatulajdonosok nagy figyelemmel kiserik a gazdasági es pénzügyi fejleményeket. Ha úgy latjak, hogy az arany ara tartósan magas szinten marad, akkor mégis nyitnak uj banyakat, melyekbe azelőtt nem lett volna erdemes befektetni. Meg a regen elhagyott banyakat is újból megnyithatják. 1909-tól kezdve az aranyat a földbe fúrt mely üregekből bányásszak. Abban az evben ment a keleti Ontario vidéki Porcupine Lake kornyékére Benny Hollinger aranykereső, aki hallotta, hogy azon a vidékén “feher sziklak” találhatok. Addig askalt a mohás területen, mig valóban aranyra bukkant s felfedezte Eszak-Amerika egyik legmesésebb aranybanyajat. Ezután egyre-másra nyitottak meg uj banyakat a Porcupine és más vidéken, úgy hogy 1941-ben, a csucstermeles eveben, Kanadában már 146 aranybanya működött s termelt évi 5.3 millió uncia aranyat. De mivel a következő években minden megdrágult, csupán az arany ara stagnált, sokan felhagytak az aranybányászattal, bar a kanadai kormány támogatta az aranytermelest. Mar csak 21 aranybánya maradt meg Kanadaban 1973-ban es az arany- termeles évi 1.9 unciára esett. De az arany ara hirtelen emelkedett es az 1973. évi termeles teljes értéke elérte az 1941. évi csucstermeles értékét. Minél rosszabb a gazdasági helyzet világszerte, annal jobb az aranybányáknak. Minél kevesebbet er a pénz, annál többet er az arany. Mikor mar sem a pénzben, sem a hitelben nem bíznak, az aranyat még mindig valódi érteknek tekintik. Az aranybanyak pedig elégedetten várjak a pénzügyi helyzet további romlását. IRAK MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉST TERVEZ Irak februárban nemzetközi pályázatot hirdet óriási vizmu megepitésere. A kormány a kővetkező öt évre 10 milliárd dolláros mezögazdasagi fejlesztési programot jelentett be. Iraknak nagy lehetőségei vannak élelmiszer termelésre, de ehhez öntöző csatornákra van szüksége. Tervbe vettek egy 500 millió dolláros vizgát megépítését a Tigris folyón, Mosul közelében, több mint 10 milliárd tonna viz tarolására, amellyel 1 millió aker földet öntözhet - nek, és 600.000 kilowatt villanyt fejleszthetnek. Ezt és más tervezett vízmüvet az Eufrates es a Tigris környék négymillió akemyi területének lecsapo- lasára és öntözésére, Iraknak évi közel 6 milliárd dollar olaj jövedelméből finanszírozzák. Az 1976-tól 1980-ig terjedő öteves tervben a kormány az országot rizs, hús es gyümölcs,azonkívül állati takarmány termelésében függetleníteni akarja. Ezeknek nagy részét eddig külföldről kellett beszerezni. Az ötéves befektetés 785 uj termelőszövetkezet, 96 kísérleti gazdasag, hat laboratórium és 5000 technikus kiképzéséről is gondoskodik es az állami gazdaságok kiteijesztéset is magába foglalja. Földhöz jut az ausztráliai őslakosság Bármilyen hihetetlenül hangozzék is, az ausztráliai Őslakosok csak most jutottak odáig, hogy birtokukba vegyek sajat foldjuk egy parányi részét. A Canberrái szövetségi parlament ugyanis legutóbb úgy döntött, hogy a kontinens északi részén mintegy százezer négyzetmerföldnyi területet bocsát a színes bőrű bennszülöttek rendelkezésére. Amikor a tizennyolcadik század végen Ausztráliában létrejöttek az első feher települések, antropo- logusok becslese szerint körülbelül háromszázezer bennszülött elhetett a szigeten. A tizenkilencedik szazadban az Angliából kitelepített elitéit bűnözök módszeresen irtottak a bennszülötteket es mindenükből kifosztottak okét. Az őslakosok szama napjainkban — a magas születési arány ellenere — a vegyes házasságokból született felvérekkel együtt nem haladja meg a száztizenötezret. Az ausztráliai haladó gondolkodású körök a nemzeti becsület próbakövének minősítettek, hogy legalább a megmaradt őslakosságnak igyekeznek emberi megélhetési lehetőségeket biztosítani. AUTOSZTRADA AFRIKÁN KERESZTÜL Egy regi alom valósul meg Afrikában, az Indiai-oceantol az At- lanti-oceanig terjedöau- tósztráda fokozatos megépitésével. A befe- ut a Kenya-i Mombasa városát a Ni- Lagos-sal köti össze es hat országon keresztül. A fo- utakba torkolló mellék- Jutak nagy hálózatának építkezése is minden országban folyik. A nagy au- tóutnak óriási jelentősege lesz a kelet- es nyugat-afrikai országok közötti kereskedelem kifejlesztésében es a földrész lassan fejlődő egységét is elősegíti. A Mombasa-Lagos-i országút 6366 kilométer hosszú lesz, ebből 2199 km. kövezett, 311 km. nem aszfaltozott, de minden időben utazasra alkalmas lesz s két más 3856 km-t kitevő útrész csak szaraz időben lesz utazásra alkalmas. Befejezesenek még nincs kitűzött határideje. A különböző országokon athalado ut egyseges rendszabályozásat, teherbírását, a vámokat, határmenti vizsgalatokat, hajtási engedélyeket meg ki kell dolgozni. A cél, hogy az utazó egyetlen irattal késedelem nélkül tehesse meg az utat. Az érintett országoknak az utat karban kell tartani, hogy állandóan használható legyen. Különösen nehéz ezt eszak- Zaire-ben a trópusi eso-erdósegekben megoldani. Kenyában es Ugandaban, Kelet-Afrikaban és Nigeriaban mar készen vannak a jó utak melyek a nagy országút részei lesznek. Zairé-ben es Közep-Afriká- ban még kevés jó aszfaltozott ut van. Újítsa meg előfizetését! ! SOBEL OVERSEAS CORP. ! 1IKKA FŐÜGYNÖKSÉG —• TELEFON: (212) 535-6490 — ' = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATALA = = VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK S IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába s
