Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 4. szám
Thursday, Jan. 23. 1975. 6 ■Iedes^H ANYANYELVŰNK Kovalovszky Miklos* Tiszta nyelvet? Ha az egész világot foglalkoztato ^ond és nemzetközi, védekező összefogást sürgető feladat lett a környezetvedelem, joggal fölmerülhet, hogy a civilizáció terjedésével társadalmi es szellemi életünk közege, a nyelv is “szennyeződik”, idegen és káros elemekkel. Sok hive van az érintkezést megkönnyíteni törekvő, nemzetközi, mesterséges nyelveknek, pl. az eszperantónak, élnek un. keveréknyelvek, de az egyes népek, nemzetek többe-keves- bé féltékenyen és éberen őrzik nyelvük önállóságát, sajátos jelleget. Pedig ez a védekezés egyre nehezebb, és megalkuvásokra kényszerít. A világgazdasag és a politika ér- és idegrendszerével behálózott világ országai, népei és nyelvei már nem különülhetnek, nem zárkózhatnak el. Kölcsönösen hatnak egymásra, és ezek a hatások a teret és az időt osszezsugori- tó technika jóvoltából rohamos gyorsasággal már a legtávolabbi világból is ostromolnak bennünket. A közfelfogás szerint annak van romlatlan, ep nyelvérzéke, aki szinmagyar környezetben nőtt fel és él. De van-e még ilyen darabja Magyarorszagnak? Es ha volt is, a közlekedés, az iparosodás, a belső népvándorlás, a tömegtájékoztató eszközök es a rohamos városiasodás, főként Budapest vonzása, ill. szétsugárzó hatása, ezt a régen is kétséges “szűzi” elzárkózást erősen megingatták. Nyelvünk “tisztasága” egyre jobban külső hatásoknak van kitéve, mint ahogy nem lehet szó egy nyelv “szűzi” érintetlenségéről sem. A magyar is sokféle idegen elemet es hatást fogadott magába, több evezredes élete során. S ez igy van a világnak szinte minden nyelvével, íme néhány emlékeztető példa: A latin magába olvasztotta a görögség nyelvét, s ő maga áthatotta egész kultúrkörünket. Egyébként állandó kölcsönhatást latunk a nyelvek közt. Az angol jellegzetesen kevert nyelv: kelta, german es norman-francia vegyülök^ kölcsönt azonban a századfordulótól kezdve egyre nagyobb részletekben törleszti Francia- országnak, ahol mar a franglais (a francais és az anglais párosítása) ellen vették fel hivatalosan a harcot. Az angol terjeszkedese egyébként mindenütt erezhető, a trefás-gunyos magyangol elnevezés bizony sokak beszédere ráillik. A latin gyökerű franciát a kelta oltás mellett erős germán-frank hatás e’rte, újabban pedig az angol telepedett rá. De volt idő, foként a XVIII. században, amikor a francia volt Európa “kulturnyelve”, és szavai, kifejezései nagy szambán hatoltak be más nyelvekbe, igy — viszonzásképpen — a németbe is. Az orosz főként nemet és francia jövevényszókkal gazdagodott, a török pedig perzsa es arab elemekkel. A spanyol szinten erős nyomát viseli azaraburalomnak. Még az olyan különállónak es zártnak latszó, s tisztaságát tudatosan védő nyelv is, mint a finn, kölcsönzött a balti, germán, skandináv és szláv nyelvekből, igaz erőteljesen magába hasonlította, “finnesitette” ezeket a szavakat. (Folytatjuk) MEGBONTOTTA A TERMESZÉT RENDJÉT a me leg januári napfény a Kiskunságban. A homoki erdőkben megjelent a barka, a mocsaras réteken virít a gólyahir. A szokatlan időjárás nyugtalanítja az állatvilágot is; feszkel a balkáni gerle és megszólalt a széncinege, a mocsári békák órák hosszat sütkéreznek a déli napon. A Margitsziget Arpad-hid fele eső vegeben, a Nagyszálló toszomszedsagaban mar megkezdődött az új gyógyszálló epitese. Milyen lesz? — kérdeztük az egyik tervezőt, Kéri Gyulát, a SZÓVTERV mérnökét. — Ez az első tervek egyike, amelyeknél egeszsegugyi es vendéglátó intézményt kapcsolunk ösz- sze — válaszolta. — Az epúlet három egybefüggő részből áll majd: a szállodából, a szolgáltató részlégből es a gyógyfürdőből. A szálló epülete hétemeletes lesz, igy nem emelkedik a sziget fainak koronája föle, beilleszkedik a környezetbe. Ketszaztiz szobában 360 agyat helyeznek el. A szállodához könyvtár, társalgó, hall, teraszok es tetőteraszok, 8X20 meteres fedett uszoda es szauna tartozik, valamint egy játékterem, amely szükség eseten, 150 főt befogadó kisebb tanácsteremmé alakítható at. Az éttermekben 300 embernek lesz hely, a bárokban Az emberek sokáig nem tudtak, milyen messze lehet a Hold, a Nap vagy a csillagok birodalma. Úgy gondoltak, nem lehetnek messze, de azutan eszrevettek, hogy bármilyen magas hegyről is nézik az eget, az égitestek nem látszanak nagyobbnak, a csillagvilag nagy, az égitestek roppant messze vannak tolunk. Regi görög csillagászok, jóval időszámításunk előtt megpróbáltak a Nap es Hold távolságát meghatározni, de műszerek hiányában nem érhettek el pontos eredményt. A XVIII. szazadban egy magyar, Hell Miksa olyan pontosan megmerte a Napnak a Földtol való távolságát, hogy alig akarták elhinni neki. Hell Miksa 1720-ban Selmecbányán született, családjában több neves banyagépmester volt, igy Hell Máté Kornél es Hell József Karoly, akik mesz- sze földön hires szivattyúkat es mas gepezeteket talaltak fel. Miksa matematikai, fizikát, csillagaszatot tanult. Lőcsén, Nagyszombatban, Kolozsvárott tanított, majd 1755-ben kinevezték a bécsi csillagvizsgáló igazgatójául, ott működött haláláig. Reszt vett a nagyszombati es a budai egyetemi csillagvizsgálok tervezeseben, és tanacsai alapjan rendeztek be az egri Spekulat, csillagvizsgálót, ami ma müzeum. Akkoriban történt, hogy egy neves angol csillagász, Halley, akiről később üstököst is neveztek el, kifejtette, hogy a Nap—Föld távolságot meglehet merni, ha csillagászok megfigyelik, hogy az esthajnalcsillag vagy Venus bolygo hogyan mozog a Nap fényes tányérja előtt. Erre az erdekes jelenségre, amit a tudósok Vénus-atvonulasnak neveznek, meglehetősen ritkán kerül sor, 243-evenkent négyszer, a XVIII. szazadban 1761-ben es 1769-ben volt. A XX. szazadban eddig egyszer sem. pedig 150-en szórakozhatnak, es lesz eszpresszó, sót fogorvosi rendelő is. Az egeszsegugyi ellátást a röntgen es a laboratórium mellett egesz sor gyógyvízre “epulo” szol- galtatas biztosítja: gyogymedencek, kádfürdők, elektromos szénsavas fürdők. Mindezt tornatermek egészítik ki. Az egeszsegugyi letesitmenyeket úgy terveztek, hogy azok el tudjak látni a megmaradó jelenlegi Nagyszálló vendegeit is. A gyógyszálló létesítményéi közül a hall, a bárok, az ettermek es az eszpresszó a nagyközönség rendelkezésere all, és ami tálán énnél is fontosabb: bárki igénybe veheti a gyógyfürdő szolgaltatasait, s elüldögélhet a hallban vagy a napozoteraszon egy-egy pohár margitszigeti gyógyvíz mellett. Az uj szálló alapozasa mar elkészült. Nyitás: 1977 első negyedeben. v.zs. Az 1769-es átvonulás megfigyelésere a dán király meghívására Hell Miksa es Sajnovics Janos utazott az akkor dán fennhatóság alá tartózó lappföldi Vardo szigetére. Finom műszereikkel, pontos óraikkal sikerült a megfigyelést végrehajtani, melynek alapjan Hell kiszámította a Föld—Nap távolságot, s merese olyan pontos volt, hogy a tudosvilagban a legnagyobb tisztelettel beszéltek róla. A két csillagasz kitűnő munkáját a magyargyü- lölo Littrow osztrák csillagasz nem tudta elviselni es 1835-ben megjelent könyvében Hellt hamisítással vádolta meg, azt allitva, hogy Hell mérési adatait utólag igazította mások által pontosabb eredményekhez. Hell mar nem tudott védekezni, 1791- ben meghalt. Littrow vadjait egy angol csillagász, Newcomb cáfolta meg, kimutatva, hogy nem Hell, hanem Littrow járt el helytelenül. Egyébként a Nap—Föld közepes távolsága 149.5 millió kilometer. Hell sok erdekes könyvet irt, az o ideje a természettudományi kutatás kiszelesedése, az általános érdeklődésű tudósok nagy korszaka, ö maga is foglalkozott matematikával, e'ghajlattannal, nyelvészettel es meg sok massal. Horváth Árpád Eddig egymillió influenzás megbetegedés Több a szövődményes eset A szokatlan januári enyhe időjárás következteben Magyarországon végigsöpör az influenza járvány. Legjobban érintett területek: Pest megye, Gyór-Sop- ron és Borsod megye. A megbetegedett személyek száma felülmúlta az egymilliót. A betegseg legjobban érinti a 60 éven felüli idősebbeket. Hell Miksa a Naprendszer felmérője —óhaza. Ilyen lesz a margitszigeti gyógyszálló Szauna és fedett uszoda — 210 szoba, 360 férőhely Állandó orvosi ellenőrzés
