Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 4. szám

Thursday, Jan. 23. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ. A* «bbtn a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Hogyan születnek a véletlenek A sors rendeltetései kiszamithatatlanok, gyakran “veletlen esetek”-nek nevezzük ezeket, kitérni elő­lük, vagy meggátolni, nem lehet. De biztosan állít­hatom , hogy a gondviselés kifurkeszhetetlen iróni­ájának rendeltetése sokszor csak a megtörténhető esemenyek színhelyet jelöli ki es ez alkalmat, lehetőséget ad az embernek arra, hogy kezdeménye­ző cselekedetevei történelmet hozzon letre az adott időben es helyen. A fentiek igazolasara a nagyon sok “veletlen eset” k'öz'ul egy parat leírok. 1970. augusztusában Hévizén,, több száz ember kozott acsorogtam. Egy 35-40 ev körüli jovagasu fiatalember melle kerültem. Kerdem tőle: honnet jött Hevizre? Bájáról, volt a valasz. Ismeri Király Istvánt, aki Kanadából telepedett vissza Bajára? Hat hogyne ismernem — válaszolta — vele dolgo­zom a Hazepito Szövetkezetnek Benedek Ferenc a nevem — mutatkozott be — a Zsivanvics Janos utca 15. szám alatt lakom, jöjjön el hozzánk is, kedves felesegevel, igen szívesen latjuk. 1961. szeptembereben Londonban a Picadilly térén vártuk a városnéző autóbuszt. Egy asszony állt mellettem, tőle is érdeklődtem, honnan jött Londonba? Port Colborne, Kanadából — volt a válasz. Szabad kérdeznem, nem ismeri-e véletlenül Szálkái László barátomat? Igen, de o sajnos eppen elutazásom előtt baleset következtében meghalt — válaszolta az asszony. így tudtam meg kedves bará­tom es mun'kästarsam tragikus halálhírét a világ másik felen. Soha el nem mulo szeretettel gondo­lunk ra volt felesegevel, a Calgaryban elő Mrs. Darab-bal, mint lapunk regi olvasojara. 1970. augusztusában felesegem Hévizén a gyógy­hatású to vizében fürdött, en pedig az öltöző fülkék előtt, a karzatról gyönyörködtem a bikini-ben pará­dézó sok szép fiatal furdozoben. Mellettem állt egy 65 ev körüli ember. Itt sem burkolóztam so­káig a hallgatásba es tőle is érdeklődtem, honnan jött Hevizre? Barátságosán mondta, hogy Kisapos- tagrol. Mivel en a Duna másik oldalán, Apostagon születtem es nevelkedtem, szivén talált valasza. Rögtön egy másik kérdéssel ostromoltam: ismerte-e Kisapostagon Agárdi András jómódú gazdat, aki hosszú evekig biro volt a falujukban? Jól ismertem — volt a valasz — unokái velünk jöttek, itt vannak valahol a vizben. Egy velük jött fiatalember meg­hallotta beszelgetesúnket es előzékenyen mondta: mar is szaladok, megkeresem okét; ugyanis, amikor idejöttünk, megállapodtunk abban, hogy egy álta­lunk megjelölt helyen fogunk mindnyáján fürödni, hogy amikor haza akarunk menni, megtaláljuk egy­mást a 3-4000 furdozo kozott. Hamarosan jött is Agárdi András késői unokáival, en pedig — titkom tudatában — szivszorongva figyeltem kedves arcu­kat, s próbáltam a rokoni vonásokat felfedezni. Elképzelhetik kedves olvasóim, milyen szivet me­lengető izgalmas jelenet volt az, amikor tudomá­sukra adtam rokoni kapcsolatunkat vagyis, hogy édesanyámnak, Agárdi Erzsébetnek az o ük-nagy­apjuk. Agárdi András apai nagybátyja volt, az o ded-nagyapjuk anyam első unokatestvere volt, az o nagyapjuk az en második unokatestvérem, ok pe­dig leányom harmadik unokatestvérei, az o gyer­mekeik pedig az en unokáim negyedik unokatest­vérei. Hogy a csalad elszomorító törtenetenek meseje a valósághoz hűen teljes legyen, el kell mondanom azt is, hogy anyam nagybátyját, Agárdi Andrást anyam édesapja, Agárdi Lajos temetesen láttám eletemben először es utoljára. Leányát pedig, aki a falunkban ment férjhez egy Sinkovics nevű csen- dórormesterhez es ott is lakott, sohasem láttám, sem a fiat, mert mi hozzájuk viszonyítva szegények voltunk. így soha nem vettek a faradságot, hogy a szegény rokonokat felkeressek, mi pedig nem akar­tunk hozzájuk tolakodni hívatlanul. Ezért nem neheztelek a késői unokákra, mert mindez az onzo regi úri rendszer anyagias, fekete lelkű világából szármázott. Tiszta szivböl szeretem okét, mint test­véreket. Vagy 32 evvel ezelőtt felesegemmel Kanadaban, Niagara Fallson voltunk, lementünk a vizeses med­réhez, ahol a kis sétahajó ki szokott kötni. Volt ott egy bode, mely varotermül szolgait az utasoknak. Falara az orszag-vilag minden tájáról odajött turis­ták közül sokan felírtak vagy vésték nevüket, címü­ket es ottlétük dátumát. Köztük ott volt egy Miss Madarasz neve Detroitbol, címevei együtt es hogy mikor kivel volt ott. Látva ezt, mint mindig, akkor sem feledkeztem meg a munkások sajtójáról es feljegyeztem Mariska nevet es címet, melyre két hétig díjtalan bemutató számként megindítottam az akkor meg naponta megjelenő Magyar jövő munkaslapot. Azután par hét múlva bekopogtat­tam Miss Madarasz otthonába, de akkor már nem mint Miss Madarasz nyitott ajtót, hanem mint Mrs. Kedves, szép menyecske. A köszöntés után első szavam ez volt: mibe fogad velem, hogy meg tudom mondani, melyik evben, hónapban es napon, kivel volt Niagara Fallson, Kanadaban! Nagyon érdekesnek talalta ezt Mariska és amikor elmondtam neki titkomat es jövetelem célját, hogy szeretnem, ha a Magyar Jovot előfizetne, nagyon kedvesen azt mondta, hogy sajnos o magyarul ol­vasni nem tud, de mivel ilyen kellemesen romanti­kus emleket idéztem fel neki, előfizeti a lapot édesapja részére, egy evre. így született meg “vé­letlenül” egy uj előfizető a munkások sajtbjara es egy kedves uj ismerős. A sors, vegtelen nagy ke­gyességéből Mariskát odarendelte Niagara Fallsra, engem pedig a gondviselés odavezerelt, hogy a sors kifürkészhetetlen rendeltetésének munkáját befe­jezzem. Ha nem eltem volna ezekkel az alkalmakkal Hévizén, Londonban es Niagara Fallson, hanem csak tétlenül, hallgatagon álltám volna embertársa­im mellett, ezen írásomban elbeszelt esetek soha nem történték volna meg. Ezek az esetek fényes bizonyítékok, hogy ilyen alkalmak, lehetőségek nagyon sokszor az orrunk előtt vannak. Tehat használjuk ki azokat jóakarat­tal, őszinte szívvel, józan esszel, egymás iránti sze­retettel a szorgalmasan dolgozo, bekeszereto embe­riség szebb jövője es boldogsága erdekeben. Építsük, anyagilag es erkölcsileg támogassuk a munkás saj­tot. Sparing Karoly r rr LEVEL BUDAPESTRŐL ELSINORE, Cal. Geréb József, lapunk volt kúlmun- katarsanak unokatestveretol, Kincses Ernőtől kap­tuk az alabbi levelet Budapestről. Schubert József Magunkról sajnos boseges sztorival nem szolgál­hatunk, a betegeskedést nem szeretjük, azért vigyá­zunk az egeszsegunkre. Nagy vagyonunk, vagy jö­vedelmünk nincsen, igy nem kell foglalkoznunk adó­csalással (talán igy nagyon erős),jövedelem eltitko­lássá), mint például Nixon, Agnew, Rockefeller urak­nak. Összefoglalva, szereőyen,kiegyensúlyozottan, mondhatnám azt is, hogy gond nélkül éldegélünk. Ma mar egyre szembetűnőbbek a szocialista es kapitalista országok közti különbségek. Nálunk az inflációt lehetőségeink hatarain belül megfékezik. A hús, zsir, kenyer, cukor vagyis az elelmiszerarak változatlanok, drágult az olaj, benzin, bor, pezsgő es néhány, tőkés országokból importalt áruféleség. A szocialista országokban ismeretlen a munkanélkü­liség. A kapitalista országokban leállnak a termelés­sel, növelik a munkanélküliségét és igy kívánják megfékezni az inflációt. Lehet, hogy ezek csak ne­künk érthetetlenek, egy amerikai republikánus vagy demokrata máskent értékeli a jelenlegi helyzetet. A ravasz tőkések bizonyara kitaláljak azt, hogy mi­kent lehet visszaszerezni azt a néhány száz milliót, amit az arabok olajért, meg a del-amerikaiak cuko­rért kiszedtek belőlük. Kívánunk boldog uj esztendőt » * Kincses Vera es Ernő MEGJÖTT AZ ELSŐ LEVEL Az 1975-ös Naptárt kézhez kaptam, olvasni kezd­tem. Deák Zoltán! “A kétszer elrabolt ország” es Lusztig Imre: “Erkölcs—Nemzetgazdaság-Detente” c. cikkei megnyertek tetszésemet. A többiről még beszámolni nem tudok, mert ed­dig meg nem volt idom elolvasni. rpQ^ jy y ___7 VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA ? MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK í Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TOZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK V.S.RELIEFPARCEL SERVIC Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80»h STREET—NEW YORK. N.Y. 10021 Igazgató: M. BRACK REICH____________________________ Bejárat 1545 Second Avenue |

Next

/
Oldalképek
Tartalom