Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-15 / 20. szám
Thursday, May. 15. 1975. 8--------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO KI FEDEZTE FEL AMERIKÁT! Időnként kétségbe vonják, hogy Colum bus lett volna Amerika első felfedezője. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Columbus előtt 492 évvel, a norvég Leif Erikson, az időszámítás utáni 1000. évben már Amerika földjére lépett. Vannak azonban masok, akik egyes kutatók szerint még Erikson-t is jóval megelőzték' Nemregen- újabb bizonyítékok merültek fel annak igazolására, hogy a mai Lybia helyen lévő oskori Carthagóból es Cadizból — a főniciai királyság akkori gyarmataiból — tengereszek már i.e. 550- ben ellátogattak az Uj Világba. Egyéb forrásokból is feltételezik, hogy mar mások is jártak Amerika földjén, még a többiek előtt. Egy pekingi tudós 1962- es jelentése azt mutatja, hogy egy buddhista pap vezetésével ot kínai utazó hajón már i.e. 459-ben eljutott Mexicoba és ezek kihatással voltak az azték kultúra fejlődésére. A törökök feltételezik,, hogy lehetett népvándorlás a Bering-szo- roson át Közép-Amerikába: li.e. 5000-ben es tőlük ered az ottani piramisszerű épít kezés. Mások állítják, hogy walesiek, japá nők és rómaiak is voltak már jóval Columbus előtt Amerikában. Inni vagy nem inni? Indián ital és a többiek Az ember a természetéből adódóan — mint megannyi mást — az alkoholt is a munkája során szerzett tapasztalatai réven ismerte meg. Tudjuk, hogy az úgynevezett “természeti nepek” szomjuk oltására az agavé americana (az Amaryllidaceae nevű kaktuszcsaladba tartozó) növény levebol hűsítő folyadékot készítettek. A tudat, hogy holnap is inni' kell, arra inspirálta az embert, hogy tárolja a mar elkészített és el nem fogyasztott folyadékot. A tarolt agavéle masnapra mar észrevehetően kellemesebb ízűvé vált, mint előző nap volt. Ezt a tapasztalatot felhasználva később az indiánok az agave leveból erjesztették a pulqve-t, az alkoholtartalmú indián ositalt. Bort először az afrikai törzsek készítettek, mégpedig a pálma levéből. A bort- termo szóló eredetéről biztos adataink nincsenek. Katona József — Dömötör József: Magyar borok- borvidékek — cimu könyvükben azt Írják, hogy az idószamitásunk előtt 5000 körűi uralkodó Menes farao sírjában mar talaltak szölómagvakat, majd a 2000 evvel későbbről fennmaradt feljegyzés a bőrről is említést tesz. Az időszámításunkat megelőző ketezer korul, Hamurabbi uralkodásának idejen, a babiloniak szigorú törvényt hoztak a borhamisítók ellen. Erre az időszakra esik a sörfőzés kezdete is. Nem tudjuk, hogy az ember sört, vagy bort ivott- e először, de azt tudjuk, hogy a sör és a bor nem elegitette ki. A desztillálás feltalálásával (ha primitiv eszközökkel is) párolni kezdték a pálmabort, igy “született” meg az első csepp konyak. Ettől kezdődően a tudománynak már nem is kellett olyan gyorsan fejlődnie ahhoz, hogy Van Helmont, Pasteur és Liebig tudományos módszerekkel feltarja az alkoholos erjedes titkát, s erre alapozva Gay Lussac felírja az alkoholos erjedés képletét, megindítva ezáltal az egyre nagyobb méretű alkoholgyártást. Mondanunk sem kell, az alkohol az egész világon elterjedt. Az emberek milliói emelik naponta ajkukhoz a poharat, ezert ma sem időszerűtlen feltenni a kérdést: inni, vagy nem inni? Sokan azt tartják, hogy az alkohol elűzi a gondokat, növeli az erőnlétet, jo közérzetet teremt, felszabadultabbá teszi az embert. Az állításra józan kérdéssel válaszolhatunk: vajon nem gyönge, bátortalan az, akit az időnként előforduló különböző kellemetlenebb szituáció az alkoholhoz vezet, aki nem mer szembenézni a valósaggal, aki menekül önmagától, az elet realitásától?! AZ ORVOS SZEMÉVEL “Az alkohol a szájban “izgatólag” hat, égető érzést, a nyalkahartya vérbőséget eredményezi. Továbbhaladva a nyelőcsőben, majd a gyomorban ugyanerre az eredményre vezet. Gyakori ivás esetén a nyalkahártyák vérbősége állandósul, romlik az izerzes. A gyakori ivók hangja rekedtes, állandó légcső- es höröghurutról panaszkodnak. A gyomorban fokozza a gyomornedv kiválasztását, megváltoztatja a gyomornedv összetételét, s ezáltal hiányos lesz a táplálék feldolgozása. Mindezekből adódik, hogy a szeszfogyasztók táplálékkihasználása nem kielégítő, s az alkoholista fizikai leromlását eredményezi. A felszívódott alkohol a legtöbb szervet károsítja. Az alkoholisták majsejtjei jelentős mértekben elpusztulnak. A sejtek cukor helyett zsírokat vesznek fel, e's zsírosán degenerálódnak. Mivel a sejtek helyet legszövet pótolja, a máj zsugorodik. A szív a verrel együtt az alkoholt is a tüdőbe továbbítja. A tudóból az alkoholos vér visszakerül a szív bal pitvarába, majd a bal kamrába. A bal kamra Összehúzódásával a vért a szervezet legnagyobb értörzsebe, az aortaba préseli. Az aorta verőeres agai juttatják el a szervezet minden egyes pontjára a vert, illetve a vérben lévő alkoholt. így kerül el az agyba is. A szervezet másik nagy emesztömirigye, — a máj után — a hasnyálmirigy. Az alkohol által elpusztított sejteket itt is kötőszövet pótolja, ez pedig az emésztőnedvek termelésének zavarát eredményezi. A vese is igen gazdag véredényekben. Vérellátását a hasi aorta — fő verőer — egyik aga biztosítja. Ez az er nagy mennyiségű vért hoz a veséhez, amely nemcsak a vesét táplálja, hanem elsősorban a vert megszabadítja a felesleges és káros anyag- csere-termekektól. Jacks prágai professzor szerint már aránylag kis alkoholadag is izgatja a vesét. Ha gyakran éri alkoholos izgalom a vesét, akkor a vérárammal a vesébe kerülő alkohol pusztítja a szűrest es az egyéb funkciókat végző sejteket, es helyettük hegesedó, zsugorodó kötőszövet keletkezik.- A sejtek elváltoznak, vesezsugorodásra kerül sor. A nemi szervekre szintén rombolóan hat az alkohol. Az iszakossag csökkenti a nemi képességet. Egyesek velemenye szerint az idült alkoholisták egyharmada impotenciában szenved. Az alkohol az idegrendszerben végzi a legnagyobb pusztítást. Az egyik szervezet hosszabb, a másik csak rövidebb ideig tud ellenállni az alkohol káros hatasanak.” Az agavétol az alkoholizmusig jutottunk. Ha korunkra a rohanás, a kozmikus sebesség is jellemző, azért álljunk meg egy pillanatra.Őszintén gondolkodjunk el azon, vajon miért is isszuk a bort, vagy a konyakot. Miért, amikor tudjuk, hogy semmi jo hatását nem érezhetjük?! Mindenkinek tudatosítania kellene: az alkoholfogyasztás öntudatlan cselekedet! Szászak György Az alkohol ártalmait vizsgálva svéd orvosok megállapítottak, hogy egy hetven kilogrammos egesz- seges ember legfeljebb két deci bort fogyaszthat naponta anélkül, hogy az karos következményekkel járná. Akik énnél többet isznak^ulyos máj- es gyomorbe tegsegeket kaphatnak. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARCEL SERVICE Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. BRACK REICH ______________Bejárat 1545 Second Avenue g I
