Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 2. szám
Thursday, Jan. 9. 1975. nantAvomwto'V'xv'.r'-Y- AMERIKAI MAGYAR SZÓ FONTOS VASÚTVONAL ÉPÜL SZIBÉRIÁBAN A Csendes Óceánhoz közel, a szovjet távol-keleten építik a Bajkal-Amur fo- vasutvonalat, a szibériai erdokon keresztül, ahol a hat hónapi tel alatt a hőmérő sokszor zéró alatt negyven fokra süllyed. A Szovjetunió egesz területéről toboroznak munkasokat és mérnököket a 2000 mérföldes vasút meg építéséhez. A Bajkal-Amur vasútvonal a Bajk'al-tó közelebbi kiindulva keletre az Amur folyoig húzódik, majd a Transzsziberiai vasútvonallal párhuzamosan es attól 200-tbl, 3000 mérföldre északnak. Az uj vasútvonal lehetővé teszi Szibéria gazdag ásványkin cseinek feltárását es az i- parilag fejlett nyugati országokba való szállítását. Nagy szerepe lesz a keletnyugat közötti kapcsolat kiszélesitéseben. A szibériai ásványok iránt sok kapitalista ország érdeklődik. Japán és francia vállalatok az Udokan rézbányák kifejlesztéseben szeretnének közreműködni, de a vasút hianya eddig ezeket az iizletti kapcsolatokat lehetetlenné tette. A vasútvonal a tervek szerint 1982-re készül el. A Szovjetunió mar alairta a szerződést Japannal jo minóségíi kokszosito széntelep kifejlesztésére, amelyhez az épülő fővonalról majd egy mellékág vezet. Ez köti 1978-ban össze a szibériai Bam vasutallomast északon a Chulman szentelő hellyel, ahonnan evente 5 millió tonna szenet fognak szállítani Japán vasgyárainak. A Bajkal-Amur útvonalon szállítják majd a rezet az Udokan szénbányákból, vasércet, nikkelt,azbesz- tot és sok más ásványt Szibéria többi lelőhelyeiről. Mivel a lelőhelyek és a vasútvonal a Csendes-Oce- anhoz közel vannak, az exportárut valószínűleg tengeren kelet fele szállítják, ami olcsóbb, mint vonaton nyugat fele szállítani. AZ OROSZUNVIROS A Távol-Kelet második legnagyobb kikötője, ahol negyvenezer hajó fordul meg egy ev alatt, egy ország, amelynek voltaképpen nincsenek ásványi kincsei, de felépítette Del-Azsia legnagyobb olajfinomi- tójat, egy városállam, amelynek lényegeben nincsenek falvai, nincs mezógazdasaga, mégis eltart másfél millió kínait, 300 ezer malajt es vagy 200 ezer Indiából elszármazott tamilt — ez Singapore, az Oroszlanvaros, ahogy szanszkrit nyelven a legenda szerint a távoli múltban egy indiai herceg elnevezte, amikor a vad viharban hajójával a partra vetődve a dzsungel sűrűjében egy oroszlánt veit felfedezni. Alighanem tévedett, de ma mar ki tudna utananyomozni?! Az őserdő utolso nyomai is eltűntek a 340 négyzetkilométeres szigeten. Kétmilliós világváros terpeszkedik a helyen, a Távol-Kelet üzleti központja. A régmúltat talán a folyo őrzi a legjobban, a Singapore folyó, amelynek sok ezernyi bárkáján tízezrek találnak munka- és lakhelyet. Naphosszat hozzák-viszik az árut, estere leheverednek a gye- kényteknó alatt. Ugyanúgy élnék, mint egy ket emberöltővel ezelőtt osapaik a Gyöngy-folyon, Kantonban, Sanghajban, a del-kinai nagyvárosokban. A Singapore folyo földrajzilag is, varoskepi- leg is a kínai negyedhez tartozik. Mert bármilyen furcsa — Singapore-ban is van külön Chinatown, örökké lármás zegzugos sikátorokkal, ahol söteté- déskor kezdődik igazan az elet. Az aszfaltot ellepik a lacikonyhák, mindenki ad-vesz, alkuszik. Pasar Maiam — éjszakai piac, affele zsibvásár, utcai standok tízezrei. Az egyik utcasarkon egy aszott koldus opiumpipat szív, madarjos es csodadoktor kínaija gyógy füveit, amott nagy embercsoport: tálán egy titkos tarsasag gyülesezik. Esküvőt tartanak es halotti tőrt ülnek: a ház elé, az utcara rakjak ki az ünnepi ételektől roskadozó asztalt. Pedig a Chinatown — szegénynegyed, ahol százezer ember el, sokszor ötvenen is egy-egy földszintes házban, amelyben egyetlen apró fülke jut egy egész családnak... Tágas, elegáns es főleg méltóságteljes viszont a gyarmati idők Singaporeja. A brit gyarmati uralom emleket őrzik a középületek: a legfelső biröság kupolás tömbje, ahol felváltva angolul, kínaiul, malájul es tamilul beszelnek a birák es az ügyvedek, mint ahogy a rádió es a tv műsora is négynyelvű. Kevésbé lármás, de nem kevésbé meltosagteljes a Victoria Emlekcsarnok, amely neveben is az egykori gyarmati birodalom megteremtőjének, Victoria angol királynőnek allit emleket. Akárcsak az egész Collyer Quay, az üzleti elet szive, teljesen a londoni City mintájára. Elegáns utcák es meg elegánsabb üzletek, méregdrága luxusáruhazak és annyi gépkocsi, hogy London is megirigyelhetné. Es a gépkocsik között kerékpáros riksák kocognak es Honda motorok, mert a japánok Singapore-ban is jelen vannak. Singapore lakossaganak a fele — húsz even aluli! A jövő Singapore-ja nem a méltóságteljes “gyarmati” negyed, nem is a túlzsúfolt Chinatown, hanem a modern lakótelepek, amelyek gomba módra épülnek részben a Chinatown helyén, részben önálló bolygóvárosként. Evente 25 ezer uj lakást epitenek, de 80 ezer lakasigenylót tartanak nyilván. SAJTO-FUZlÓ (folytatás a 3. oldalról) ték magukat, a Magyarországot példátlanul gyalázo Menorat pénzügyileg támogatja — a Magyar Életnek is fizetni fog-e, nem tudható, bár kézenfekvő, hogy igen, miután a két lap new yorki szerkesztője a zsidó világszövetség alelnoke. A HALADÁS ÁRA Christian Goux professzor írja a párisi Monde-ban: A nyugati kapitalizmus világa a hatvanas évek óta súlyos válságban van. Ha folytatódik a folyamat, teljes csődhöz vezet, mar előttünk a fal. Csak a mai rendszer eltüntetése segíthet, az 1973-as olajkrízis csak súlyosbította a már előbb kitört válságot. Ennek alapja, hogy a háború utáni mesterséges konjunktúra a “harmadik világ” népeinek kifosztásán alapult. _____ 5
