Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-13 / 11. szám
lursday, March. 13. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 00 NEMZETI ZÁSZLÓNK TÖRTÉNETE Piros-fehér-zöld nemzetiszinunk alig több mint r évszázada vált jelképünkké. A magyar szinek- n es cimerben több évszázad zászlóinak es cime- nek hagyományos formai, szinei "ötvöződnek. A nemzeti szinek, a nemzeti zászló törvényes smertetéseert az ország haladó erői, csak az 89-es nagy francia forradalmat kővető évektől ytattak kiélezett harcot, nemzeti zászlónk, nem- :i színeink eredete azonban jóval korábbra, a nalapitást kővető évszázadokra nyúlik vissza. A gyár zászló es a magyar címer kialakulását a rabeli hazai és külföldi gestak és krónikák — kű- íosen a Becsi Kepes Krónika —, valajnint az egy- ru oklevelek, pecsetek es penzek tanulmanyozasa összevetése alapjan követhetjük nyomon. PIROS ES FEHÉR Több forrás is bizonyítja, hogy már a honfogla- magyar törzseknek is voltak zászlóik, az Arpád- z első királyai pedig egyszínű, feltehetően vörös, ítve biborszinu zászlók alatt vezettek háborúba ipataikat. A XII. század végen, III. Béla uralko- sa idejen kezdtek alkalmazni mind címer-, mind szloformában, a vörös alapon lebegő kettős ezust- :her) keresztet. Nem sokkal később, de mar a II. szazad elejen, címer- és zaszlóalakban egy- mt, megjelent a vörössel és ezüsttel (fehérrel) tszer vágott mező, amely tehát nyolc, váltakoz- vorbs es ezüst vágásból, más névén pólyákból a Becsi Képes Krónikában. állt. Ettől kezdve, nagyjából a XV. század végéig, a királyi zászlók es a címerek mindkét változatát használtak. A vórös-feher (ezüst) szint megjelenésük után nem sokkal mar magyar színeknek tekintették. A Habsburg-elnyomas következmenye volt egyebek között az is, hogy a XVI. századtól kezdve a magyar zászló es a magyar címer használata csaknem teljesen megszűnt és a zászlók, beleertve a hadi zászlókat is, egyre inkább elnemetesedtek. Az ősi magyar piros-feher szint azért sikerült megőrizni bizonyos formákban, a XVI—XVII. század folyamán is. A XVI. szazadban például a magyar gyalogság vörössel és feherrel vágott tárcsapajzsokat használt. Piros-fehér színe volt ez idő tájban a magyar huszarok dzsidaira erősített lobogócskáknak is. A Rakoczi-szabadsagharc kuruchadseregenek is voltak — egyebek között — vörós-feher vágasos ezred- zaszlói. A HARMADIK SZÍN Az ősi magyar szinek mellett nemzeti zászlónk harmadik színévé, a magyar címerbe az ezüst kettős kereszt talpa alá a XIV. szazadban beiktatott uj motívum, a hármashalom zöld színe vált. A zöld szin azonban csak a XVI. század második feletol kezdett a másik két színnel együtt megjelenni. Egy 1557-bol származó lovagi tornakepen ábrázolt huszár fővegén a strucctollbokreta, valamint dobjanak takarója a piros-feher-zold szin első, együttes megjelenésének bizonyítéka. Arra is van adat, hogy 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor Pozsonyban piros-feher-zold szőnyeg borította azt a fahidat, amelyen az uralkodó athaladt. Piros-feher-zóld színű dekorációk későbbi koronázási ünnepségeken is szerepeltek. Egy ismeretlen, magat H. R. M. szignóval jelölő mester 1653-ban, a sárvári Nádasdy- kastelyban készített csatakepfreskojan — Papa, 1597. évi visszafoglalasat jelenítette meg — az egyik hadi zászlót már piros-feher-zoldnek ábrázolta. A piros-feher-zóld szin viszonylag lassú meghonosodására vall, hogy a Rakoczi-korbol nem tudtunk ilyen szinu zászlókról. Maria Terézia viszont az udvari haditanács utján kiadott 1743. október 19.-i körrendeleteben a királyi hadsereg gyalogsága részére olyan feher színű törzszászlokat (ezredzasz- lókat), illetve fűzőid szinu századzászlókat vezetett be, amelyeket vorös-feher és zöld lángnyelvek szegélyeztek. E rendelet ertelmezese tekinteteben a cimerkutatok máig sem tudtak kózos nevezőre jutni. Egyesek azt állítják, hogy az 1743-as zaszlo- rendelet a magyar szinek felvételéről intézkedett, mások viszont az 1743.,M. zászlókat csupán heraldikai “véletlennek”tartják.Mindenesetre tény, hogy amikor Lotharingiai Ferencet 1745-ben császárrá választották es igy Mária Terézia férjé révén a Habsburg-birodalom társuralkodója lett, az 1743-as rendeletet azonnal visszavontak. Az is igaz, viszont, hogy Mária Terézia a Szörény varmegyének kiadott armalisban a feher-zold-voros szint — a vegleges szinsorrend ekkor még nem alakult ki — magyar színnek nevezte. A francia forradalom s a köztársaság jelvenye és jelkepe: a trikolor (kék-feher-vóros kokárda es zászló) hatására a polgári atalakulas es a nemzeti önállóság legradikálisabb harcosai a XVIII. szazad végétől Magyarországon is a polgári forradalom es a nemzeti allam jelvényének tekintettek a pirosfeher-zóld szint. Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője, elfogatasa után, 1794. augusztus 13.-án vallomásában kifejtette, hogy a nemzet színeiül a zöld-vóros-feher szint kivanta bevezetni. Az 1840-es evekben egyre szélesebb méreteket oltott Magyarországon a nemzeti színnek forradalmi jelvénykent való viselese. Egyesek,ugyancsak a francia forradalom példája nyomán, vörös szalagok felóltesevel és vörös tollak viselésével nyilvánították ki radikális republikánus érzelmeiket. A 21. TÖRVÉNYCIKK A reformkor országgyűléséin az ellenzek ismetelten felemelte szavat a nemzeti szinek es az ország cimerenek mellőzese miatt, különösen sérelmezve azt, hogy a magyar katonaság nem a magyar nemzeti szinek es jelvények alatt szolgai. Az ellenzek javaslatait azonban visszautasították. Elérkezett azonban az 1848. március 15.-i forradalom, amely kiharcolta a jobbagyfelszabaditast és a nemzeti fűggetlenseget, ugyanakkor kivívta a jogot a magyar nemzeti szin es az ország címerének szabad visele- sere is. Az 1848. március 15.-Í forradalom győzelme tette lehetővé, hogy a nemzeti színről es az ország címeréről megszülessék Magyarországon az első tör- veüy, a 21. törvénycikk, amely igy hangzott: . . ' * V . “1. A nemzeti szín es az ország czimere ősi jogaiban visszaállittatik. 2. Ennél fogva a három szinu rozsa polgári jelképen újra felvétetvén, egyszersmind megállapitat- tatik, hogy minden középületeknél s kozintézetek- nel minden nyilvános ünnepek alkalmával, es minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czimere hasznaltassek.” A 21. törvénycikkben nem volt szó ugyan a magyar katonaság zászlójáról, de szinte magátol ertetödó volt, hogy a márciusi forradalom vívmányaként megszületett nemzetőrséget, majd az 1848. májusában felállított honvédséget nemzetiszinühadi zászlókkal lássak el. Évszázadok óta először az 1848-49-es szabadsagharcban küzdöttek magyar katonák nemzeti zászló alatt, hazájuk igazi érdekeiért a társadalmi haladás, a nemzeti fűggetlenseg A piros-feher-zóld nemzeti zászló 1848-1849-ben a haladás, a szabadság, a nemzeti fűggetlenseg es a haza jelképéve vált. így tekintettek rá a magyar dolgozok a szabadságharcot követő évtizedekben is. A magyar uralkodó osztályok, különösen a Magyar Tanacskóztársasag bukasa után a nemzeti zászlót az ellenforradalom, a nacionalizmus, a sovinizmus eszközévé igyekeztek tenni. Az igazi hazafiakat azonban nem tudták félrevezetni. A második világháború idején az antifasiszta mozgalom a nemzeti lobogót magasra emelve, a negyvennyolcas szabadságharc hagyományait felelevenítve küzdött a fasizmus ellen. Kerekes Zoltán
