Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-13 / 11. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March. 13. 19 LOMBIKBANr NOVESZTETI FÁKi AZ ERDŐSÍTÉS JÖVŐJE Az Egyesült Államokban kereskedelmi használatra alkalmas száz különböző fajta fa terem. Nagy területek még ma is erdősegek. Columbus idején az erdőségek kb. egymillia'rd akert tettek ki. Közel 500 évi építkezés, fejlesztés és iparosítás, a fakitermelők pazarlasa után, ennek 75 százaléka meg ma is megtalálható és felét ipari használatra dolgozzak fel. Természetvédők és más szakértők szerint mégis túl sok erdőt irtottak ki vagy fásitottak újra helytelenül. Sokan félnek, hogy a technológia ellenőrizetlen fejlődése még további nagy karokat okoz a meglevő erdőségekben. A ketfele véleményt a kapitalista termelési rendszerben nem lehet összhangba hozni. Ebben a küzdelemben mindig a befolyásos erdotulajdonosok, fakitermelők és erdekelt iparok győznek, mindaddig, mig a közérdekeket szem előtt tartó tudósok, természetvédők es polgári szervezetek erőteljesen közbe nem lepnek. Nem az a cél, hogy megszüntessek az erdők es fák ipari felhasználását, hanem, hogy egyensúlyt teremtsenek: mit és mennyit használjanak fel ilyen, vagy olyan célra, vagy hagyjanak meg őserdőnek, üdülő vagy turista kiránduló helynek. A megoldásbán valamennyire az uj technológia segíthet, amely lehetóve teszi, hogy ugyanannyi területen több fát termeljenek és ezzel a többi erdőket megkíméljek. De valóságos technológiai forradalomnak számítanak azok a kísérletek, amelyek a fásítást es erdókitermelést radikálisan megváltoztathatják. Tudósok közel járnak ahhoz, hogy lombikban termeljenek ki gyökeres, tűlevelű, élő fakat, melyeket nem magról, hanem egy másik fának sejtjeiből vegyi utón állítanak elő. Más helyen a tudósok érdokben kutatnak megfelelő hajtások es magok után, melyeknek keresztezésével “fel- sobbrendü” minőségű, gyorsan nővo, óriási, betegségnek es rovaroknak ellenálló fákat termelhetnek. Vámnak helyek, ahol helikopterekről szórnak famagvakból sok tonnányit erdősítésre. Ezeket a magvakat mesterségesen úgy színezik, hogy az éhes madarak fel ne falják. Másutt nagy gépekkel járják be az erdőket, amelyekkel kilenc másodperc alatt tőből vágnak le fakat és hajtanak keresztül zúzógépeken 40 láb hosszú fatörzseket. Egész erdőket mechanikusan úgy mütrágyáznak és ritkítanak, mint bármely veteményes kertet. Ezekben évtizedekkel korábban érik meg a fa, mint a természetben. Az északnyugati erdőségekben folyó újításoknak óriási jelentősegük lesz az ország gazdasagara es lakosainak eletere. Figyelmeztetés a környezetetvédö veszedelmekre, természetvédő bírósági eljárások, a fa es a föld megdrágulása miatt az utóbbi evekben egyre nagyobb gondot fordítanak erdők felújítására és meglevő erdők gazdaságosabb felhasználásara. A természet kitünően tudja elvégezni a fák termelését es utánpótlását, de rendkívül lassú es pazarló folyamattal. Most már óriási farmokon termelnek fakat és kísérleteznek ki genetikailag kiválóbb példányokat. Az Oregon Graduate Center ben prima Douglas fenyőket próbálnak növeszteni nem magról és be- porzásos megtermékenyítéssel, hanem egyetlen sejtből, ami sokkal gyorsabb, mint az előbbi. A tudósok szerint a fatermelés még ott tart, ahol 10.000 évvel ezelőtt a búza, kukorica és rizs termetese. Ezért nem nehéz elképzelni, milyen nagy változásokat hoz majd a modern, tudományos fatermeles. Bizonyos veszélyek lehetősége is fennáll a hibrid fák termelésével. Mivel mind teljesen azonosak, néhány ev múlva ugyanaz a genetikai gyengeség mutatkozhat bennük vagy ugyanannak a betegségnek vagy rovarnak eshetnek áldozatául. Ez történt bizonyos hibrid kukoricával 1971-ben. A fák biológiai védelmére is folynak kutatások: olyan hasznos rovarok vagy baktériumok felfedezésére, amelyek elpusztítják a kártékonyakat. A fureszmalmok pedig megtalálták a módját, hogy eddig hasznavehetetlen fa-anyagot is felhasználjanak. MADARAK MILLIÓI DÉZSMÁLJÁK A FÖLDEKET Feketerigok, vorósszarnyu gulyamadarak, csókák es seregélyek milliói árasztják el naponta Kentucky - ban a Fort Campbell katonai telep melletti földeket. A madarak 1973-74 télén, a számítások szerint 5.8 millió dollar kart okoztak a megye termésében, állatokban es takarmányban. A madarak feleszik a ve- tomagvakat, a fiatal palántákat és fiatal sertéseket pusztító ragalyos bélbajokat terjesztenek, a madárrajok elűzik a legelőkről a teheneket. Meg veszedelmesebb, hogy a histoplasma capsulatum nevű emberre veszélyes betegségnek is terjesztői. A megye egészségügyi hivatalának vezetője, Dr. Frank Pitzer szerint a madarak, ezt az ott honos fungus-sporat ürülékükben nagy területekre leszórjak. A megszáradt madárürülék szétporlik, a szél felkavarja es ennek a belegzese a tüdőben kárt tehet, ritka esetekben halálos betegséget is okozhat. A madarak okozta veszélyek es károk arra késztették az ottani katonai telepet, hogy hatásos védelmi programot dolgozzanak ki, repülőkről erős mosószert fecskendeznek a fenyvesek 27 akernyi területére, ahol a madarak feszkelnek. Megfelelő időjárásnál alkalmazott permetezéssel az utána jövő eső kimossa az olajat a madarak tollából es azok azután a hidegben megfagynak. A Tennessee-i Milan ban is ha sonlo eljárással szándékoznak kipusztitani nyolc millió madarat. A Ft. Campbell-i madarak miatt a legutolsó két kormányzó a megyét vészállapotban lévőnek nyilvánította, de most az állatbarátok és környezetv dók felháborodottan tiltakoznak a madarak kegy len kiirtása ellen. Az ö beavatkozásuk kovetkezl ben a bíróság halasztást adott a madárirtásra. / Audubon Society madárvedelmi egyesület szószól ja Robert Boardman szerint az egyesületnek nin kifogása a Fort Campbell-i madarak kiirtása ellei csupán a kevésbé népes helyeken ellenzik azt. De eljárásra vonatkozólag Mr. Boardman megjegyezti “Ki tudja, milyen fájdalmas a madaraknak haláli fagyni?” A viz soha nem lesz tiszta Michigan belföldi vize nek megtisztitasara e< dig 239 millió dolla költöttek; ennek 80%-í ^szövetségi es allami kii talásokbol. Tizenkét é vei ezelőtt a Rouge R ver felületén vastag óla rétég úszott és a gyárai ból eredő vas-salak az latta folyó lassú vizet n rancssargara festette. L fele, a Detroit Riverei minden tavasszal a vadkacsak szazai pusztultak el elolajosodott tollazatuk következtében. A halak viz felszínén kapkodtak oxigén után és a Detroi környéki fürdőhelyeket bezártak a viz nagyfoki szennyezettsege miatt. Ma már a szennyeződest nagymértekben csókkei tették ezen a két f oly on. Ezt arról is eszre lehet ve ni, hogy narancssarga színe helyett a Rouge Rive sötétszürke lett es a Detroit River azelőtt barna szine zavaros zölddé változott. De ezek a vizek mej ma sem teljesen tiszták. A vadkacsák már nem olaj ban fürdenekés tavaly az odatelepitett 25.000 pisz ráng is megél. Detroit gyáraitól nem messze mar ií met halászni lehet. Nemcsak a partok menten elterülő gyártelepei óntik mellektermekuket a folyókba, hanem oda fo lyik Michigan lakossága szennyvizének közel 50 sz; zaléka is. A szennyviztisztito berendezések révei a folyókban az ipari eredetű so, foszfor es mas ki ros anyagok nagymértekben csökkentek. De mive a gyarakra vonatkozó szigorítások es szabályok nen elég szigorúak es sok kibúvót hagynak maguk utál a folyok meg mindig nem eleg tiszták* A viz tisztítási munkákat ellenőrző mérnök Wayne Denniston, a jövőre nezve azt jósolja, hogy a vizek még tisztábbak lesznek es az Erie-to vize is egészségesebb lesz, de a “vizek igazan tiszták soha sem lesznek.” Jól tudja, hogy ehhez sokkal tóid végrehajtó erő kellene. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT j wveskedjék annak megluiaaitbbitásáról idqtI L I S I I I f bra pindoAodni Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. Megújitáara: $•••?••......... ................ Naptárra: $ ................. ................... Név: ..................-.................................. • Cim: ............................................... 2 Város.....................................Állam:.............. • Zip Code:.................. 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ *130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003
