Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-27 / 9. szám

Thursday, Feb. 27. 1975 AMERIKAI MAGYAR SZO Nagy jelentőségű kutatások a déli-sarkon Ijjfi AdelaídegíS^^j K1 lyj Rónne% )fee Shelf Siple Station (U.S.I ^ COATS r —r land ■<US) Pensacola .rP' Mts. ANTARCTICA M >. 5 SOUTH------( » p0LE («.Africa) South Pole Station (US) Scott Base (N.Z.) McMurdo Station I ___(u s.)___ ^ Victoria k land -o' % 1<»"S Vostok Station (USSR) 1 WILKES LAND [■( Franca) (Australia) Mult decemberben hat újságíró nyolc napot töl­tött a Déli-sarkon, Antarktiszon, a National Scien­ce Foundation vednoklete alatt folyó kutatások megfigyelésere. Egyikük, Malcolm W. Browne cikkeket irt ottani tapasztalatairól a New York Times-ban. A rendkívüli körülmények kozott dolgozo emberekről, az elszi­getelt sarkvidéki tájról szóló Írások nem mindenna­pi tudósításként szolgainak. A nagyjában meg felfedezetlen Antarktiszon négy evvel ezelőtt például megtalálták a Transantarktisz hegyekben a Triassic hüllők kövületeit. Ez a felfe­dezés vegleg bebizonyította, hogy az Antarktisz va­lamikor Afrikához tartozott. Még a viszonylag csen­des nyári hónapokban is hetven különböző tudo­mányos kutatást végeznek. Az egyik tudományos munkában a pingvinek központi idegrendszerét ta­nulmányozzak, egy másikban azt figyelik meg, hogy fogyatkozik-e a déli jégréteg, mert ha ez igy van — amint sokan hiszik — akkor a világ partvidékeinek egy részé idővel viz alá merül. A sok nehézség ellenere, a sarkvidék titokzatos­sága, nehez feladatai, kietlen, zord szépsége a tudó­sokat évről evre odavonzza s mindig több a jelent­kező, mint amennyire szükség van. A legfontosabb biológiai kísérletek egyikét Dr. Arthur DeVries és felesege, Dr. Yuan DeVries vezetése alatt végzik. Ok fedeztek fel, hogy az antarktiszi halak vérében lévő glükoproteinok akadályozzak meg a halak meg­hagyását még a legkeményebb hidegben is. Ennek az anyagnak a további megismerése fontos eredményre vezethet a súlyos legzoszervi bajok gyógyításában es a mesterséges tüdő kifejlesztésében. Masok az Adelie pingvinek meglepő képességeit tanulmányozzak. Ezek a talajon óriási távolságra kepesek elgyalogolni, hogy tojásukat kiköltsék. Ele­delt nem fogyasztanak, csupán saját zsírjuknak a fel- hásználasa adja nekik az energiát. A világ legdélibb csücske az egyedüli hely, ahol zavartalanul lehet megfigyelni a déli égboltozatot, a hathónapos antark- tikus ragyogó déli-sarki fényt, a kozmikus suga­rakat és más asztronómiai látványokat. Egy rend­kívül finom, érzékeny műszerrel figyelik meg az ég­táj és a rajta levó jég lassú elmozdulását. A geoló­gusok egyre melyebbre fúrnak, egyik fúrás mar 1000 lábnál is mélyebb, hogy az égtáj keletkezését es történetet tanulmányozzák és energia es ásvány, forrásokat fedezzenek fel. Néhány an az idén az aktiv tűzhányó, Erebus krá­terjenek peremen ütöttek sátrát, ahonnan gáz es la- va-mintakat vettek. Antarktisz időjárásának az egesz világ idójarasara óriási befolyása van. Ezért állandóan figyelik es az eredményekről világszerte jelentéseket tesznek. Sok­fele kísérlet celjara nagyon alkalmas a a körülmény hogy az Antarktisz a világ legszelesebb, legszárazabb es leghidegebb helye. A teli teljes elszigeteltség le­hetővé teszi, hogy tökéletesen egészséges környe - zetben tanulmányozzák az ember immunitását. Tüzelőanyagban, ásványokban és élelemben óriá­si rezervak rejtó'znek Antarktisz jege és sziklái alatt. A tudósok félnek arra gondolni, mi lesz, ha ezeket majd megtaláljak es kimerítésüket megkezdik, An­tarktiszt sokan a világ egyetlen megmaradt tiszta területének tekintik. A Glomar Challenger nevű a- merikai furó-kutatóhajó mar talált annyi gazt es olajat az antarktiszi vizekben, amely óriási mennyi­ségű petroleum-rezervákra utal. De mihelyt ennek kimerítését megkezdik, ez lesz az ember utolsó tisz­ta menedekenek vegzete. Az Antarktiszon dolgozok szenvedelyes termé­szetvédők. Sátraikon kitűzött plakátokon kérnek tilalmat a bálnahalászat betiltásara. Fontos lenne, hogy az ott kísérletező különböző országok termé­szetvédő politikára köteleznek el magukat. A ter­mészeti kincsek utáni kutatás már megkezdődött, annak ellenére, hogy a földrészt nemely helyen há­rom mérföld vastag jégkéreg fedi. Mivel a sarkvidéki kutatás nagyon költséges, az országok nem igen elégszenek meg a tudományos kutatással, hanem azonnali haszonra is törekednek és remélik, hogy olajat, aranyat vagy más becses anyagot talalnak. Antarktiszon egyelőre nincsenek területi viták az országok kozott. Az Egyesült Államok, a Szov­jetunió es kilenc más ország erre vonatkozó megálla­podást irt ala 1959-ben, amelyhez később hat más ország is csatlakozott. A szerződet 1993-ig érveáiyes, A földrész nyugati, hegyvidékes részén amerikaiak működnek, három vagy négy állandó bázist es sok nyári állomást tartanak fenn, több mint 2000 sze - melyzettel. A Szovjetuniónak nagyszámú tudóscso­portja a keleti jégmezőkön es partvidékeken kutat. Érdekes biológiai kísérleteket végeztek a Szaljut—4 űrhajósai A csaknem 710 oras űrrepülés után Bajkonur- ban meg mindig pihennek a Szaljut—4 kutató ma­ratonijának részvevői, Alekszej Gubarev es Georgij Grecsko. Közben javában tart a tudományos meg­figyelések ertékelese. Ez a munka az óriási anyag- mennyiség miatt több hónapot vesz igénybe. Miután Gubarev és Grecsko útja előrevetíti a még huzamosabb szovjet űrrepülések lehetőségét, külö­nös érdeklődésre tarthat számot, amit a Szaljut-4-en végzett biológiai kutatásokról a Pravda szakértője ir. E kutatások célja voltaképpen háromirányu: 1. kikiserletezni a jövendő űrállomások “természeti környezetét”, 2. még alaposabban tisztázni az űr­repülés hatását a szervezetre, 3. a súlytalanság evo­lúciós következmenyeinek vizsgálatából uj adatokat nyerni a földi elet keletkezésének problémaköré­hez. Az űrhajósok nem vittek magukkal emlős uti- tarsat, ezzel szemben emlősszövetsejt-tenyeszettel kísérleteztek. Például megfelelő vegyszerekkel meg­állítottak a sejtek növekedését, s a visszahozott “rögzített” es elő tenyészetek laboratóriumi össze­hasonlítása válaszolhat rá, hogyan hatnak az űr­repülés egyes tényezői az emlősök sejtjeire. Van olyan feltevés, hogy az alapvető genetikai folyamatok függetlenek a földi nehézkedéstol, de hogy ez mennyire van igy, arra a súlytalanság kö­zepette végzett biológiai vizsgalatok eredménye lesz az irányadó. Ezeket az eredményeket a coli bacillusok űrbéli tenyesztese révén nyerték. Ugyan­csak örökléstani kutatásokra vittek magukkal az űrhajósok muslicákat. Ezek a repülés időtartama alatt több nemzedékre szaporodtak — a súlytalan­ság viszonyai közepette. Az embrionális fejlődés esetleges rendellenesse- geit segíthet kiszúrni a del-afrikai békapetékkel végzett kiserletsorozat. Ha ugyanis ezeket a petéket egy bizonyos helyzetben tartják, törzszulöttek kel­nek ki belőlük. A súlytalanság közepette különbö­ző fejlődési szakaszban rögzített petékből levon­ható biológiai következtetések segíthetnek a jöven­dő űrhajósok természeti környezetének megválasz- tasaban. Ami a növényvilág képviselőit illeti, az űrhajósok ezúttal borsot termesztettek. Azt figyelték meg, hogy a sulytalansag fordított világában, ahol értel­metlenné válik a fent és a lent, a fényhatások adagolasa rendes mederbe terelheti-e a növény meg­zavart növekedését. Mint már annyiszor, vittek magukkal az űrhajósok a Szaljut-4-re zöld mosza- tot is. Itt is a sulytalansag által befolyásolt “mo- szatbiologiai” jelenségek vizsgálata volt a cél. Ennek gyakorlati erdekesseget az adja, hogy a zöld mo- szat az emlosok szamara jó tapanyag és a tudományt foglalkoztatja a gondolat, hogy a zöld moszatot emberi táplálékként hasznosítsa, akár közvetlenül, akar áttételesen, tehat a háziállatok zöld moszat takarmanyozasa utján. Holt tengerré vált a Tokiói-öböl A Tokiói-obolben végzett vizsgálatok azt mutat­ják, hogy az óból szabályos holt tengerre vált a vízben felhalmozódott ipari hulladék következté­ben. A vizsgalat szerint az öböl vizebe jutott ipari és háztartási hulladék naponta mintegy háromszáz tonna nitrátot és huszonkét tonna foszfátot tartal­maz. Ennek következtében rohamosan csökken az , I , , / . _ l.u öböl vizének atlathatosaga es pusztulnak az élő­lények. _7 NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, 2 aiyeikedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. | j Megújításra: $••••• •................................ I J Naptárra: $ . ............................................ | I Név:......................... v..,............. } I Gm: .............. ............................ j | Város'-....................................Állam:................. I I Zip Code:............... ! AMERIKAI MAGYAR SZO *130 Eaat 16th Street, New York, N.Y. 10003| * ......i

Next

/
Oldalképek
Tartalom