Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-27 / 9. szám
Thursday, Feb. 27. 1975 AMERIKAI MAGYAR SZO Nagy jelentőségű kutatások a déli-sarkon Ijjfi AdelaídegíS^^j K1 lyj Rónne% )fee Shelf Siple Station (U.S.I ^ COATS r —r land ■<US) Pensacola .rP' Mts. ANTARCTICA M >. 5 SOUTH------( » p0LE («.Africa) South Pole Station (US) Scott Base (N.Z.) McMurdo Station I ___(u s.)___ ^ Victoria k land -o' % 1<»"S Vostok Station (USSR) 1 WILKES LAND [■( Franca) (Australia) Mult decemberben hat újságíró nyolc napot töltött a Déli-sarkon, Antarktiszon, a National Science Foundation vednoklete alatt folyó kutatások megfigyelésere. Egyikük, Malcolm W. Browne cikkeket irt ottani tapasztalatairól a New York Times-ban. A rendkívüli körülmények kozott dolgozo emberekről, az elszigetelt sarkvidéki tájról szóló Írások nem mindennapi tudósításként szolgainak. A nagyjában meg felfedezetlen Antarktiszon négy evvel ezelőtt például megtalálták a Transantarktisz hegyekben a Triassic hüllők kövületeit. Ez a felfedezés vegleg bebizonyította, hogy az Antarktisz valamikor Afrikához tartozott. Még a viszonylag csendes nyári hónapokban is hetven különböző tudományos kutatást végeznek. Az egyik tudományos munkában a pingvinek központi idegrendszerét tanulmányozzak, egy másikban azt figyelik meg, hogy fogyatkozik-e a déli jégréteg, mert ha ez igy van — amint sokan hiszik — akkor a világ partvidékeinek egy részé idővel viz alá merül. A sok nehézség ellenere, a sarkvidék titokzatossága, nehez feladatai, kietlen, zord szépsége a tudósokat évről evre odavonzza s mindig több a jelentkező, mint amennyire szükség van. A legfontosabb biológiai kísérletek egyikét Dr. Arthur DeVries és felesege, Dr. Yuan DeVries vezetése alatt végzik. Ok fedeztek fel, hogy az antarktiszi halak vérében lévő glükoproteinok akadályozzak meg a halak meghagyását még a legkeményebb hidegben is. Ennek az anyagnak a további megismerése fontos eredményre vezethet a súlyos legzoszervi bajok gyógyításában es a mesterséges tüdő kifejlesztésében. Masok az Adelie pingvinek meglepő képességeit tanulmányozzak. Ezek a talajon óriási távolságra kepesek elgyalogolni, hogy tojásukat kiköltsék. Eledelt nem fogyasztanak, csupán saját zsírjuknak a fel- hásználasa adja nekik az energiát. A világ legdélibb csücske az egyedüli hely, ahol zavartalanul lehet megfigyelni a déli égboltozatot, a hathónapos antark- tikus ragyogó déli-sarki fényt, a kozmikus sugarakat és más asztronómiai látványokat. Egy rendkívül finom, érzékeny műszerrel figyelik meg az égtáj és a rajta levó jég lassú elmozdulását. A geológusok egyre melyebbre fúrnak, egyik fúrás mar 1000 lábnál is mélyebb, hogy az égtáj keletkezését es történetet tanulmányozzák és energia es ásvány, forrásokat fedezzenek fel. Néhány an az idén az aktiv tűzhányó, Erebus kráterjenek peremen ütöttek sátrát, ahonnan gáz es la- va-mintakat vettek. Antarktisz időjárásának az egesz világ idójarasara óriási befolyása van. Ezért állandóan figyelik es az eredményekről világszerte jelentéseket tesznek. Sokfele kísérlet celjara nagyon alkalmas a a körülmény hogy az Antarktisz a világ legszelesebb, legszárazabb es leghidegebb helye. A teli teljes elszigeteltség lehetővé teszi, hogy tökéletesen egészséges környe - zetben tanulmányozzák az ember immunitását. Tüzelőanyagban, ásványokban és élelemben óriási rezervak rejtó'znek Antarktisz jege és sziklái alatt. A tudósok félnek arra gondolni, mi lesz, ha ezeket majd megtaláljak es kimerítésüket megkezdik, Antarktiszt sokan a világ egyetlen megmaradt tiszta területének tekintik. A Glomar Challenger nevű a- merikai furó-kutatóhajó mar talált annyi gazt es olajat az antarktiszi vizekben, amely óriási mennyiségű petroleum-rezervákra utal. De mihelyt ennek kimerítését megkezdik, ez lesz az ember utolsó tiszta menedekenek vegzete. Az Antarktiszon dolgozok szenvedelyes természetvédők. Sátraikon kitűzött plakátokon kérnek tilalmat a bálnahalászat betiltásara. Fontos lenne, hogy az ott kísérletező különböző országok természetvédő politikára köteleznek el magukat. A természeti kincsek utáni kutatás már megkezdődött, annak ellenére, hogy a földrészt nemely helyen három mérföld vastag jégkéreg fedi. Mivel a sarkvidéki kutatás nagyon költséges, az országok nem igen elégszenek meg a tudományos kutatással, hanem azonnali haszonra is törekednek és remélik, hogy olajat, aranyat vagy más becses anyagot talalnak. Antarktiszon egyelőre nincsenek területi viták az országok kozott. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió es kilenc más ország erre vonatkozó megállapodást irt ala 1959-ben, amelyhez később hat más ország is csatlakozott. A szerződet 1993-ig érveáiyes, A földrész nyugati, hegyvidékes részén amerikaiak működnek, három vagy négy állandó bázist es sok nyári állomást tartanak fenn, több mint 2000 sze - melyzettel. A Szovjetuniónak nagyszámú tudóscsoportja a keleti jégmezőkön es partvidékeken kutat. Érdekes biológiai kísérleteket végeztek a Szaljut—4 űrhajósai A csaknem 710 oras űrrepülés után Bajkonur- ban meg mindig pihennek a Szaljut—4 kutató maratonijának részvevői, Alekszej Gubarev es Georgij Grecsko. Közben javában tart a tudományos megfigyelések ertékelese. Ez a munka az óriási anyag- mennyiség miatt több hónapot vesz igénybe. Miután Gubarev és Grecsko útja előrevetíti a még huzamosabb szovjet űrrepülések lehetőségét, különös érdeklődésre tarthat számot, amit a Szaljut-4-en végzett biológiai kutatásokról a Pravda szakértője ir. E kutatások célja voltaképpen háromirányu: 1. kikiserletezni a jövendő űrállomások “természeti környezetét”, 2. még alaposabban tisztázni az űrrepülés hatását a szervezetre, 3. a súlytalanság evolúciós következmenyeinek vizsgálatából uj adatokat nyerni a földi elet keletkezésének problémaköréhez. Az űrhajósok nem vittek magukkal emlős uti- tarsat, ezzel szemben emlősszövetsejt-tenyeszettel kísérleteztek. Például megfelelő vegyszerekkel megállítottak a sejtek növekedését, s a visszahozott “rögzített” es elő tenyészetek laboratóriumi összehasonlítása válaszolhat rá, hogyan hatnak az űrrepülés egyes tényezői az emlősök sejtjeire. Van olyan feltevés, hogy az alapvető genetikai folyamatok függetlenek a földi nehézkedéstol, de hogy ez mennyire van igy, arra a súlytalanság közepette végzett biológiai vizsgalatok eredménye lesz az irányadó. Ezeket az eredményeket a coli bacillusok űrbéli tenyesztese révén nyerték. Ugyancsak örökléstani kutatásokra vittek magukkal az űrhajósok muslicákat. Ezek a repülés időtartama alatt több nemzedékre szaporodtak — a súlytalanság viszonyai közepette. Az embrionális fejlődés esetleges rendellenesse- geit segíthet kiszúrni a del-afrikai békapetékkel végzett kiserletsorozat. Ha ugyanis ezeket a petéket egy bizonyos helyzetben tartják, törzszulöttek kelnek ki belőlük. A súlytalanság közepette különböző fejlődési szakaszban rögzített petékből levonható biológiai következtetések segíthetnek a jövendő űrhajósok természeti környezetének megválasz- tasaban. Ami a növényvilág képviselőit illeti, az űrhajósok ezúttal borsot termesztettek. Azt figyelték meg, hogy a sulytalansag fordított világában, ahol értelmetlenné válik a fent és a lent, a fényhatások adagolasa rendes mederbe terelheti-e a növény megzavart növekedését. Mint már annyiszor, vittek magukkal az űrhajósok a Szaljut-4-re zöld mosza- tot is. Itt is a sulytalansag által befolyásolt “mo- szatbiologiai” jelenségek vizsgálata volt a cél. Ennek gyakorlati erdekesseget az adja, hogy a zöld mo- szat az emlosok szamara jó tapanyag és a tudományt foglalkoztatja a gondolat, hogy a zöld moszatot emberi táplálékként hasznosítsa, akár közvetlenül, akar áttételesen, tehat a háziállatok zöld moszat takarmanyozasa utján. Holt tengerré vált a Tokiói-öböl A Tokiói-obolben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az óból szabályos holt tengerre vált a vízben felhalmozódott ipari hulladék következtében. A vizsgalat szerint az öböl vizebe jutott ipari és háztartási hulladék naponta mintegy háromszáz tonna nitrátot és huszonkét tonna foszfátot tartalmaz. Ennek következtében rohamosan csökken az , I , , / . _ l.u öböl vizének atlathatosaga es pusztulnak az élőlények. _7 NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, 2 aiyeikedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. | j Megújításra: $••••• •................................ I J Naptárra: $ . ............................................ | I Név:......................... v..,............. } I Gm: .............. ............................ j | Város'-....................................Állam:................. I I Zip Code:............... ! AMERIKAI MAGYAR SZO *130 Eaat 16th Street, New York, N.Y. 10003| * ......i