Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-27 / 9. szám

Thursday, Feb. 27. 1975. óhaza Jakkel bácsi kincsei Schafer Emil: BÉLYEGVILÁG MAGYAR BELYEGEK ARA Jakkel bácsi és felesége szőlomintás kékfestővel Egyre több nővel találkozom mostanában — per­sze nyáridóben — aki a Jakkel bácsi ruháját hordja. Könnyen ráismerni, annyira jellegzetesek a kék­festői. A szőlomintás, a macskanyomós, a hajnalka­virágos annyira az ő mintái, hogy az ország bár­melyik részén r’a lehet mondani: ez a ruha Jászapáti­ból való. Mert e jászsági faluban lakik Jakkel Sán­dor, mint ahogy három emberöltőn keresztül ugyan­ott eltek es dolgoztak a Bajorországból ide szárma­zott ősei. Egyáltalán, ók honositottak meg az egesz Jászságban a kékfestest. Nem volt olyan vásár, ahol ne kéklett volna a sátoruk, és nemigen volt olyan noszemély se, aki ne tőlük vásárolta volna magának a rokolyára, férjének a surcra való anyagot. Mert köznépi viselet volt a kékfestő másfél évszázadig (könnyű, szellös, jolmoso, szintarto, olcso) — csak az utóbbi evben lett ismét elegáns cikke. Es jo drága persze, mire a Váci utcai kirakatba kerül. Jakkel bácsi olyan nemes szenvedéllyel műveli a maga szakmáját, akar egy festőművész a sajátját. Nyolcvanegyedik evét betöltötte — nyugdíjba is mehetne már, hiszen fizette a KISOSZ-nak a nyug- dijjáradekot — de egyszerűen, szeret festeni. Pedig fizikailag se olyan könnyű ez. Házuk, udvaruk izgalmasan érdekes. így, ahogy van, ki lehetne Írni a kapura: kékfestő múzeum. A lakóház végében állnak a műhelyek. Az első a mintázó. Mi mar be lettünk avatva a mesterségbe, hat tudom, Jakkel bácsi először is megvásárolja a fehér sifonvásznat. jó minőségűt, mert o a rosszat meg se festi! Ez kerül a mintázoba, ahol a feher vászonra valamifele ragacsos, viaszos anyaggal rá­nyomják a mintát. Olyan ócska, zöld színe lesz. Tulajdonkeppen ez a ragacs tartja meg a mintát fehernek. Mert hiszen nem mintát festenek, hanem anyagot. Most mar mehet az egesz a következő műhelybe — a festődébe, ahol három, 3.5 meter mélységű kádban várakozik az indigó. Hatvanöt meter vásznát lehet akasztani mindegyik föle kör­körösen, s ezt I5-20-szor bemartjak, kiemelik. Az indigo hidegen fest, szemben az indanthrinnal, ame­lyet szinten alkalmaz Jakkel bácsi, 85 C hőfokon. Meglepő — legalábbis a laikusoknak — hogy az indi­góba való első bemártas után a vászon fehér marad. Majd csak a levegőn oxidálódik. Jakkel bácsi felesége két sztorit mondott el a festődével kapcsolatban. Egyszer beleesett a kádba egy kisegítő munkás. Mire kikecmergett, még a szeme feheije is kék lett. Napokig színesen járkált, hiába súrolta, kefelte magát. Máskor meg azt vettek észre, hogy ott lubickol a festékben egy kismalac. Meg néhai hizo korában is kék volt a szalonnája bőre. A festés után jön a mosás, öblítés kénsavas vizek­ben. Ez oldja le a mintát védő ragacsot. Azután teregetnek. A hatalmas öreg diófa körül több száz méter számra lógnak, szaradnak az anyagok. Utolsó simításként jön a mángorlás. Nem vasalnak. Mángo­rolnak. Ettől lesz sima es fényes a vászon. Mángorló alatt nehogy holmifalraakasztható fát értsen valaki! Ez a furcsa alkotmány betölt egy fedett szint, ahol egy óriáskerék — Varga Imre bácsi szürke lovacská­ja segítségével — mázsas köveket görget, meg henger- get, igy simitva ki a gyűrött végvásznakat. Ez a mángorló se mai alkotmány. Belevésve az oldalaba jókora szamokkal: 1873. Hogy hány mintázóforma rejtezkedik a műhelyek mélyén? Pontosan még a mester se tudja. Több mint 150 éve gyűjtögeti őket a csalad. Némelyiket még Bajorországból hozták magukkal. Úgynevezett “strecherek” készítették: fába faragták, vagy réz­szegeccsel vertek ki. Csak a körtefa felel meg a követelményeknek. Törókósek, rózsásak, kis pöttyö­sek, csillagosak, margarétásak, karikásak — tömény­telen változattal, ötletesseggel kitalálva. Egyik-má­sik akár egy művészi alkotás. — Fáj a szivem, ha elgondolom, utánam ez már senkinek se kell — mutat szét kincsein Jakkel bácsi. — En vagyok az utolsó kékfestő a családban. Med­dig dolgozhatok még? Minden hónap ajándék mar az en koromban. Egyetlen lánya van. Zenetanárnő. Persze, meg lehet festeni a vásznat gyárilag is. Csak talán nem ilyen ősi szép mintákkal. És nem ilyen szivbeli szakmai szerelemmel. Szebelko Erzsébet 1949-ben ALEXANDER PUSKIN orosz költő születésének 150. évfordulójára kiadott emléklap, melynek névérteke 1 forint, 1 forint felár, Össze­sen 2 forint, az 1975-ös ar 6 dollar. LÉGIPOSTA BÉLYEGEK ■ Az 1918-as első repülo- posta bélyegnek az 1916 - os Orszaghaz kiadas 75 filléres és 2 koronás nev- értekeiket felülnyomtak REPULOPOSTA jelzéssel. A 75 fille’resen az 1 koro­na 50 fillér felülnyomást tévedésből fordítva alkal - mázták. E bélyeg ára 90 dollar. Az 1920-as kiadásban, melyen “LÉGI POSTA” a felülnyomás, szintén van egy különlegességi a felül­nyomás kétszer lett rányomva a bélyegre. E bélyeg 450 dollárrá van jelezve. 1927-ben jött ki 12 bélyegből álló repülő sorozat Az ara 23 dollar. 1931-ben ebből a sorból az 1 pengős es 2 pengős bélyeget ZEPPELIN jelzés­sel felulbelyegeztek. E két belyeg ára 40 dollár. Az 1933-as repűlősor ára 91 dollár. Az 1936-os sor 21 dollár. (folytatjuk) 6. VÁMMENTES IKM-GS0MAG0K FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY 1KKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók retjére is 'felveszünk TOZEX csomagokra rendeléseket >' MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK US. RELIEF PARCEL SERÍVICE Phone: LE 5 - 3535 245 EAST 80th STREET - NEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. BRACK REICH___________________________Bejárat 1545 Second Avenue

Next

/
Oldalképek
Tartalom