Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-08-08 / 30. szám

Thursday, Aug. 8. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÉDES ANYA NYELVÜNK Szólások és anekdoták Amerikai - magyar kulturkapcsolatok Robert Gerle Bostonban elő hegedűművész, Maryland egyetemenek professzora, feleségével, Marylin Neely zongoraművésznővel, nemrégen Bu­dapesten es Egerben vendegszerepelt. A világjáró műveszházaspárt a közönség meleg fogadtatásban részesítette. A New Yorkban megtartott nemzetközi rajzfilm­fesztiválon magyar siker is született. A szórakoztató filmek versenyében Gémes József “Temetés” című filmje, harmadik lett, elnyerte a bronzdijat. Reisen- buchler Sándor “A nap e’s hold elrablása” cimu mü­vét pedig a zsűri különdijával jutalmazták. A Time magazin, az USA-ban a múlt esztendőben bemutatott filmek közül a legjobb tizenkettő köze sorolta Makk Károly “Szerelem” című filmalkotását % Pager Antal Kossuth -díjas kiváló művésznek 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitün­tetést adományozta. Arthur Miller, a kitűnő drámairó először járt Ma­gyarországon a múlt év utolsó napjaiban. Feleségé­vel es 10 eves kislányával Bécsből utaztak a ma­gyar fővárosba magánjellegű látogatásra, de elfogad­ta a magyar Pen Klub meghívását, hogy a Vörös­marty téri kulturközpont nagy tanácskozótermében találkozzék magyar írókkal és színházi szakembe­rekkel. “Egy magyar származású gyújtó világhírű rajz- gyűjteménye Amerikában” címmel a 70 éves Scholz János csellómüvészről közölt cikket a Magyarorszá­gon megjelenő Műgyűjtő múlt évi 4. száma. A cikk­író nemcsak a művész pályafutását ismerteti, érté­kes gyűjteménye néhány darabjának fényképét is bemutatja. ♦ Szimpoziont rendezett Budapesten az USA illü noisi műszaki egyetemének kutatóintézete a szerelés­ben és a szerszámgépek számjegyvezérléses (NC) programozásában való alkalmazásáról az Intercoope- ration Kereskedelem-fejlesztési RT. szervezésében. A szimpózion után hamarosan tárgyalásokat kez­denek az érdekelt vállalatok az amerikai intézettel az eredmények magyarországi hasznosításainak lehető­ségeiről, kooperációs együttműködés utján. '+ Az 1946-ban, Chicagóban elhunyt Moholy-Nagy László a modern művészet egyik első teoretikusa és világszerte elismert gyakorló mestere “Az anyag­tól az építészetig” című kötetét jelentette meg a Corvina kiadó Mandy Stefánia fordításában. A több mint 250 oldalas, sok fényképpel illusztrált mu az első, 1929-es, nemet nyelvű kiadás alapjan készült. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWM TERJESSZE LAPUNKAT! tfWVWWwwvwwwwwwwwwwvwwwwwwv A szólások egyfajta, a stílust élénkítő állandó­sult szókapcsolatok. Jelentésük az őket alkotó sza­vak külön-külön vett jelentéséből már nem érthető. Ha pl. a körmére ég (a dolog) szólást használjuk, nem gondolunk rá, s a legtöbb ember nem is tudja, miért éppen ezzel a szókapcsolattal fejezzük ki azt a jelentést, hogy a későre hagyott munka nagyon sürgetővé válik. Az elmúlt időket megvallatő nyel­vészeti, néprajzi nyomozással persze a legtöbb szó­lás eredete, hajdani konkrét értelme kideríthető. A körmére eg pl. meg a villanyvilagitas es a petró­leumlámpa előtti időkre utal, amikor is, ha kézben tartott világitó eszközzel, gyertyával dolgozott az ember, sietnie kellett, nehogy megégesse magát, ne­hogy a körmére egjen a dolog. Regen a barátok, a diákok is sokszor apró viaszgyertyát ragasztottak a körmükre, úgy olvastak. A szólások,különösen a szolas-hasonlatok között, számos olyan is van, amely valamilyen népi törté­neten, anekdotán alapul. Ezeknek a keletkezését már nehezebb kinyomozni, mert az eredeti helyi történet rendszerint feledésbe merült, csak a belőle született szólás terjedt el, maradt fenn. Az olyan általános ismert kifejezésekben, mint ő sem jobb a Deakne vásznánál; okos, mint a tordai kos; él, mint Marci Hevesen, stb. a tulajdonnevek is mutat­ják az egykori konkret, ma már elfelejtett esemény­re való vonatkozást. Valahol, valamikor bizonyára élt egy Deákne, akinek rossz volt a vászna, s a szólást először ezzel kapcsolatban használták. Több szolás mellett azonban az anekdota is fennmarad, sőt mindkettő országokon, világrészeken át is vándo­rolhat; ilyen pl. az előre iszik a medve bőrere szó­lás es az alapjául szolgaló vadászadoma, mely sze­rint három barat, medvevadászat előtt a fogadóban nem fizetett, hanem előre a medve bőrére ivott, az erdőben viszont alig tudtak megmenekülni a medvétől. Persze az anekdotáknak csak egy töredé­kéből lesz szólás, s ezek többségé is rendszerint igen szűk körben ismert és csak rövid életű. Ki em­lékszik ma már a tanácskoznak, mint a tarjáni kap- panok, vagy a rosszul járt, mint Petőné a túrós csuszával, (mig a szobában beszélgetett, ellopták) szólásokra es sok ezernyi más társukra? Czech Ja'nosnak az 1800-as evekből való nemrég kiadott tájnyelvi szólás- és közmondásgyüjtemenyé- ben egy érdekes, mar szinten kihalt kifejezésre buk­kantunk: Didereg, mint a cigány a hóban. Amint kÖtőszós hasonlatos forma azt sejteti, hogy ez a szólás is valamilyen anekdotára megy vissza. Való­ban, régebben országszerte ismert volt, s a széke­lyeknél ma is él a következő történet: Télén a fázó cigány a hideg ellen halászhálót vett magára. Hu­mora azonban ekkor sem hagyta el, kidugta az ujját a háló lyukán, és azt mondta: „juj, de hideg van odaki!” Ennek az anekdotának — részletesebb feldolgozásra — hazánkból és más országokból kö­zel két tucat hosszabb-rövidebb változatát gyűjtöt­tük össze. Megvan pl. az ukránban, ahol szintép keletkezett belőle szólás: A cigány melegedett a hálóban, de közben vacogott a foga. E helyütt elsősorban azért szólunk erről az anekdotáról, mert előfordul Petőfi Egy telem Debrecenben c. versé­ben is. A költő többek között igy emlékszik vissza az 1843-rol 1844-re forduló keserves időre, amelyet egy, a mostani Nagy állomás közelében állt kis ház­ban fagyoskodott végig: Aztán a télnek kellő közepén Kifogya szépen A fű tőszalmám, S hideg szobában alvám. Ha fölvevém kopott gubám Elmondhatnám, Mint a cigány, ki a hálóból néze ki: „Juj, be hideg van odaki!” Érdekességként említjük, hogy ugyanez a népi történet előkerül a nagy orosz Írónál, Solohovnál. Egy alkalommal, amikor a Csendes Don kozákjai gyűlésre mennek, a hideg beszorítja őket a község­házára. A kihűlt szobát fojtott dünnyögés tölti meg: Mi az nászuram, el akarod ijeszteni a telet? Ez oszt a bunda! ” — A cigány a minap adta el a subáját... — Ezek a cigányok meg újév táján is a pusztán hál­nak, de nincs mivel takarózniuk. Az egyszeri cigány jryaloghalot vett magara. A veséjéig szúrja a hideg: Felebred ra. Kidugja az ujját a szemen, oszt aszón- gya az anyjának: Tyű, anyám, odakint van még csak nagy hideg!” Noha mind a magyarban, mind az ukránban a szólásra korábbról van adatunk, mint az anekdotára, mégis az utóbbi lehet a régebbi, anekdota ugyanis általában nem keletkezik szólásból, az anekdotából rövidült szólásokra viszont számtalan példánk van. Molnár Ferenc. Utódot kap az Erkel-fa Ifjú “társbérlőt” kap a gyulai Várfürdő ősparkjá­ban álló, kétszáz évesre becsült Erkel-fa, amely on - nan kapta nevet, hogy a varos nagy szülötte alatta irta — a többi között — a Bánk bán zenéjét is. A ré - gi juhar egy nyári zivatarban megsérült. Azóta a gondos ápolás eredményeként, gyógyulnak már a se. bei, de életkora előreláthatóan megrövidül. Ezért egy fiatal juharcsemetét ültettek mellé, hogy utód­ja legyen. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY DÚCA UTALVÁNYOK SZABAD VALASZTASRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.REIÁEF PARCEL SERVICE Phone: LE 5-3535 —245 EAST 80»h STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M: BRACK REICH Bejárat 1545 Second Avenue óhaza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom