Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-12 / 35. szám
Thursday, Sep. 12. 1974. Izraelben is mind többen óhajtják a közel-keleti béke megteremtését MEIR VILNERNEK, AZ IZRAELI KP FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára, aki az MSZMP KB vendégeként járt Magyar- országon, fogadta Kanyó Andrást, a Népszabadság munkatársát és válaszolt kérdéseire. — Hogyan Ítéli meg a párt az uj izraeli kormány eddigi tevékenységét, közel-keleti politikáját? — Rabin miniszterelnöki programbeszédében elődje politikai platformjára helyezkedett, s azóta fokozza a fegyverkezést és az erő pozíciójából akar tárgyalni a szomszédos arab országokkal. Akárcsak Meir és Dajan, Rabin is azt hangoztatja, hogy nem vonul vissza az 1967-es vonalakra, vagyis nem adja fel a megszállt területeket és ellenzi a palesztinai arab nép törvényes jogainak a helyreállítását. Ehhez járul még a féktelen szoyjetellenesség és a kritika nélküli Amerika-barátsag, s ezek után megítélhető: milyen is az uj kormány politikája. De ha már itt tartunk, engedtessék meg nekem, hogy utaljak azokra az összefüggésekre is, amelyek a magyar olvasó szamara talán mindennél jobban érzékeltetik az izraeli politikai erőviszonyokat es a helyzet bonyolultságát. Mint ismeretes, a Rabin-kormány az októberi háborút követő általános választások után alakult meg, hogy felváltsa a Meir-Dajan-féle kabinetet, azt a kormányt, amelynek annexiós politikája a háborúhoz vezetett. A választások során a kormánykoalíció vezető pártja, a munkáspárt érzékeny vesztesegeket szenvedett, mig az ultrajobboldal figyelemre méltó szavazatmennyiséget nyert. így felmerült annak a veszélye, hogy Izraelben hatalomra juthatnak a szélsőjobboldali erők. A kommunista párt, amely szintén megerősödve került ki a választásokból, egyrészt határozottan fellépett az uj kormány politikája ellen, amely egyenes folytatása volt a Meir-Dajan-féle kabinet törekvéseinek, másrészt azért, hogy elejét vegye a további jobbratolódásnak a kormány bemutatásakor, a kommunista képviselők tartózkodtak a szavazástól. (A parlamentben a Rabin-kabinetnek mindössze egy főnyi a'többsége. — A szerk.) , Rabin és kormánya egyébként a hatalomra jutása óta eltelt időben tett nyilatkozataival és a Libanon, illetve a libanoni palesztin menekülttáborok elleni agresszív támadásaival bebizonyította, hogy inkább egy uj habomra, semmint a békés rendezésre készül. Ezért van az, hogy egy hónappal ezelőtt a kommunista frakció bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben a kormány ellen. S mi sem jellemzi jobban a kormányt, mint az, hogyaz ultra- jobboldal, a kormánykoalícióval együtt a mi javaslatunk ellen szavazott. Mindez talán erzekelteti az Izraelben folyó politikai küzdelem bonyolult voltát, egyszersmind az összes bekeszeretó erők összefogásának növekvő szükségességét, a kormány politikájának megváltoztatásáért és a béke megteremtéséért, mert ez ma Izrael legfontosabb nemzeti e’rdeke. — Milyen hatással volt az ország társadalmi és gazdasági helyzetére a múlt évi októberi habom? — A háború olyan sokkot okozott az izraeli lakosságban, amihez hasonlót csak váratlan földrengés válthatott volna ki. Izrael Állam történeteben először éltek át olyan válságos napokat az emberek nálunk, mint októberben. Becslésünk szerint tízezer ember meghalt vagy megsebesült. A gazdasági helyzet katasztrőfalis, amit jól e'rzekeltet, hogy a tavalyi költségvetés 35 milliard izraeli fontjából 21 milli- árdot fordítottak katonai célokra. Az árak emelkedése hivatalos adatok szerint is elerte a 38.7 százalékot, a külkereskedelmi mérleg deficitje pedig a 2.5 milliard dollárt. Ennek következteben jelentősen megnőttek a lakosságot sújtó adóterhek, amelyektől főként a lakosság bérből és fizetésből éló rétegei szenvednek, mert a tőkések csak keresnek az üzleten. E jelenségek is hozzájárultak ahhoz, hogy manapság mind többen kérdezik Izraelben: nem lehetett volna-e elkerülni ezt a katasztrófát, szükség volt-e erre a súlyos áldozatra. S minél távolabb kerülünk az eseményektől, annal többen értik meg nálunk, hogy a háború az araboktól 1967-ben elrabolt területek megszállásának prolongálása, a palesztinai arab nép törvényes jogainak megtagadása miatt tort ki, s hogy a megszállás és a béke tűz és viz, amely nem férhet meg egymás mellett. Elindult egy folyamat, amely az egyes rétegek es érdekcsoportok közötti és a partokon belüli ellentmondás kiéleződéséhez, hovatovább országos méretűvé való nyílt vitához vezet a múltról és a jövőről. S ebben a vitában az Izraeli Kommunista Párt fontos szerepet visz. Julius 18.-án hat párt — köztük a munkáspárt, a Mapam, a független liberálisok, a Nemzeti Vallásos Part, a Moked, és az Izraeli Kommunista Part — képviselői nyilvános vitát rendeztek a Tel Aviv-i sajtóklubban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok javításának problémájáról. Abrahám Melamed, a Nemzeti Vallásos Párt képviselője arról beszélt, hogy az enyhülést nem lehet figyelmen kívül hagyni, s ha az Egyesült Államok is figyelembe veszi a Szovjetuniónak a Közel- Kelettel kapcsolatos álláspontját, vajon akkor Izraelnek nem kellene-e jobban megfontolnia, milyen irányban keresi a kibontakozást. Ez is érzékelteti az emberek gondolkodásában végbemenő változást. — Mi a párt álláspontja a közel-keleti kérdés rendezésében? — Pártunk más politikai erőkkel közösen négypontos békeprogramot dolgozott ki, amely a Biztonsági Tanács 242. és 338. határozatán alapszik és követeli az Összes Izrael által megszállt területek kiürítését, biztosítani a térség államainak — köztük Izrael — szuverenitását es területi épségét, elismerni a palesztinai arab nép törvényes jogait, lehetove tenni a hajózást a Szuezi-csatornán és a Tirán-szo- rosban minden nemzet számára. Megítélésünk szerint ilyen programmal megvalósítható lenne a béke. Hangoztatnom kell azonban, hogy pártunk, amikor elutasítja az izraeli kormánynak az arab területekre tartott igényét és háborús politikáját, egyúttal elutasítja azokat a szélsőséges politikai álláspontokat és az értelmetlen akciókat, amelyeket egynémely elkeseredett palesztin csoport hajt végre, s amelyek sértik a palesztinok erdekeit is. Legfontosabb feladatunknak a tartós és igazságos közel-keleti beke megteremtését tekintjük — mondta befejezésül Meir Vilner az Izraeli Kommunista Párt főtitkára. I LOS ANGELESI iOIOOOSZ SOFŐRÖK SZTRÁJKJA Az L.A. Rapid Transit District igazgatói a sztrájkoló sofőrök 18 %-os bérkövetelését „túlzottnak, vakmerőnek” minősitik, de amikor a városi, megyei és állami tisztviselők, politikusok, akik között ott találjuk a R.T.D. vezetőit is, fizetésüket sajátmaguk közti szavazással 40 %-aI felemelték, ami 40 es 50 ezer dollar körül mozog, részükről nem igen lehetett ez ellen tiltakozást hallani. De most tele tüdővel tiltakoznak az inflációra hivatkozva. jó kedvből még egyetlenegy munkás sem választotta a sztrájkot. De amikor munkája után kijáró fizetéséből nem tudja fedezni csaladja megélhetését, gyermekeinek nevelését, maga és csaladja életbiztosítását es a mindenkinek jogos szórakozás, stb. NEMCSAK JOGA, DE KÖTELESSÉGE IS HARCOLNI, ha kell sztrájkon keresztül is és akkor is, ha az ideiglenesen kenyelmetlenseget okoz más dolgozóknak is. A vállalatok, üzletek és gondolom a 450.000 autóbuszokat használok között is akad, aki a sztrájkért a soforoket teszi felelőssé. Az üzletek, vállalatok propagandáját meg érthetjük, de ha a dolgozók tisztában volnának a nagyvállalatok és a nagyüzletek áltál okozott infláció okaval, ami semmi más, mint a határt nem ismerő profitharácsolás, akkor az utcán tüntetnének, petíciókat, leveleket, táviratokat küldenének a RTD igazgatóságához, a városatyákhoz, magahoz Bradley polgármesterhez, akik kőtelező egyeztetot akarnak a sztrájkoló sofőrökre es mechanikusokra kényszeríteni, aki természetesen nem a dolgozok erdeket képviseli. A United Transportation Union elnöke, Earl Clark, tisztában van ezen fondorkodassal es a sztrájkolok is tisztán latjak a helyzetet. Azért a mindennapi piketvonal, a mai napon, augusztus 31.-én, szilárdan all. A 3200 sofőr es a 700 mechanikus szakázerveze- te az igazgatok azon érvelésére, hogy az infláció visszaszorítására csökkenteni kell a kiadásokat, azt válaszolta, miért nem kezdik, hogy visszaszorítják az autobuszgyarosok, üzemanyag (benzin, discolaj) társulatok, a gumikerék vállalatok, stb. milliókat kitevő profitját es nem a munkások centjein próbálják megoldani a közeledő üzleti pangást. A közeledő üzleti pangást csak a munkások jövedelmének emelésével lehet megoldani. Vásárlóerő nélkül bármilyen intézkedés egyenlő a nullával. Cincar Gyula I NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, j szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- • ! | ben gondoskodni. * | Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. - \ let • I g Megújításra?............ I J Naptárra: $ .'i......................... | Név: ............................................................ I Cim: ..............:-----...-----............ g < I Varos. ••••............... Állam: > * ...... i J Zip Code:................ 11 AMERIKAI MAGYAR SZÓ *130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 k_________________________ . . .. I MERIK AI MAGYAR SZÓ---a ____
