Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-09-12 / 35. szám

Thursday, Sep. 12. 1974. 3 Levél a NY Times-ban ...Meglepett es felháborított Ford elnök beszéde­ben a következő mondat: „Minden elnököt támo­gattam, amikor nemzetem nevében a világhoz szólt, az alkotmány ezt követeli.” Természetesen, ilyen parancs nincs az alkotmányban es ilyen beszed aggaszt engem, ha az eskiit tett elnöktől hallom. Sajnos, sok tisztviselő es polgár viselkedett úgy, mintha nekik támogatni kellene az Elnököt a kül- íigyekben. Akik vakon aláírták az elnökök szeren­csétlen vietnami politikáját. Remelem, Mr. Ford nem ad nekünk több vietnámi katasztrófát. Millió amerikai nem fogja tűzön-vizén at támogatni az elnököt, ha ez tévéd bel- es külügyekben, ha akciói károsak és veszedelmesek. (Prof. Tho. H. Greer) A szerencsetlen Dean Rusk, Johnson külügymi­nisztere kérdezte felháborodva kritikusait: „hát min­ket támogatsz, vagy az ellenseget?” Bar többen es erélyesebben bíráltak volna, sőt lefogták volna veres kezet! Az utóbbi évtizedek legveszesebb jel­szava volt: right or wrong, my country. Ez fűtötte a nemet nácikat, az olasz fasisztákat, az imperialista hatalmakat, tengernyi szerencsétlenséget hozva a vi­lágra. Per. A francia sajtóból Ha ma világszerte az USA-t a hazugság, a katonai megszállás,a tortúra, elnyomás, a diktatúrák támo­gatása szimbólumának ismerik, ez nem azért van, mert Nixon el akarta leplezni a Watergate es a „plumbers” akcióit. Hanem azért, mert másfel evvel a vietnami fegyverszünet megkötése után mégmindig naponta megsérti azt, hogy hatalomban tartsa Thieu saigoni klikkjét, mert nem ismeri el a palesztinai arab nemzet letét, mert puccsot provokált a nép­front Chüeje ellen, uralomra segítve a világ leg- verengzöbb diktatúráját,mindezt az amerikai impe­rializmus érdekeben. Es mert segített Ciprusban eltávolítani Makarios kormányát, amely nem szol­gálta az ó érdeket. Ezért támogatja a tortúrát, tómeggyilkossagot Dominikaban, Haitiban, Guate­malában. Ha Ford elnök az USA eme külpolitikáját folytatja^a Watergate-ugy, Nixon lemondása jelen­téktelen epizód marad, Ford elnöksége egyszerű személycsere. (A francia szociáldemokrata párt fő­titkára, Le Monde) ** Alfonso Carreno, a chilei kommunista párt köz­ponti bizottságának tagja a santiagói fegyvertár bör­tönében elszenvedett kínzásokba belehalt. Holt­testét aug. 1.-én átadták csaladjának, lábai meg voltak perzselve, el voltak törve, fejen mély sebek tátongtak. Cellájában két más hullat is találtak, egyik egy szocialista párttitkáré volt, a másik Cortez Monroye, a radikális part tagjáé, egy állami vállalat vezetőjéé.Mindhárom áldozatot szörnyen megkinoz- ták, mielőtt megölték őket. Jorge Montes, kommu­nista szenátor ugyanakkor tűnt el, amikor Carreno, félő, hogy ót is meggyilkoltak. (l’Humanité, aug. 22.) ATLANTA, Ga. Georgia állam szavazói nagy vere­séget mértek az előválasztáson az ultra-reakciós, fajgyűlölő Lester G. Maddoxra, aki a Demokrata Párt kormányzói tisztségére pályázott. Ellenfele, George Busbee, akit Julian Bond fekete képviselő támogatott, nyerte el 150.000 szavazat-többseggel a kormányzói tisztségi kinevezést, ami Georgiában egyenlő a megválasztással. Ford elnök augusztus 8.-i kijelentése ellenere, „hosszantartó nemzeti lidércnyomásunk” nem múlt el. Ez a lidércnyomás nemcsak a Feher Ház fölött terjengett, nemcsak az elnöki hivatal megbecstele- nitésében, az igazságszolgáltatás elgancsolásában, a hatalommal való visszaélésben, a polgárság szabad- sagjogai megsértéseben, alkotmányellenes, bűnös há­ború nyílt és titkos viseleseben nyilvánult meg. Áthatotta az nemzeti létünk minden területét. Nem múlt el az infláció lidércnyomása népünk milliói felöl, akiknek dollárjai egyre kevesebbet vá­sárolnák az üzletekben es akiknek véres verejtékkel keresett es megtakaritott pénzük félelmesen és állan­dóan vészit értékéből. Nem múlt el az egyre vész­terhesebben fenyegető tömeges bankbezárások li­dércnyomása sem. Nemcsak, hogy nem csökkentek a lidércnyomá­sok, újabbak keletkeznek. New York népe például mostantól kezdve csaknem annyira fél a rozoga, elhanyagolt, szennyes földalatti vonatokra felszállni, mint ahogy retteg napnyugta után az utcákon járni, vagy a parkokban sétálni. Súlyosan fekszik a lide'rcnyomas a munkanélkü­liek es segelyre utaltak milliói fölött. Nem szűnt meg a varosaink elhanyagolt gettói, országunk örö­kös nyomorra Ítélt vidékei fölött, mint az Appalachia, az indián rezervátumok, California es Florida farm- videkei fölött. Ez a lidércnyomás nem szűnt és nem szűnhet meg addig, amig Amerika elnöke szentnek és sért­hetetlennek tekinti a túlméretezett háborús költ- segvetest. Amidőn Ford elnök a kongresszushoz intézett első beszedeben kijelentette, hogy ellenzi az „indokolatlan” hadiköltségcsókkentest, teljesen azonosította magat azzal a két elődjével, akik ha­zánkat a vietnami háború és a Watergate-törveny- szegesek borzalmaiba sodortak, es amelyek mindkét elődjének csúfos bukásara vezettek. Hat ev alatt 101 billió dollárt költött Ford két elődje a vietnami habomra. Ez volt a főoka a nem­zeti lidércnyomásnak, a nemzeti széthúzásnak Abból a 101 billió dollárból, amelyből minden nagy ame­rikai városnak, beleértve New Yorkot is, vadonat­új modern, biztonságos közlekedési rendszert, isko­lák, kórházak, könyvtárak százait lehetett volna építeni, 50.000 koporsót faragtak 50.000 amerikai fiatal ember reszere, elpusztították egy nekünk sem­mit sem vétó nép másfélmillió fiát, leányát, gyer­meket. Es ennek ellenere Mr. Ford még mindig a háborús költségvetés érinthetetlensége mellett kar­doskodik. így sohasem fogja a nemzeti lidércnyo­mást felölünk eltavolitani. Deák Zoltán KI SZERVEZI A CSÚCSTALÁLKOZÓT? Ma mar minden újságolvasó tudja, hogy szeptem­ber 27-28.-án gazdasági es politikai csúcstalálkozó lesz Washingtonban, melyen Ford elnök fog elnö­kölni. Az is köztudomású, hogy az összejövetel célja — a washingtoni kormány szerint — kikutatni, meg­határozni az infláció okait es kidolgozni tervet an­nak megszüntetesere. Azt már kevesebben tudják, hogy Ford elnök Lewis William Seidmant bizta meg a csúcsértekezlet megszervezésevei. Igaz, a New York Times két hasábos cikket irt erről a szeptember 4.-i szamaban, melyben közölte az olvasókkal Seidman hátterét és szervező képes­seget. E cikkből tudtuk meg, hogy Seidman Dartmonth; Harvard es Michigan egyetemeken végezte kózgazda- sagi tanulmányait, nagy sikerrel. Azt is megtudtuk, hogy ez a hires közgazdász és hites könyvvizsgáló (Certified Public Accountant) szolgalatokat tett Romney, Michigan volt kormányzója reszere. A New York Times két hasábos cikke egy arva szóval sem említette azt a tényt, hogy a Seidman & Seidman (CPA) vállalat ellenőrizte az „Equity Funding” vállalat 1971-es pénzügyi jelentését és e jelentésben MINDENT RENDBEN TALÁLTAK. 1972-ben robbant ki az Equity Funding vezető­inek visszaélésé, okmányhamisitasa, csódbemenése. Kideridt, hogy az Equity Funding vallalat több ezer nem létező személy részére biztosítási kötvé­nyeket állított ki, melyeket eladtak más társasagok­nak. Az Equity Funding e törvényszegő cselekedete ezreket fosztott meg megtakaritott pénzüktől, azo­kat, akik „Mutual Fund”-ba helyezték megtakari­tott pénzüket, abban a hitben, hogy igy megmene­külnek az infláció okozta ertékveszteségtól. A Seidman & Seidman vállalat „ellenőrző” szerepe vagy azt bizonyítja, hogy képtelen feladatát teljesíteni, felfedni az Equity Funding vezetői rend­ellenes cselekedeteit es ebben az esetben Mr. Seid­man nem a legalkalmasabb egy csucstalalkozo meg­szervezésere, vagy fennáll az az eshetőség, hogy Mr. Seidman tudott az Equity Funding vállalat törvényszegő cselekedeteiről, de takarta azt olyan dokumentum alairasaval, mely mindent rendben ta­lált az általa felülvizsgált Equity Funding könyvek­ben. Ha az utóbbi az igazság, akkor Mr. Seidmannak nincsen helye a Feher Hazban. Ford elnök tisztában van Seidman ur Equity Funding vállalattal kapcsolatos szerepével, es ennek ellenére ót nevezte ki a fontos összejövetel meg- szervezesére. Talari Ford elnök e lepese is bizonyítja, mit var­hat az amerikai nép e konferencia kimenetelétől? L.l. EMELIK A HITELKAMATOT NEW YORK, N.Y. Az ország második legnagyobb bankja, a First National City Bank, felemelte a kölcsönkamatot azok számára, akik hitelre vásárol­nak. Azok, akik részletfizetésre vásárolnak autót és a felvett kölcsön visszafizetését biztosítani tudjak, egy évi kölcsön után 11.58, két évi után 12.59, 30 hónap után 12.99 és három év után 13.38 &á- zalékos kamatot fizetnek. Ez a kamatemelés visszatükrözi azt a szomorú tényt, hogy minél szegényebb a vásárló, annál hosz- szabb lejáratú kölcsönt kell felvennie és annal ma­gasabb kamatot kell fizetnie. Ez újabb jelensége a korlátlan inflációnak, a sze­gények rovására.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­nEm műn el n iiDÉRtnvomns

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom