Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-08-29 / 33. szám

Thursday, Aug. 29. 1974. .AMERIKAI MAGYAR SZO. Mit reméltek a jövőtől Messages from the Crowell-Collier cornerstone included these, from Jack Benny, J. Paul Getty, the oilman; Pearl S. Buck and, lower left, Walt Disney—all optimistic. 1949-ben a Crowell-Collier magazin kiadóválla­lat New Yorkban a Fifth Ave-n iij 19 emeletes ott­hont alapitott. A sarokkőbe 300 ismert nevű ame­rikai levelét helyezték el, amelyekben ezek a kővet­kező ót év utáni reménységüket es vagyaikat fejez­tek ki. Közben a Crowell—Collier szerencséje leáldozott, a levelek pedig sutba kerültek. A vállalat beolvadt a MacMillan Inc.-be, a régi magazinokat könyvek váltották fel és elköltöztek a Third Ave,-re. Ekkor kerültek elő a levelek, melyekből e'rdekes néhányat elolvasni. Jack Benny, Walt Disney és Helen Keller remeny - sége, hogy az emberiség boldog legyen és béke ural­kodjon. Elmo Roper és George E. Gallup(a két vé­leménykutató több pontosságot remélt. ’ Edgar Hoover a rablók, fosztogatók és gyilkosok megfé­kezéséről álmodozott. Morris Fishbein, az Ame­rican Medical Association igazgatója a rákbetegség gyogyithatóságat várta. William F. Ogburn társada­lomtudós kitart amellett, hogy a születések számá­nak csökkenni kell. A koreai háború előtt egy evvel, a saját öngyil­kossága előtt 3 hónappal James V. Forrestal védel­mi miniszternek kívánsága: “ót évi béke, nemzet­közi súrlódás nélkül.” Természetesen akad elég o- lyan is, aki az ót ev alatt a kommunista elveket akar­ja kiirtani. Az üzleti világ pedig a saját érdekét, a ma­gasabb profitot es gyengébb munkás szervezkedést remélt. Robert C. Stanley, az International Nickel Co. elnöke: “reméljük, hogy a nikkel-ipar jobban kiterjed.” A világ egyik leggazdagabb embere, J. Paul Getty, azt remélte, hogy a magas adók meg­szűnnek. A levelek az 1954. évre szóló kívánságok, m3 25 evvel később sem vesztettek érdekességükből*, kivé­ve azokat, akik azóta elhunytak, azt láthatjuk, hogy a levelek iroi máig sem változtak. A G. M. A KÖZJÁRMŰ RENDSZER ELLENSEGE A szenátus trösztellenes albizottsága jelentest ka­pott arról, hogyan tette tönkre a General Motors a közjármű. rendszereket, abból a célból, hogy több ) autót tudjon eladni. A bizottság egyik tagja, Brad­ford C. Snell, aki a jelentést irta, kifejtette, hogy egyetlen utcai villamos, vagy földalatti kocsi 50 személyautó munkáját kepes elvegezni. A jelentes szerint Ford és Chrysler is részesei voltak a közjár- múvek elleni támadásnak. A G.M. 1925-ben megvá­sárolta a Yellow Coach vállalatot és autóbuszokat kezdett gyártani. Egy évvel később hozzájárult a Greyhound Corporation megalapításához es segítet­te a céget, hogy a vasútvonalakat városok közötti autobusz-szolgálattá alakítsák át. A következő évek* ben a G. M. a kaliforniai Standard Oil, a Firestone Tire es mas, alkatrészgyártó vállalattal együtt 9 mil­lió dollárt adományozott az általa megszervezett National City Lines-nak, hogy 16 államban a villa­mos vonatokat autóbusz vonalakká alakítsak at. LASSÚBB A FORGALOM A tanulmányok szerint a varosokban, csúcsfor­galom idején, az autóforgalom óránként 12 mérföld sebességgel halad. A városi forgalom gyorsabb volt 1880-ban. Detroitban a városi bizottság megszűn­tette a U.S. legjobb villamosvonal rendszerét. Ez a főútvonalakon, csúcsforgalomban egy percnyi idő­közökben közlekedett, 5 percenként a mellékvona­lakon es 6 cent volt a viteldij, ingyen átszállással. Ezek helyett aztan G.M.-buszokat járattak. A G.M.­nak mindig sikerült megszerezni a szerződést annak ellenere, hogy más társaságok olcsóbb ajánlatokat tettek. De Detroitban az automunkásoknak autóval napi 25 mérföld utat kell megtenni, hogy munkába mehessenek, mert nincs megfelelő buszjárat. Az autóipar, az olaj es az autógumi-iparral együtt megalapította a “National Highway Users Conferen- ce”-et s ezzel sikerült elérni, hogy 44 államban a benzinadót kizárólagosán csak autöut építésére hasz­náljak fel. Ezért van az, hogy földalatti hálózatok helyett egyre több autóutat építenek. Detroit polgármestere, Coleman Young, 12 más város polgármesterével tartott konferencián első fon­tosságúnak tekintetted az olcsó viteldiju közjármű - hálózatok kiterjesztését, szövetségi és állami segít­séggel és elsősorban az útadók felhasználásával.-TSwuT-----TH MAGYAR SZO Published .weekly, except 3rd - & 4th week I in July by Hungarian Word, Inc. 130 Eaáf I6th Street, New York, N.Y.10003| Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under I the Act of March dl, 1879, at «he P.O. of I ____________New York, N.Y.___________I Előfizetési, árak: New_ York váróéban, az Egyesült .Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. NEW YORK, N. Y. Egy több, mint száz evvel ezelőtt épült hoz a varos “Chinatown” részében összeomlott, A 24 James St.-i ház lakói hónapok óta panaszkod­tak a városi hatóságoknak az épület leromlott álla­pota miatt. NEW YORK, N.Y. A Közlekedési Hivatal deficitje 1973 második felében 119 millió dollar volt. Ez azt jelenti, hogy naponta több, mint fél millió dollár veszteséggel járt a város közlekedésének fenntartása. GENF, November 1.-én ismét emelik a repülőjegyek árát az Atlanti Óceánon keresztüli utazásnál. Ez­úttal 10 százalékkal. Ez évben már háromszor emel­ték az utazási dijat. Ez lesz a negyedik. WASHINGTON, D.C. Eugene McCarthy, Minnesota volt demokrata szenátora sajtónyilatkozatban ki­jelentette, hogy 1976-os elnökválasztásban a két nagy párttol független jelöltet helyeznek a szavazó listára. Q WASHINGTON, D.C. Butz mezőgazdasági miniszter „megjósolta”, hogy az élelmiszerek ára állandóan emelkedni fog akövetkező hónapokban és 1975-ben. • WASHINGTON, D.C. A Ford elnök által egybe­hívott „Gazdasági Csúcstalálkozó” szeptember 2Z és 28.-án lesz Washingtonban. A konferencia célja — a szervezők szerint — ki­kutatni az infláció okait és utat, módot találni az infláció meggátlására. e

Next

/
Oldalképek
Tartalom