Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-08-29 / 33. szám

Thursday, Aug. 29. 1974. 3 CSOKOR ÉS BILINCS A budapesti ifjú autóbusz-turára megy Ausztri­ában, Becsben eszébe jut, hogy nem tér haza, jelent­kezik a hatóságnál, mint politikai menekült. Öröm­mel fogadják, esetleg egyelőre beutaljak egy mene­kült-otthonba, ha ügyes, nyilatkozik egy uszitási- riportemek, hogyan üldözték őt otthon; csakhamar tartózkodási engedélyt kap. A moszkvai szólótancos balettjének külföldi kőrútján nagyobb keresetet re­mél New Yorkban; művészi lelkiismeretére hivatkoz­va — miután a szovjet táncművészet túl „konzerva­tív” — nem tér vissza hazájába, csokorral fogadják és két hét múlva kitűnik, hogy az „elmaradt” orosz ballett művésze már fölényesen oktatja londoni és new yorki kollégáit a magasabbrendű (páratlan) orosz táncművészet csodáira. Az egyetemi tanar, a kutató, az ösztöndíjas diák, a sikeres iró, hivatkozva a szovjet „zsidóüldözesre”, menedéket kér külföl­dön, illetőleg igazi „hazajába”, Izraelbe akar „alijaz- ni”. Ha ez egyelőre nem sikerűi, amerikai zsidó testületek es csoportok (amelyek sokkal csendeseb­bek voltak, amikor a német gázkamrák teljes erővel működtek) violens tüntetéseket rendeznek, esetleg néhány bombát is robbantanak és mindenesetre megakadályozzák az amerikai-szovjet kereskedelem fellendítését. Ha azután a szovjet hatóságok meg­unjak a sok kiabálást hallgatni és kiutazási engedélyt adnak nekik, igen sokszor kitűnik, hogy nem is a „hazájukba”, Izraelbe akarnak költözni, (amelynek nyelvét nem beszelik, vallásában nem hisznek, ugyan­is majdnem valamennyien vallástalanok), hanem Nyugateurópában, vagy az USA-ban akarnak gaz­dagodni. Mindezek az üldözöttek, a „szabadságot kereső” politikai menekültek megérdemlik, hogy ezek az országok minden kedvezményt megadjanak nekik, tekintet nélkül arra, hogy ahol dolgozni akarnak, ott valaki ömiattuk munkanélküli lesz. Egészen más az, ha nem „üldözött” művészek vagy akadémikusok, „harrassed” orosz zsidók, ha­nem jogtalanul beosonó, alkalmatlan, tilalmazott al8Öbbréndü fajták akarják megtéveszteni az ameri­kai hatóságokat, illetektelenűl élvezni az USA ven­dégszeretetet. Ha hetven ekvadori földmunkás, illet­ve munkanélküli indio, menekül az éhezésből, táp­lálni kívánja családját, nagynehezen összeszed vagy összekoldul 25 dollárt, hogy erte a matrózok vagy szemethunyó kapitányuk a szörnyű fedelközi hajó- utazason elhozza őket New Yorkba, honnan — azt remélik — a minimális munkabérnél jóval keveseb­bért idénymunkára vigyék őket valami farmra, vagy legjobb esetben a minimális bérért olyan kikötői vagy más munkát vállaljon, amit bennszülött ame­rikai nem szívesen vállal, A kormány nem engedheti a fajvédő bevándorlási törvény és rendeletek ki­játszását, rendőrhadsereg szallja meg a hajót és ku­tatja at a környékét az esetleg már kiszálltak után és — mint a TV bemutatta — megbilincselve viszik ezeket a repülőgéphez, hogy visszaküldjék Ekvador- ba vagy máshova, tovább éhezni, vagy éhenhalni. Hát csak nem engedhetik, hogy „elvegyék a munka- alkalmat” az amerikaiaktól, mint a TV-bemondo felháborodottan közölte, hiszen ók nem „a lábuk­kal szavaztak a szabadságra”, hanem aljas céllal jöttek: élni szerettek volna. Peregrinus PADUA, A rendőrség letartóztatta Andrea Mario Piaggiot, Olaszország egyik leggazdagabb emberet, akit azzal vádolnak, hogy pénzelte a titkos fasiszta mozgalmat. ATHEN, George Mavros, görög külügyminiszter el­fogadta a Szovjetunió azon javaslatát, amely az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa,Görögország, Törökország es Cyprus képviselőiből álló konferen­cia ele vinné a cyprusi kérdést. Rauf Denktash, a cyprusi kormány alelnöke, a sziget tőrök lakóinak képviselője eddig „semle­ges” magatartást tanúsított. Az USA és Anglia ellenzik a szovjet javaslatot, mert annak elfogadása lehetetlenné tenné részükre eredeti tervük kivitelezését: Cyprus bevonását a NATO kebelébe. Anglia es az USA azon fáradoznak, hogy a görög, tőrök és cyprusi kormaínymegbizottak folytassák tárgyalásaikat Genfben, angol fennhatóság alatt. A görög kormány nem hajlandó erre mindaddig, amíg a török katonaságot vissza nem vonják az aug. 9.-en élért vonalra. Az USA elleni hangulat egyre jobban nó Görögországban, mert az Egyesült Álla­mokat vádolják azért, hogy megengedte a tőrök behatolást és előnyomulást. A görög kormány elmozdította tisztségéből Di- mitrios Ioannides dandarparancsnokot, loannides volt a katonai junta vezetője, a Cyprus elleni katonai államcsíny tervezője. GÖRÖGORSZÁG ELFOGADTA A SZOVJETUNIÓ JAVASLATÁT Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tárgyalt Athénben Constantine Caramanlis görög miniszterel­nökkel. Majd Nicosiába utazott, ahol Glafkos Cleridessel es Rauf Denktash, Cyprus ideiglenes elnökevei és alelnökével vitatta meg a szigetország problémáit. Ezután Ankarába ment, ahol a török kormány tagjaival folytatott eszmecserét. A törők hadsereg elfoglalta Cyprus területének 40 százalékát és ragaszkodik a sziget 28 százaléká­hoz, ahol egy külön államszervezetet óhajt felállí­tani. Demokratizálás, íorradalmi éberség, realista politika Alvaro Cunhal, a Portugal Kommunista Part fő­titkára, az ideiglenes kormány tarca nélküli minisz­tere fogadta Baracs Denest, az MTI Lisszabonba kiküldött tudósítóját es válaszolt kérdéseire. Alvaro Cunhal elmondotta, hogy az április 25.-i fordulat nem katonai államcsíny volt, hanem a fegyveres erőkön belül kibontakozott, igen szeles demokratikus jellegű mozgalom eredmenye. Az áp­rilis 25.-i mozgalom legfontosabb jellemvonása de­mokratikus jellege és kapcsolata a portugál nép leg­mélyebb törekvéseivel. A Portugál Kommunista Part belépése a kormány­ba alapvetően a párt jelenlegi erejének és befolyásá­nak következménye, annak a fontos szerepnek el­ismerése, melyet a nemzet életének demokratizálá­sában betölt. Mindenki megérti es hangoztatja, hogy a Kommunista Part aktív részvétele nélkül nem le­hetséges az április 25.-i győzelem megszilárdítása, a harc a fasiszta reakció és az ellenforradalmi kiser­ietek ellen. A továbbiakban hangoztatta: A jelenlegi helyzet­ben a part fó feladata: megszilárdítani és kiszélesí­teni a demokratikus szabadsagjogokat, elzárni az utat a fasiszta törekvések előtt es elérni egy olyan demokratikus rendszer létrehozását Portugáliában, amely megfelel a nép akaratanak. Vannak más fel­adatok gazdasági, szociális, politikai téren is, de a fent említettek a legfontosabbak. A demokrácia végső győzelméhez Portugáliában két dologra van elengedhetetlenül szükség: egyfelől a munkásosztály, a népi tömegek és a demokratikus erők egységere; másfelől a demokratikus mozgalom egészének egységére a fegyveres erők mozgalmával. Mi nem kíméljük az erőfeszítéseket, hogy megerő­sítsük ezt az egységet es ezt a szövetséget. A jelenlegi helyzetről szólva elmondotta, hogy egyfelől létezik azoknak a társadalmi és politikai ereknek igen nagy koalíciója, amelyek demokrati­kus rendszert akarnak létrehozni Portugáliában, másfelől létezik a nagy monopolista csoportok ha­talma. Ezek a csoportok a külföldi imperializmussal, szövetségben, továbbra is kezükben tartják az egesz gazdasági életet. A fegyveres erők mozgalmának es a szeles politikai koalíciót képviselő kormánynak programja nem ir elő mely gazdasági es szociális reformokat. A monopóliumok pillanatnyilag érint­» » hetetlenek maradnak, noha a kommunisták reszt- vesznek a kormányban. Az erőviszonyok pillanat­nyilag nem tesznek lehetóve más politikát. Ez azt jelenti, hogy folytatni kell a politikai elet demokra­tizálását, miközben minden pillanatban számolni » * * kell a pénz hatalmasainak ellenakciójával, passzív ellenállásával, gazdasági szabotázsával. Ez a helyzet nagy nehézséget jelez az elkövetkező hónapokra, a szabad választások megvalósitasaig. Ha figyelembe vesszük, hogy a fasizmus es a reakció meg sok pozicióval rendelkezik az allamappar'atusban, nagy forradalmi ebersegre van szükség, es arra is, hogy realista politikát folytassunk, amely figyelembe veszi a bonyolult helyzet minden adottságát, figyelembe veszi a különböző erők egymáshoz való viszonyát, az erőviszonyokat. Mindazonáltal úgy gondoljuk, megvannak a feltételek ahhoz, hogy szembeszáll­junk ezekkel a veszélyekkel es eltavolitsuk okét a demokratizálás utjabol. Alvaro Cunhal végűi optimizmusának adott han­got: „A kommunista part milyen a munkásosztály­ban, a népi tömegekben gyökeredzik, s ezt napról napra megerősítik a tényék — mondotta. — Végül pedig az egesz világ nepeinek tamogatasa is erősít bennünket.”-AMERIKAI MAGYAR SZÓ—

Next

/
Oldalképek
Tartalom