Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-29 / 33. szám
Ért. « 2nd CU»s Mattet Dec. 31. 1952, under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVIII. No. 33. Thursday, Aug., 29. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E 16th St. New York., N.Y. 10003 Tel: 254-0397------I-------------------------------------------------------------LABOR DAY . 1974 Az amerikai munkások nemzeti ünnepnapján az ország dolgozói egyre több problémával állnak szemben. A kormány hivatalos jelentése szerint az árak rohamos emelkedése állandóan és folytatólagosan megelőzte a béremeléseket. Az árak emelkedése — az infláció — nyolc százalékos bérlevágast jelentett az atlag munkás részere. Ahelyett tehát, hogy a munkások életszinvonala — a technika és technológia fejlődésével, a munkások termelekenysegenek növekedésével — évről évre emelkedett volna, éppen ellenkezőleg, az életszin- vonal alacsonyabb szintre süllyedt. A jelen rendszer rákfenéje, a munkanélküliség, egyre több kenyerkeresöt sújt. A statisztika az Össz- munkásság 5.3 százalékáról számol be, de a tényleges munkanélküliség közel áll a tiz millióhoz. Apón munkások helyzete, akik eletüket a gyárakban, banyákban, üzemekben töltötték és építették az ország nemzetgazdaságát, most, miután „nyugalomba” vonultak, életük alkonyán a legborzasztóbb bizonytalanságban, sokan az éhinség küszöbén, legtöbben elégtelen orvosi és kórházi szolgáltatás nélkül tengődnek. A nemzeti kisebbségekhez tartozókat, a feketéket, portorikóiakat, indiánokat, stb. — a mai napig is másod- és harmadrendű polgárokként kezelik. Az amerikai munkások e kedvezőtlen helyzetéért főleg és elsősorban a nagy profitot harácsoló monopolisták és az őket szolgáló városi, állami es szövetségi kormány felelős. De nagy felelősség hárul a 16 millió szervezett munkás vezetőire is, akiknek nagy része, mint Meany, Abel, Schenker, Fitzsimmons, stb. az osz- tályegyüttmükódes hamis elve alapján szabotálja a munkások méltányos és jogos követeléseit. Ezen követelések teljesítése enyhítené nemcsak a fizikai dolgozók helyzetén, de jó hatással lenne a sok millió középosztálybeli életére is. Az egyre súlyosabba való gazdasági helyzet megváltoztatása szükségessé teszi a hadikiadások csökkentesét, a szegények adó alóli mentesitését, a középosztálybeliek adójának csökkentését, a nagyvállalatok adójának felemelését, jelzálogkölcsön folyósítását 6 százalékos kamat mellett (a jelenlegi 9 és fel százalék helyett), lakások, iskolák, kórházak építését, a tomegközle'kedés modernizálását — mindezt szövetségi kooperációval — a szövetségi nyugdíj 25 százalékos felemelését a társadalombiztosítási törvény módosítását, mely teljesen díjmentesen nyújtana orvosságot, orvosi es kórházi kezelést. E program érvénybe léptetése életszükséglet a munkások, előnyös a középosztálybeliek részére es egészséges a nemzetgazdaságra. Tegyünk fogadalmat 1974 szeptember 2.-án, az amerikai munkásság nemzeti ünnepén, hogy minden tőlünk telhetőt elkövetünk a fenti program meg- valósitásara. A MUNKÁSOK EZREIT BOCSÁTJÁK EL AZ ÜZEMEKBEN ORSZÁGSZERTE The Dow Jones Industrial Average 650■' itnl.nmni.mil I mi null i ii in 111 llluutu 1970 1971 1972 1973 1974 NEW YORK, N.Y. A mult pénteken, aug. 23.-án — a new yorki tőzsdén 17 ponttal csökkent a részvények ára — a legalacsonyabbra az utolsó négy esztendőben. Amikor feltették a kérdést a tőzsde szakértőihez, mi a magyarázata a részvények árese’senek, a felelet a következő volt: 1.) Számos nagy vállalat — Uniroyal, General Electric, General Motors, Ford, PBG Industries — ezrével bocsátja el munkásait. Ezúttal nem egy, két hétre, mint a múltban, hanem MEG NEM HATÁROZOTT IDŐRE. 2. ) Egyre több vállalat pénzügyi helyzete válságossá válik. Mas szóval: egyre több vállalat képtelen adósságát kifizetni, amikor az esedékes. Ez a magyarázata a csődbe ment vállalatok emelkedésének. 3. ) A kormány hivatalos jelentése szerint» következő hónapokban ismét emelkedik az élelmiszerek ara 3-4 százalékkal. 4. ) New Yorkban a munkanélküliek száma az Összmunkásság 7.5, Detroitban 9.3 százalékára emelkedett. ÚJ MERÉNYLET A SZEGÉNYEK ELLEN Roy L. Ash, a Költségvetési Hivatal direktora a Bankár Klub tagjai előtt tartott beszédében minden habozás nélkül kijelentette, hogy a szövetségi kiadásokat csupán az idősek, a nyugdíjasok, a közsegélyen lévők rovasara lehet csökkenteni. Felsorolta a Medicare-t, a Medicaid-et, a veteránok támogatására fordított összeget és hangsúlyozta, hogy csak itt lehet takarékoskodni. Az a tény, hogy a kongresszus megszavazta es Ford elnök aláírta és törvényre emelte az „AR ES BÉR-ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG” felállítását,nem jelent semmit: az infláció továbbra is rohan egyre gyorsabb iramban. Az ország lakói között nagy felháborodást keltett az a kiszivárgott hir, hogy a szövetségi kormány gallononként újabb tiz centes adót kivan kiróni a benzinre. Ez a lépés a munkások újabb kizsarolása lenne és ahelyett, hogy lelassítaná, fellendítené az inflációt. INTI A FORD-KORMÁNYT Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja a New York Times tudósítójának adott inteijujaban intette a Ford kormányt: tartózkodjon drasztikus lépésektől, melyek karos, szinte végzetes hatással lehetnek a világnemzetgazdaságára. Schmidt elesen elitélte az USA 1971. augusztusában hozott hatarozatat, mely mentesítette a dollárt az aranyfedezettől. Rámu- Helmut Schmidt ^ tatott arra, hogy a NSZK nemzetgazdasága 25 százalékát külföldön értékesíti, míg az USA össztermékének csak 5 százalékát adja el külföldön. Ezzel szemben a NSZK-ban a munkanélküliek száma 2, az USA-ban már ma is 5.3 százalék. A nemet kancellár szerint állandó kapcsolat kell, hogy legyen az ipari országok vezetői között és csak közös elhatározás alapján hozott határozatokat szabad életbe léptetni. Ha minden állam önkényesen, más államok érdekeit figyelmen kívül hagyva cselekszik, a nemzetközi gazdasági válság elkerülhetetlen. A NSZK-ban az utolsó hónapban négy bank ment csődbe. • WASHINGTON, D.C. A kereskedelmi minisztérium jelenti: julius hónapban az ország kereskedelmi merlege 728.4 mülió dollár deficittel végződött. Ez a hatalmas összeg a harmadik legnagyobb havi deficit az ország történetében. 2.3 milliard dollárba került a júliusban behozott olaj és ez az egyik magyarázata a nagy deficitnek. ÁRA 20 CENT
